0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 23.

Kína népességcsökkenése a dollár megerősödését eredményezte

A magyar élelmiszer-termelés kihívásairól és lehetőségeiről rendezett konferenciát a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat szerkesztőbizottsága május 25-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Az évente megrendezett tematikus konferencia célja, hogy támogassa a hazai agrárgazdaság elméleti és gyakorlati témáiról, kérdéseiről szóló, minőségében színvonalas publikációkat.

A konferenciát a MATE rektora, Gyuricza Csaba nyitotta meg. Az egyetem legfontosabb célkitűzésének a nem minél több, hanem minél nagyobb és átfogóbb tudással bíró végzős hallgatók agráriumi pályára állítását nevezte meg, ugyanis a mezőgazdaságnak rendkívül szüksége van az innovációkban jártas, szakképzett munkaerőre.

Kapronczai István, a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat főszerkesztője az agrárökonómiai oktatás minél magasabb szintre emelésének fontosságát hangsúlyozta. A jelenlegi helyzetre kitérve elmondta, a Kormány ráébredt arra, hogy az agrárökonómia nemzetgazdasági kérdés is, és most minden lehetőség adott ennek érdekérvényesítésére.

Székely Csaba, a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat elnöke a folyóirat idei Nívódíjait adta át. Mint elmondta, azokat a szerzőket részesítik a díjban, akik kimagasló minőségű, agrárágazati kérdéseket tárgyaló szakcikkeket publikáltak.

A harminctagú zsűri Hamza Eszter – A generációváltás akadályai és ösztönzői a magyar mezőgazdaságban; Goda Pál Hamza Eszter Mezei Katalin Rácz Katalin – A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában; Takácsné György Katalin – A technológiai fejlődés hozzájárulása a fenntarthatósághoz, az agrárgazdasághoz című tudományos cikkeket találták idén a legrangosabbnak a Nívódíj elnyeréséhez. 

A számos előadó közül Udovecz Gábor A magyar élelmiszer-gazdaság fejlesztésének stratégiai dilemmái című előadásában a jelenleg zajló háborút a Kelet–Nyugat dominanciaharcának titulálta, amely a Kaszpi-tenger alatti kőolajmezőkre és a Donyec-medencében rejlő szénkészletről szól.

Szerinte a háború megreccsentette a nyugat-európai kultúra alapértékeit: veszni látszik a korrekt piaci verseny, a magántulajdon szentsége. Továbbá paradigmaváltás zajlik a világban, a fosszilis energiának szép lassan leáldozik, és a nagyhatalmaknak egyre inkább a megújuló energia felé terelődik a figyelme. Az energiahordozók fokozott szükségszerűsége mellé az élelmiszer-ellátás biztonságát emelte egy szintre, ez a kettős pedig csak eszkalálódik a háborús, válságos időkben.

Kihangsúlyozta, Magyarországnak szerencséje van a tekintetben, hogy termőföldjei jó minőségűek, édesvízkészlete bőséges – noha három Balatonnyi vizet engedünk át az országon hasznosítás nélkül, ami tarthatatlan ilyen időkben. A termőföldi adottságokkal és a hatékony vízfelhasználással hazánk megtehetné, sőt „kötelessége megtenni” az önellátás felállítását – de egyelőre ott tartunk, hogy kukoricából importra volt szükségünk.

A hazai szakképzett munkaerőhiányra kitérve elmondta, tanult, szaktudással bíró emberekre van szüksége az agrárgazdaságnak, de ehhez az oktatásnak-kutatásnak a hathatós közreműködésére van szükség. Kis cinizmussal élve elmondta, nem csak laboratóriumi, integer eredményeket kell oktatni, érdemes lenne inkább adócsalókat elhívni előadást tartani, akik tudják, mi az igazi üzletpolitika, és hogy hogyan kell profitorientált és jövedelmező gazdaságokat üzemeltetni – érzékeltetve a gyakorlat szükségszerűségét.

Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági Intézet igazgatója A globális agrártermék-piacok átalakulása, jellemzői címmel tartott előadásában a termelői és a fogyasztói környezet átalakulására hívta fel a figyelmet, amit főképpen a tudomány, a technológiai fejlődés és a politika formál.

Külön kiemelte 2023.01.17-ét, amikor is a kínai statisztikai hivatal bejelentette, Kína népessége csökken.

Akkor még kevesen sejtették, hogy a kínai demográfiai adatok milyen mértékben befolyásolják a geopolitikai és -gazdasági helyzetet. Kifejtette, a kínai népesség olcsó munkaerőt jelent, ugyanakkor az ország nagy felvevő piaccal bír, az ország mégsem tudott felzárkózni a jóléti társadalmakhoz. Ez a bel- és geopolitikai destabilizáció pedig tőkeáramlást eredményezett, ami lényegében a dollár megerősödését jelentette. A dollár megerősödésével pedig a szegényebb országokban megjelent az infláció, ami kamatemelésekkel, fejlesztések visszavonásával és fogyasztás-visszaeséssel jár.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu