0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Szeretjük a földigilisztákat!

A Kwizda elkötelezett a fenntarthatóság elvei mellett, és támogatja a környezetbarát technológiák kutatását, fejlesztését és innovációját. A vállalat Nova Agricultura címmel szakmai díjat alapított, és a díjhoz kapcsolódóan pályázatot hirdetett, amely idén termőtalajaink leghasznosabb lakójára, a földigilisztákra hívja fel a figyelmet.

„Nem csak a horgászok kedvence a földigiliszta, a mezőgazdaság számára is életbe vágóan fontos a meglétük. Elválaszthatatlanok attól a talajtól, amely a legfontosabb megújuló erőforrásunk”- jelentette be Czinege Erik, a Kwizda Hungary Kft. növénytáplálási és innovációs menedzsere a cég által alapított Nova Agricola díjat. A szakember az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztatón hozzátette, a Kwizda kiemelt figyelmet fordít a talajaink állapotára.

A fenntarthatósági díjjal és nyilvános pályázattal szeretnék felhívni a figyelmet a termőtalajok hasznos lakói, a földigiliszták nélkülözhetetlen munkájára, pótolhatatlan szerepükre.

A Kwizda elkötelezett a fenntarthatóság elvei mellett, és támogatja a környezetbarát technológiák kutatását, fejlesztését és innovációját. A vállalat Nova Agricultura címmel szakmai díjat alapított, és a díjhoz kapcsolódóan pályázatot hirdetett, amely idén termőtalajaink leghasznosabb lakójára, a földigilisztákra hívja fel a figyelmet, melyek nélkülözhetetlen feladatot látnak el a növények fejlődése során. Az általuk termelt tápanyagok és a talajban végzett mozgásuk puhító hatása miatt a növények számára létfontosságúak. A pályázatra a földigiliszta-állomány megóvására, illetve annak fejlesztésére irányuló szakmai anyaggal, tanulmánnyal, kutatással, oktatóanyaggal, edukatív, vagy akár multimédiás tartalommal lehet jelentkezni. A pályamunkákat június 30-ig várják. A pályázat során a Kwizda szakmai csapata különdíjakat is oszt ki az általuk kiválasztott művek számára.

„Miért is aggódunk a földigilisztákért?”- tette fel a kérdést Ürge-Vorsatz Diána, magyar fizikus, klímakutató, az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik alelnöke. A pályázat szakmai zsűrijének vezetője elmondta, ezek az élőlények kulcsszerepet játszanak a talaj fizikai szerkezetének módosításában azáltal, hogy új aggregátumokat és pórusokat hoznak létre. Ezzel javítják a talaj szerkezetét, a levegőztetést, a beszivárgást, a nedvességtározó kapacitást, és a vízelvezetést.

A földigiliszták kötőanyagot termelnek, melyek felelősek a vízstabil makroaggregátumok kialakulásáért. Populációjuk sajnos sok régióban csökkent olyan tényezők miatt, mint az élőhelyek elveszítése, a szennyezés, a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek, de ide sorolhatók a földhasználatban bekövetkezett változások is.

Tapasztalatok szerint – hangsúlyozta a szakember – a hagyományos talajművelési rendszerekben a földigiliszta állomány és diverzitás általában jobban csökkent, mint a mérsékelt talajművelésű és a biogazdálkodással működő rendszerekben.

„A giliszták által kialakított jó szerkezetű talaj az aszály és a közelmúltban az M1-es autópályán tömegbalesetet okozó porvihar mértékét is csökkenti”- tette hozzá a fizikus, hogy napjainkban a mezőgazdaságra is ható klímaváltozás területén kevesebb innovációval lehet találkozni. Hozzátette, minden mérnöki megoldás helyett fontosabb a talaj regenerálása.

Megyeri Szabolcs előadásában kitért arra, hogy a rendszerváltás előtti időszakban virágzott a hazai kertkultúra, majd a 90-es években mélypontra jutott, ahonnan most kezd kikapaszkodni.

Ha gyakorlati oldalról nézzük, a klímaváltozás a kertbarátokat rákényszerítette a megújulásra, az elmúlt évben a kertek időjárási válságból időjárási válságba bukdácsoltak, amiből a növények alig bírtak felkelni.

A kertészmérnök, blogger véleménye szerint, bár nagyobb érdeklődés tapasztalható, a kiskertek mégis fájóan üresek.

„Környezeti nevelés nélkül önmagában kevés a tudás”- mutatott rá Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára, hogy a hosszútávú gondolkodáshoz korán kell kezdeni a nevelést. A növény fiziológiai állapotát alapvetően határozza meg a talaj, a legfontosabb erőforrásunk, amit nem lehet „legyártani”.

Czinege Erik kis Kwizda történelmi visszatekintéséből kiderült, az 1853-ban alapított családi vállalkozás 1926-ig elsősorban gyógyszergyártással foglalkozott, nevükhöz kötődik a lóbalzsam elkészítése. Ugyanekkor indult az agro üzletáguk is, amely ma már három országra – Ausztria, Magyarország, Románia – terjed ki. Mint elhangzott, hazánkban közel 30 éve tevékenykednek, s további kelet-európai országokban is szeretnének megjelenni.

A Kwizda megalakulása óta oroszlánrészt vállal abban, hogy a lehető leginnovatívabb megoldásokat kutassa, mind termékfejlesztésben, mind engedélyeztetésben, és az innovatív ötletek gyakorlatba történő átültetésében.

Mai napig egyik legsikeresebb termékük a Pannon Starter műtrágya, a gyors indulás, az intenzív gyökeresedés elősegítésére, nagyobb termés elérésére.

A szuszpenziós műtrágyákat is a cég honosította meg Magyarországon, melynek legismertebb tagja a Wuxal család. A mikrobiológiai készítmények közül az Artis Pro a Beauveria bassiana gomba spóráit tartalmazza, mely gombafaj a szakirodalom szerint a jelenlétével rontja a különböző talajban élő rovarlárvák és fonálférgek életkörülményeit, kártételüket jelentősen csökkenti, optimális feltételek – pH, talajnedvesség, só koncentráció – között akár meg is szüntetheti.

Az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is felhasználható Trifenderben található Trichoderma a gyökérrendszer kolonizálásával védi a növényt a talajból fertőző kórokozók támadásával szemben.

A szakember kiemelte, éves árbevételük több, mint 3 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, a kémiai szerek irányából egyre inkább a biológiai megoldások felé haladnak. Dolgoznak olyan terméken – például kukorica esetében –, ahol mikorrhizás kapcsolatok révén igyekeznek növelni a gyökértömeget.

A mezőgazdaságban egyre nagyobb kihívást jelent az aszálymenedzsment. Ennek három alappillére van: az időjárás, a növény és a talaj. Az időjárást alapvetően nem tudjuk befolyásolni, a növénynél cél a nagyobb gyökértömeg kinevelése, míg a jó szerkezetű talaj nagyobb pórustérrel rendelkezik, ezáltal a hasznosítható vízkészlete is nagyobb.

Felmérések szerint a hazai mező- és erdőgazdasági területek közel 60 százaléka veszélyeztetett valamilyen talajdegradációs folyamat miatt. A probléma azonban nem csak minket érint, világviszonylatban a talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás vagy kémiai szennyező anyagok miatt. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a biodiverzitás csökkenése az Európai Unió talajvédelmi stratégiájának megállapítása szerint az európai talajokat fenyegető nyolc legjelentősebb talajdegradációs folyamat egyike.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete vizsgálata is alátámasztotta, hogy globálisan lényegesen gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogy újraépülnek. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a talajpusztulás, ötven év múlva alig lesznek termőföldek.

A pályázaton Innovációs kategóriában olyan műveket várnak, amelyek technológiai újításokat, módszertani eszközöket, kutatási eredményeket mutatnak be, és a földigiliszták megóvására nyújtanak alternatívát akár elméleti, akár gyakorlati síkon.

Az Edukációs kategória célja, hogy a benyújtott pályamunkák rávilágítsanak a hasznos talajlakók megóvásának fontosságára agrártudományi vagy ökológiai szempontból, feltárják az összefüggéseket az egyes talajdegradációs folyamatok és a földigiliszták pusztulása között. Ezzel diskurzust nyissanak a szakmai körök, a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődő termelők, valamint a környezetvédelem mellett elkötelezett kisközösségek között.

A Tegyünk együtt! kategóriában pedig olyan lelkes magánszemélyek, iskolás csoportok jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a fenntartható mezőgazdaság és a talajvédelem iránt. Ebben a kategóriában a zsűri bármilyen multimédiás vagy írásos anyagot elbírál, amely ezzel az ökológiai kérdéskörrel foglalkozik.

A felhívásra a földigiliszta-állomány megóvására, fejlesztésére irányuló szakmai anyaggal, tanulmánnyal, kutatással, oktatóanyaggal, vagy edukatív, akár multimédiás tartalommal is jelentkezhet bárki, aki elmúlt 14 éves.

Az idei pályázat összdíjazása több mint kétmillió forint, szakemberek és a téma iránt érdeklődők is indulhatnak a különböző kategóriákban, a pályamunkákat pedig neves zsűri bírálja el.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu