0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Akkumulátoros vetőgép gyártót keres

Apró magvú zöldséget vetni nem egyszerű dolog. Különösen nem az, ha nem egy sort vet be valaki a kiskertjében, hanem fél-, netán egy hektárt – és nem használ erőgépet. Ezt tapasztalta meg Gódor Antal galgahévízi biogazdálkodó is, aki magát kímélendő és a munkáját kiváltó gép hiánya miatt jutott arra az elhatározásra, hogy épít egy kis vetőgépet. A hangsúly a kis jelzőn van, hiszen az elkészült és már működő prototípus mindössze 20-30 kilogramm, és mint egy talicska, kézzel tolható.

Gódor Antal története a gazdálkodás területén egy kissé eltérő módon kezdődött mint a többi gazdáé. Műszaki beállítottsága révén folyamatosan foglalkozott a mezőgazdasági gépek használhatóságával. Mivel szüleinek segített a földek megművelésében, mindig kereste az új megoldásokat. A gyakorlat során a használt gépeket folyamatosan átalakította, hogy könnyebb legyen a munka.

A földkiadás és kárpótlás útján a család visszakapott földjei egy részén 1992-ben Magyarországon elsők között fogott a biozöldségek üzemi méretű termesztéséhez. Mi vitte efelé? Elgondolkodván a nagyszülők földművelésén, rájött hogy vegyszerek nélkül is lehet eredményesen gazdálkodni. Ehhez segítette hozzá egy hollandiai tanulmányút, ahol egy biofarmon dolgozott.

Fél év után hazatérve kis léptékben, 3 hektáron nekilátott, hogy megvalósítsa a saját vegyszermentes gazdálkodását ellenőrzött körülmények között. 1996-ban már 6 hektáron, a Biokontroll Hungária által minősített területen gazdálkodott.

A siker pedig nem maradt el. Az egyik legnagyobb bébiételgyártó, a HiPP olyannyira megfelelőnek találta az általa termelt zöldségek minőségét, hogy 25 évig a beszállítójuk lehetett. Ennek az igen szigorú minőséget megkövetelő gyárnak termelt sárgarépát, krumplit, hagymát és csemegekukoricát. Azonnali piacot jelentett, és biztos lehetett benne, hogy amit termel, arra lesz vevője.

Ennek a kedvező időszaknak egy betegség vetett véget. Át kellett gondolnia az életét, hogy bírja-e egyedül a munkát, hiszen egyre nehezebb munkásokat találni a földekre. Bár áttért a szántóföldi növénytermesztésre, egy hektáron továbbra is kertészeti kultúrákat nevel. Ahhoz pedig vetni kell. „Bármilyen kicsi is ez a terület, ahhoz nagy, hogy kézzel szórjam a magot” – idézi vissza a vetőgép megszületésének gondolatát. Mivel pneumatikus vetőgépet használt a precíz vetéshez nagy területen, felmerült benne miért ne lehetne kisgépre is alkalmazni ezt a technológiát?

Ehhez megvásárolta egy régi pneumatikus Fähse vetőgép vetőelemét a kocsival együtt, amire akkumulátort, elektromotort szerelt. A szívó légáramot egy porszívó és egy kompresszor biztosítja. A tőtávolság beállítását, amit a nagyobb hagyományos gépeken kulisszás váltók mechanikus hajtóművön keresztül szabályoznak, Pető Áron segítségével elektronikus vezérléssel oldották meg. „A gép tehát már működőképes” – állítja nem kis büszkeséggel, és be is mutatja, hogy úgy kell tolni, mint egy talicskát.

Az egysoros eszköz maga előtt vetőbarázdát nyit, majd a megfelelő távolságra beleejtett magot lezárja és tömöríti. Alkalmas egyebek mellett mák, petrezselyem, sárgarépa, hagyma, paprika, saláta, kapor, retek, uborka és cékla magjának elvetésére, de akár borsó bab, kukorica vetésére is alkalmassá tehető, és egy rotációs kapára szerelve a kézi erő is megspórolható.

Gódor Antal már dolgozott vele, és kielégítőnek találja a kézi vetőgép munkáját, mint fogalmaz: „már tudja azt, amire megálmodtam”. Mindössze egy vágya maradt még, hogy felfigyeljenek rá, az eszközre, ha valaki fantáziát látna a sorozatgyártására. Az ára ugyanis összehasonlíthatatlanul olcsóbb lenne mint a „nagyoké”, és megkönnyítené a zöldségvetés nem kis fáradságot igénylő munkáját a kertekben, kisgazdaságokban.

Forrás: Kistermelők Lapja