Ez abból adódik, hogy amikor két kémiai anyag szerkezete között kicsi a különbség, akkor az a szervezet, amely egyikre fokozottan érzékeny már esélyes, hogy nem fog tudni különbséget tenni közöttük.
Aki valamilyen allergiában szenved, annak érdemes ismerni a a keresztallergiákat is hiszen egymástól nagyon eltérő allergének kerülhetnek egy csoportba. Íme a legfontosabbak…
Erre kell figyelni
Aki a nyírfa pollenjére allergiás, annak vigyázni kell a következőkkel is, ha enne ezekből: mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya.
A parlagfűre allergiásoknál keresztallergiát okozhat a görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka.
A fekete ürömnél még bővebb a lista: kömény, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, koriander, kapor, kamilla, napraforgó, dinnye, uborka, mangó, szerecsendió, bors, mustármag, bazsalikom, majoránna, oregánó, zeller.
A földimogyoró allergia esetén a dióval is vigyázni kell. A diófélékre allergiásoknál a búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag is tüneteket okozhat.
Allergia-keressztallergia: eltérő tünetek
A keresztallergia jellemzően más tünetet okoz, mint a pollenallerfia. A pollenallergia rendszerint tüsszögéssel, orrfolyással, könnyezéssel, szemviszketéssel, torokkaparással jár együtt. A keresztallergia esetén ezzel szemben nem arról van szó, hogy ezeket a tüneteket felerősítené, hanem általában a tüneteket okozó étel fogyasztásakor a szájüregben lép fel először az allergiás reakció.
Figyeljük a reakciókat, mert ha étkezésekhez köthető gyomor-, és bélrendszeri panaszok, bőrtünetek, rosszullét jelentkezik, annak akár komolyabb ételallergia is állhat a háttérben. Az allergia diagnózisát orvos állítja fel és a kezelési módokat is meghatározza.
Jobb esetben diétával megelőzhető a keresztallergia
Az előbbi felsorolásokból látható, hogy létezik pollen-pollen, de pollen-étel keresztallergia is. Jó hír, hogy a keresztallergia tünetei nem minden pollenallergiásnál jelentkeznek. Ám akinél ezek a tünetek tapasztalhatók, esetükben legegyszerűbb, ha megnézik, hogy amilyen pollenre allergiásak arra mely ételek okozhatnak keresztallergiát, és elkerülik ezek fogyasztását.
Viszatérve az előbbi listára, ha valaki a fekete ürömre és parlagfűre egyaránt érzékeny, annak nagyon nincs szerencséje, hiszen e két növényhez igen sok keresztallergiát okozó élelmiszer tartozik, ennyit nehéz kiiktatni a táplálkozásunkból.
Az allergén-immunterápia egy lehetőség azok számára, akiknél a tüneti kezelés nem hozta meg a várt eredményt, vagy idegenkednek a gyógyszerszedéstől, és tartós megoldást keresnek allergiás tünetek ellen. Az allergén-immunterápia három-öt éven át tartó kezeléssel tíz-tizenkét évre szünteti meg az allergiás tüneteket, hatása már a kezelés első évében érezhető: jelentős javulás tapasztalható az allergiás orr-, és szemtünetek terén. A kezeléssel a keresztallergia kapcsán jelentkező szájüregi tüneteket is enyhíteni lehet.
Miért alakul ki az allergia?
Allergia akkor alakul ki, amikor a szervezet valamilyen idegen anyagot, például pollenszemcséket, vagy állatszőrt, bőrhám darabkákat észlel, és immunrendszeri választ aktivál, hogy felvegye vele a harcot. Ez gyakorlatilag bármikor, akár felnőtt korban is kialakulhat.
Először az immunrendszer bizonyos anyagokra az immunglobulin E (IgE) nevű antitestek létrehozásával reagál. Ha ismét kapcsolatba kerülünk az allergénnel, akkor a szervezet gyulladáskeltő anyagokat szabadít fel, köztük a hisztamint.
Ennek hatására az erek kitágulnak, nyálka képződik, a bőr viszket, és a légutak szövetei megduzzadnak. Ennek az allergiás reakciónak az a célja, hogy megakadályozza az allergének bejutását, és leküzdje az esetleges irritációt, vagy fertőzést, amelyet a bejutó allergének okozhatnak.
Az allergia az allerénekre adott túlzott reakciója a szervezetnek. Ettől kezdve pedig a szervezet a későbbiekben is újra így reagál majd, ha újra találkozik az adott anyaggal.
Szezonális és állandó
A gyerekek körében az allergia igen gyakori, ám a 20-30-as éveikre ezt sokan kinövik, toleránssá válnak az adott allergénnel szemben.
A felnőttkorban kialakuló allergiák többnyire szezonálisak, ezek gyakrabban tavasszal, vagy ősszel tetőznek. A háziállatok is okozhatnak ilyen problémát, esetükben a leváló kis bőrdarabokra érzékeny a legtöbb allergiás ember.
Az allergiák kialakulásának az oka nem pontosan ismet. A kutatók úgy vélik, hogy egy súlyos allergiás reakció gyermekkorban, akár egyetlen epizódnyi tünet is növelheti az allergia kialakulásának valószínűségét felnőttként, amikor újra nagyobb mértékben érintkezünk az adott allergénnel.
Így válhatunk bármikor allergiássá, de az idő kis szerencsével megoldja
Amikor felnőttként valaki korábban nem jellemző allergiás tüneteket tapasztal magán, annak több oka is lehet.
Ez akkor fordulhat elő, ha valaki beteg, terhes. Az is kiváltó oka lehet a felnőttként kialakuló allergiának, ha gyermekként kevés allergénnek volt valaki kitéve. Előfordulhat, hogy felnőttkorig nem volt elég magas szintnek kitéve ahhoz, hogy reakciót váltson ki, ám ez egyszer csak megváltozik.
Amikor valaki új otthonba költözik, vagy munkahelyet vált, az is oka lehet a tüneteknek, hiszen új allergénekkel kerül kapcsolatba. Amikor valaki először tart háziállatot, vagy hosszú ideig tartó háziállat-mentes időszak után is előfordulhat az allergiás tünetek megjelenése.
Akinél felnőttként alakult ki az allergia, az 50-es éveikbe érve észrevehetik, hogy az allergies tünetek kezdenek elhalványulni.
Ez azért van, mert az immunrendszer működése az életkor előrehaladtával csökken, így az allergénekre adott immunválasz is kevésbé lesz erős.
