Az Európai Unióban a gazdaságok aszerint osztályozhatók, hogy milyen tevékenységekre specializálódtak, amelyek a vállalkozások jövedelmét meghatározzák.
Egyes gazdaságok többféle tevékenységből származó jövedelmet termelnek (vegyes gazdálkodás), míg mások elsősorban növénytermesztésből vagy állattenyésztésből élnek.
Amikor szakosodott mezőgazdaságról beszélünk, akkor azokat a gazdaságokat értjük alatta, ahol egy tevékenység (szakosodás) a gazdaság teljes szokásos mezőgazdasági termelésének legalább kétharmadát lefedi.
Néhány gazdaság nem tartozik a mezőgazdasági termelés standard besorolása alá. Ez azt jelenti, hogy az Eurostat nem tudta őket besorolni, mert például olyan árukat állítanak elő, amelyekre nem lehet standard kibocsátást számítani.
Bár 2020-ban minden típusú uniós gazdaság kevesebb, mint 2005-ben, a különleges termelési vagy állattenyésztési profilú gazdaságok számának csökkenése sokkal meredekebb, mint a többi gazdaságtípus esetében.
Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az összes gazdaság közel háromötöde (58%) a speciális növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok közé sorolható. Ezek közül valamivel több mint egyharmaduk (34%) szántóföldi növényekre specializálódott, míg körülbelül egyötödük (22%) állandó kultúrákra, és csak kis százalékuk (2%) kertészetre.
Az EU-ban a gazdaságok több mint egyötöde (22%) állattenyésztésre szakosodott. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az ágazatban a leggyakoribb mezőgazdasági szakosodás a tejtermelés (az összes gazdaság 5%-a), amelyet a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás, a baromfitenyésztés, valamint a juh-, kecske- és egyéb legeltetett állatok tartása követ (egyenként 4%).
2020-ban az EU-ban a mezőgazdasági területek valamivel több mint fele (52%) volt a növénytermesztésre szakosodott gazdaságokban, ezzel szemben a területek mintegy harmada (33%) állattenyésztésre szakosodva, 15%-a pedig vegyes gazdaságokban volt.
A növénytermesztésre szakosodott gazdaságok magas aránya számos kelet-európai országban, például Bulgáriában (73%), Magyarországon (72%) és Romániában (67%), valamint a mediterrán országokban, például Görögországban (74%), Máltán (63%) és Horvátországban (61%) volt megfigyelhető. Ez gyakran bizonyos gabona-, gyümölcs- és/vagy olajbogyófajták termesztéséhez kedvező feltételeket tükrözött.
A szakosodott állattartó gazdaságok elterjedtebbek voltak több északnyugat-európai országban, például Luxemburgban (az összes gazdaság 82%-a), Írországban (79%) és Hollandiában (58%).