0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 15.

Felszámolás vagy áttelepítés?

Az Európai Bizottság május 2-án jóváhagyta a holland kormány tervét, amely bizonyos esetekben kárítaná az állattenyésztőket, ha azok a nitrogénszennyezés csökkentésére irányuló holland törekvésekkel összhangban önként bezárják az állattenyésztő gazdaságaikat. Ez persze nem jelenti azt, hogy mondjuk ne települhetnének át akár hazánkba is...

Ahogy azt korábban megírtuk, Mark Rutte kormánya elkötelezte magát, hogy 2030-ra felére csökkenti a nitrogénkibocsátást Hollandiában, mivel az ország levegőjében és vizeiben magasabb a nitrogén-oxidok szintje, mint amit az uniós előírások megengednek.

Mivel a kibocsátás nagy része a több mint 100 milliós haszonállatállomány hulladékából származik, a kormány egyharmadával szeretné csökkenteni a szarvasmarha-, sertés- és baromfilétszámot.

Annak ellenére, hogy a vidéki régiókban sokan elismerik az az intézkedés jelentőségét, farmerek ezrei tüntettek a bezárások ellen.

Az megközelítőleg 1,47 milliárd euró összköltségű, az EU által támogatott programban 2028 februárjáig a hollandiai „túlterhelt Natura 2000 területeken” működő kis- és közepes méretű állattartóknak bele kell egyezniük abba, hogy véglegesen és visszafordíthatatlanul leállítják működésüket, és nem kezdik el ugyanazt a tartási-tenyésztési tevékenységet máshol Hollandiában vagy más európai uniós tagállam területén. Ehhez a holland gazdák

közvetlen támogatásként „akár 100 százalékos” kompenzációt is kaphatnak a tej szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztő és borjúnevelő telepek bezárása miatt keletkező veszteségekért, illetve ha a bezárásokra környezetvédelmi okok miatt kerül sor, a vagyonérték-veszteségért járó kártérítésen felül további 20 százalékos „zöld bónusz” adhatnak a gazdálkodóknak – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A döntés után megkerestük a Hollandia budapesti nagykövetségén működő mezőgazdasági munkacsoportot, hogyan is zajlik majd a kártalanítás. A Koen van Ginneken agrárattasé vezetésével működő csoporttól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Hollandia önkéntes alapon csökkenti az állattartását, ám ezeket az állami támogatási szándékokat az Európai Bizottságnak mindig jóvá kell hagynia, hogy megakadályozza a belső piaci verseny torzulását.

„Ez nem kötelező felvásárlás, hanem a kormány ajánlata. Hollandia most fogja előkészíteni a nemzeti keretszabályzást, hogy a tej-, sertés-, baromfi- és egyes borjúhústermelőknek kedvező feltételeket kínáljon a termelés leállítására, amit a gazdák aztán eldönthetik, hogy elfogadnak-e vagy sem.” – hangsúlyozták.

A kompenzációs rendszer pontos részletein még dolgoznak, a nemzeti keretrendszert még közzé kell tenni és a tervek szerint az intézkedést július 1-ig végre kell hajtani. „Általánosságban elmondható, hogy a kivásárlási összeg a vállalat értékének 120%-áig terjedhet, amennyiben a tevékenység nagy nitrogénhatást gyakorol a Natura 2000 területekre – áll a munkacsoport válaszában.

Mindezek miatt még azt sem lehet tudni, hogy vajon hány gazdálkodó „fogadja el az ajánlatot”, vállalja a telepbezárást, hisz az önkéntes alapon zajlik majd.

„Ezt minden egyes gazdálkodónak magának kell értékelnie, amikor eldönti, hogy belemegy-e az üzletbe vagy sem. Az alku megkötésével azonban a mezőgazdasági termelők nem kezdhetik el ugyanazt az állattenyésztési tevékenységet máshol Hollandiában vagy az EU-n belül.”

Nem kétséges, hogy a holland gazdáknak mindez számos gondot okoz majd és sokan abba is hagyják a mezőgazdasági termelést, de ha a sorok között olvasunk,

az Európai Bizottság által jóváhagyott program nem azt jelenti, hogy a telepek végleg megszűnnek és így csökken az EU állattartása, hanem azt, hogy a holland gazdák a borjúhizlalda helyett mondjuk tojótelepet építenek akár otthon, akár más uniós tagállamban.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu