Back to top

Sikerülhet felzárkóztatni a hazai agráriumot

A kormány és az agrárium érdekképviseleti szervezetei az idén is folytatni kívánják a párbeszédet és az együttműködést – hangzott el az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közös sajtótájékoztatóján.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusban írta alá a hazai gazdák és mezőgazdaság védelmét szolgáló együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a MAGOSZ-szal – húzta alá Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója -, aminek alapvetése, hogy

a magyar termőföld a magyar termelők kezében marad, és a kormányzati válságkezelés nem okozhat kárt vagy hátrányt az ágazatnak.

Az együttműködésnek köszönhetően a tavalyi év nehézségei ellenére is sikerült eredményeket elérni.

Bemutatták az együttműködő szervezetek közös 2023-as agrárnaptárát a legfontosabb feladatokkal és üzenetekkel, amelyet több tízezer példányban fognak eljuttatni a gazdálkodókhoz
Bemutatták az együttműködő szervezetek közös 2023-as agrárnaptárát a legfontosabb feladatokkal és üzenetekkel, amelyet több tízezer példányban fognak eljuttatni a gazdálkodókhoz
Fotó: Czifrik Katalin

A magyar agrárium bizonyította válságállóságát és nemzetstratégiai ágazattá vált a mögöttünk álló kihívásokkal teli időszakban – hangsúlyozta Nagy István. A tárcavezető szerint az agrárium és a kormány komoly együttműködésének, a soha nem látott mértékű támogatásnak köszönhetően sikerülhet elérni a 2030-ra kitűzött agrárcélokat: másfélszeresésére emelni a termelékenységet, kétszeresére növelni a hozzáadott értéket és 50 százalékkal, 15 milliárd euróra bővíteni a kivitelt.

A most kezdődő uniós költségvetési ciklusban 14,7 milliárd euró áll az ágazat rendelkezésére, a kiszámítható támogatáspolitika pedig a nehezebb körülmények között is támaszt jelent a gazdálkodóknak.

Jelenleg az új feltételrendszer megismerése és alkalmazása a legfontosabb feladat. Öt jogcímen összesen 1340 millió euró, 539 milliárd forint közvetlen terület-, illetve állatlétszám-alapú támogatást lehet igényelni a tavasszal benyújtható egységes kérelmekben. A már megkezdett fórumok mellett hamarosan tájékoztató anyagok, kiadványok és önálló honlap is segíteni fogjak a források lehívását.

Az új KAP-ban egyebek mellett újraelosztó támogatás, új agrárökológiai program áll a gazdák rendelkezésére, magasabb támogatásra számíthatnak a fiatal gazdálkodók, valamint a kertészek és az állattartók is. Tavaly 400 milliárd forint fejlesztési forrást ítéltek meg az érintetteknek, és csak decemberben 60 milliárd forintot fizettek ki a pályázatok nyerteseinek.

A hazai agrárium képviselői idén is számíthatnak a magyar kormányra, amellyel közösen „felvehetik a kesztyűt” az emelkedő termelési költségekkel és piaci nehézségekkel szemben.

Kérdésekre válaszolva a tárcavezető elmondta: „létkérdés”, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a fejlesztéseikhez szükséges önrészhez, amit 14 százalékos kamattámogatással és agrárhitel-garanciával segít az állam.

Az előttünk álló uniós költségvetési ciklus legfontosabb célkitűzése, hogy az agrárexportban megforduljon az alapanyagok és feldolgozott termékek aránya, vagyis sikerüljön ledolgozni azt a hátrányt, amely „történelmi öröksége” a hazai élelmiszeriparnak.

Csapadék szempontjából jól indult az év, de nagy kihívást jelent a nyomott áron beáramló ukrán gabona és méz.

Ezért a megelőző hétvégén Berlinben megegyezés született hat uniós agrárminiszter között, hogy közös javaslattal fordulnak a Bizottsághoz: tegyen lépéseket az EU belső piacainak védelme érdekében.

Nagy István: "Létkérdés”, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a fejlesztéseikhez szükséges önrészhez, amit 14 százalékos kamattámogatással és agrárhitel-garanciával segít az állam."
Nagy István: "Létkérdés”, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a fejlesztéseikhez szükséges önrészhez, amit 14 százalékos kamattámogatással és agrárhitel-garanciával segít az állam."
Fotó: Czifrik Katalin
Kiemelkedően fontos eredmény volt tavaly, hogy az EU elfogadta a Közös Agrárpolitika nemzeti stratégiáját, amely a legmagasabb, 80 százalékos nemzeti hozzájárulással együtt minden eddiginél több forrást biztosít az ágazat részére – mondta Jakab István. A MAGOSZ elnöke arról is tájékoztatott, hogy Győrffy Balázs, a NAK elnöke rendkívüli elfoglaltsága miatt nem jelent meg az agrárium hagyományos évindító sajtótájékoztatóján. Kiemelte, a rendkívüli források hasznosulásához az agrárium irányításában részt vevő kormányzat, civil szervezetek és kamarák összefogására van szükség, és ez az egység már működik.
Fotó: Csatlós Norbert

Megszülettek a jogszabályok, amelyekre szükség volt a versenyképesség javítása érdekében, és hamarosan a végrehajtási rendeletek is elkészülnek az új nemzeti stratégiához. Ha megjelennek a szabályozási keretek, az új támogatási rendszert bemutató egyszerűsített háttéranyagot minden gazdához el fogják juttatni. Emellett felkészítést kapnak a szaktanácsadók, és a MAGOSZ, valamint a NAK képviselői is a gazdák rendelkezésére állnak, hogy mindenki a gazdasága adottságaihoz tudja igazítani a támogatási formákat. Kiemelte azt is, hogy

szervezete az első perctől kiállt a termőföld megadóztatása ellen, és arra kérik a kormányzatot, hogy véglegesen foglaljon állást a kérdésben.

Bár „2022. nem volt jó évjárat a szőlő- és bortermelők számára”, ez az agrárágazat is fontos előre lepésekről tud beszámolni – hangsúlyozta Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. A szereplők bizonyították életképességüket, de új kihívást jelenthet a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy a bor élvezeti és nem elsődleges fogyasztási cikk. A 2016-ban, az AM-mel közösen megalkotott ágazati stratégia, amely alapján a közös munka folyik, biztos hátteret jelent a szőlészek és borászok számára. Központi gondolata a termék, a teljesítmény és az öngondoskodás, aminek jegyében a szervezet bormarketing promóciós pályázata komoly reményekre ad okot.

Az ágazat el tudta kezdeni a saját erőforrások gyűjtését, és idén teljes tisztújítást tartanak a hegyközségi önkormányzati rendszerben.

Minden szempontból ellentmondásos év volt a tavalyi a méhészek számára – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Míg akácból az elmúlt tíz év legjobb termését sikerült előállítani, az év második felében kialakuló aszály miatt napraforgóból és vegyes nyári virágmézből csak a harmadát sikerült pergetni a szokásosnak.

Az 1879-ben alapított OMME történetében ugyanakkor először sikerült elérni, hogy az itthon termelt és fogyasztott méz több mint felét hazai méhészek értékesítik, aminek köszönhetően szakmaközi szervezet jogosítványt kaptak. Ez a siker jelentős részben az AM, valamint az Agrármarketing Centrum, kiemelten Ondré Péter elnök több mint tíz éve tartó támogatásának köszönhető.

Az AM kétéves előkészítő munkájának köszönhetően az ágazat bekerült a nemzeti KAP-stratégiába, és eddig nem látott mértékű, évi 3,5 milliárd forintos támogatásban részesül.

Az OMME adatai, információ alapján a 15 ezer eurós kisüzemi támogatás mintegy felét is a méhészek vehették igénybe tavaly.

A 2021-ben megkezdett közös munka alapján elsőként Magyarországon ratifikálták a méhek állatjóléti támogatását. Bross Péter kiemelte: nyolc EU-tagországból keresték meg a méhészek képviselői, hogy miként sikerült mindezt elérni. Tavaly 7,5, idén pedig 15 euró támogatásra számíthatnak a követelményeknek megfelelő méhészek egy-egy méhcsalád után, februártól pedig válságkezelő támogatást is igénybe vehetnek, összesen egymilliárd forint értékben.

A "Megújuló vidék - megújuló agrárium" falinaptárak a szakmai szervezetek és a szaklapok segítségével fognak eljutni a gazdálkodókhoz
A "Megújuló vidék - megújuló agrárium" falinaptárak a szakmai szervezetek és a szaklapok segítségével fognak eljutni a gazdálkodókhoz
Fotó: Czifrik Katalin

Az orosz-ukrán háború azonban nagyon negatívan hatott az értékesítésre, aminek szokásosan mintegy hatvan százaléka export. Az ukrán méz a 17,3 százalékos vám és minőségi ellenőrzések nélkül ömlik az EU-ba, olyan mennyiségben, amely négyszerese a hazai exportpotenciálnak, ami a legnagyobb az EU-n belül.

Megkeseríti a hazai méhészek szájízét a cukoráron érkező kínai méz is, amelynek az importja tavaly 75 százalékkal volt magasabb az unióban az első kilenc hónapban, mint a megelőző két év azonos időszakában.

Az ukrán és kínai méz az összeurópai import kétharmadát fedi le, és a kínai olyan olcsó, hogy kevesebbe kerül behozno, mint megtermelni.

Ha ez így folytatódik, az európai méhészet tönkremegy, de a „beporzást nem lehet importálni”

- emlékeztetett a szakmai vezető. Köszönetet mondott Nagy István agrárminiszternek, aki mindent megtesz a helyzet megoldásáért. „Ez a harc az USA-ban már lezajlott – tette hozzá. Oda tizenöt éve nem lehet kínai mézet bevinni.”

A sajtótájékoztatón bemutatták az együttműködő szervezetek közös 2023-as agrárnaptárát, amelyet több tízezer példányban fognak eljuttatni a gazdálkodókhoz a szervezeteken és a szaklapokon keresztül.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

120 millió eurós agrártámogatás Finnországban

A finn kormány mintegy 120 millió eurós, azaz 48 milliárd forintos csomagot terjesztett elő az ország parlamentjében a mezőgazdaság kiegészítő támogatására. Az energia és a műtrágya drágulásának ellensúlyozására szánt támogatásból mintegy 80 millió eurót szánnak műtrágyadrágulás kompenzálására, a többit pedig az elektromos áram drágulásának az ellensúlyozására.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Mire érdemes költeni pénzt és figyelmet?

Az AGROmashEXPO egyik nyitórendezvénye kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. tizenharmadik Agrármarketing és -médianapja volt. A január 25-ei konferencián telt ház előtt ismertették a legfrissebb médiafogyasztási trendeket a piac elismert szakértői.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

További fejlesztések a sikeres évet záró AXIÁL-nál

A gazdasági nehézségek és az aszály ellenére 2022-ben az AXIÁL Kft. rendelésállománya növekedett, a cég új telephelyet nyitott Felsőzsolcán és kibővítette bajai szervizét. A jelentős hazai gépkereskedő az AgrárgépShow kiállításon mutatta be terveit és eredményeit, miközben közel 100 gépet ki is állított és leleplezte az utánpótlásnevelési projektjük legújabb kampányarcait, a Galaxiál Hőseit.

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

Török paradicsom Hollandiában

Az energiaárak emelkedésével sok európai kertészet felhagyott a paradicsomtermesztéssel. Ennek ellenére az európai országok paradicsom iránti kereslete nem nőtt akkora mértékben, mint ahogy azt a török zöldségkereskedők remélték.