A vizsgálatban résztvevő kutyák a smartDOG kognitív tesztet „töltötték ki”, amely során a kutya problémamegoldó képességét és stratégiáját, impulzuskontrollját, az emberi gesztusok olvasásának képességét, az emberi másolás képességét, a viselkedést, a memóriát és a logikát vizsgálták.
Ezzel számos vizsgálati körülmény között fajtakülönbségek mutatkoztak. Minden fajta, azon belül is minden egyed másban jó. A labrador retrieverek remekül olvassák az emberi gesztusokat, térbeli problémamegoldó képességük kevésbé jó. A shetlandi juhászkutya pedig szinten minden teszttípusban egyenletesen közepes eredményt ért el.
Persze a malinois-nak is akadtak hiányosságaik. A hengerteszt például kifogott rajta, amely során a lényegében a kutyákat arra tanították, hogy egy átlátszatlan henger belsejéből kapjanak jutalmat. A hengert aztán kicserélték egy átlátszó hengerre, a teszt pedig akkor lesz sikeres, ha a kutya továbbra is a henger belsejéhez megy, hogy megkapja jutalmát, ahelyett, hogy megpróbálna közvetlenül átmenni az oldalán. A malinois-ok rosszabb eredménye azzal magyarázható, hogy szolgálati munkakutyaként nagy és gyors reakciókészségre van szükségük, ami alacsony gátló kontrollhoz kapcsolódik.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fajtafunkciók befolyásolják a kognitív képességeket, ez azonban nem magyarázhatja meg az összes fajtakülönbséget, mivel egyes kutyák kognitív pontszámai meghaladták a tőlük elvárható értékeket.
Például a finn lapphund annak ellenére, hogy terelőkutya volt, rosszul teljesített az ember által irányított feladatokban.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
