Sok termelő szembesül felmagzott növényekkel, és a peronoszpóra is gyakrabban károsított. Ezekről a tapasztalatokról és a piaci kilátásokról is szó volt Kamuton, az Orosco Kft. áttelelőhagyma-bemutatóján.
Az idén a korábbiaknál több nehézséggel néztek szembe a hagymatermesztők. A szokatlanul sok csapadék alacsony hőmérséklettel társulva kedvezett a peronoszpórafertőzésnek, és sok helyen magszárba indult az állomány egy része. A szélsőséges hatások miatt nehéz megjósolni, mennyire lesz eredményes a szezon.
Egész Európában csapadékos volt az idő, Olaszországban áradások vannak, az ukrajnai gátrobbantás 22 ezer hektár szántóföldi zöldségterületet sújtott, ami az ország hagymaexportját is befolyásolhatja, azaz nem tudható, hogy az idén is megérkezik-e a mintegy egymillió tonna hagyma Európába.
Ausztriában kifogytak a tárolók, mindenhol kezdik az újhagymák betakarítását. A peronoszpóra befolyásolja a minőséget, a fertőzött tételeket nem lehet hosszan tárolni, ezért lesznek kényszerértékesítések, emiatt pedig átmenetileg akár 20-30%-os árcsökkenés is várható, mondta Varga István, a NAK hagyma munkacsoportjának vezetője, a FruitVeB alelnöke.
Nem jó, ha túl fejlett
A jelenlegi magas ár visszavetheti a fogyasztást. Közép-Európában Szerbiában, valamint tőlünk északra is némileg növelték a hagyma területét, és bár a korábbi két hagymahiányos év miatt a piac várja az új termést, ha egy időben túl nagy lesz a kínálat, csökkenhet az ár.
Az uniós hatóanyag-kivonások a hagymatermelőket is érintik, a jelenleg engedélyezett szerekkel sokkal gyakrabban kell kezelni az állományt, mint a korábban használtakkal.
A korábbi évekhez képest az ősz melegebb, a tél enyhébb, a tavasz hűvösebb volt. Lengyelországban például karácsonykor enyhébb idő volt, mint húsvétkor. Olaszországban szeptember közepétől október közepéig vetik az áttelelő hagymát, Lengyelországban pedig augusztus második felére ütemezik a vetését. Magyarországon az általános, szeptember 1–7. körüli vetésnél előfordul, hogy az áttelelő hagyma túlságosan fejlett állapotban kap hideghatást tavasszal, ezért hajlamosabb a virágzásra. Minél fejlettebb hagymával megyünk a télbe, az annál fogékonyabb a virágzásra. A három-négyleveles állapot lenne az ideális, tavaly azonban már öt-hatlevelesek voltak a növények, amikor megérkezett a hideg.
Teljes fajtasorTavaly augusztusban már sejthető volt a hagymahiány, ami jó árral párosul, ezért sokan vetettek korai fajtákat, hogy minél hamarabb ott lehessenek a piacon. Ha a mostani tapasztalatok alapján idén későbbre időzítik a vetést a termelők, akkor a teljes terület 10-15%-án meg lehet próbálni extra korai fajtát termeszteni. Ezzel korai árbevételre tehetnek szert a termelők, ám nem csökken túlzottan a teljes hozam. Az extra korai Sonic F1-nek viszonylag keskeny a nyaka, ezért ha felmagzik, akkor is esély van rá, hogy értékesíthető fejeket nevel. Nem lehet vele rekord termésmennyiséget elérni, viszont rekord árbevételt igen, ha a koraiság folytán a betakarítás első egy-két hetében jó piacot fognak ki a termelők. A hibridnek a páncélja átlagos, a koraisága az erőssége, hiszen június elején már eladható, ismertette Rajki Attila. A középkorai Telesto F1 fajtát öt-hat évvel ezelőtt tesztelték először hazánkban. Akkor a táblán még nem tűnt túl biztatónak, ám amikor kiemelték a fejeket, elégedett volt a termelő a méretekkel és főleg a minőséggel. A színe az egyik legjobb az áttelelő fajták között, a pirosas burokleveleknek köszönhetően látványos, piacos terméket ad. Korainak számít, a hektáronkénti terméshozama pedig 60-70 tonna. Ebből is elegendő a terület 10-15%-át bevetni, és a Sonic utáni 10-15 napban a termelő el tudja látni vele a kereskedőket. A Galatea F1 a Takii első számú hagymája Európában. Bár viszonylag drága a vetőmagja, 80-100 tonnás hozamra képes. Előnye a kiemelkedő minőségű páncélja, a többi fajtához képest eggyel több buroklevele van, jó a színe, és bár ez hazánkban nem szempont, de akár hat hónapig is tárolható. Ha a vetésterületet szét kell osztanunk, akkor a két korai után 70-80%-ban ezt érdemes vetni, lévén ennek a legnagyobb a hozama. A Telesto F1 után 7-10 nappal szedhető. A Red Glamour F1 lilahagyma öt-hét éve van hazánkban. Korai fajta, szép sötétlila hagymái jó tűrik a gépi betakarítást, mert kevésbé érzékenyek az ütődésre. Gyengébb növekedésű, ezért a levélszámot figyelembe véve több nitrogén adható ki a termesztésekor, a kisebb terméshozamot (50-60 t/ha) pedig ellensúlyozza, hogy a lilahagymáknak általában kicsivel magasabb az áruk. |
Növeli a felmagzás esélyét, ha az ajánlott hektáronkénti 40 kilogramm nitrogénnél többet adagolnak a termelők ősszel, mert így túlságosan fejlettek lesznek a növények december elejére. De az idei hűvös tavasz miatt is láthatunk nagyobb arányban virágzó hagymát a területeken, mondta Krzysztof Jawor, a Takii Europe B.V. munkatársa.
A peronoszpóra idén egész Európában gondot okoz, a fajták betegség-ellenállósága és a megelőzés a legfontosabb eleme a védekezésnek. A Takii cégnek hamarosan lesz peronoszpórarezisztens fajtája. Emellett a sztemfíliumos levélfoltosság elleni rezisztencia is kiemelt célja a nemesítőiknek. 25 °C-nál melegebb, nedves időszakban számíthatunk a Stemphylium felszaporodására a tavaszi vetésű hagymáknál. E két betegség ellen úgy lehet hatékonyan védekezni, ha a különböző hatóanyagú szereket felváltva alkalmazzák a termelők.
Az előadó az idei értékesítési kilátásokat másként ítélte meg, mint FriutVeB-es kollégája: Hollandiában és Lengyelországban sincs sok hagyma, ezért úgy véli, hogy a magyar termelők most jó helyzetben vannak. Azt javasolta nekik, hogy tartsák az árat. Jelenleg a minőségtől függően kilónként 0,6-1 euróért kel el a hagyma, mondta Krzysztof Jawor.
Csak óvatosan a nitrogénnel
A korai vetés, a fejlett állapotú telelés és a hűvös tavasz eredménye tehát az, hogy a megszokottnál több hagymát látunk virágozni, erősítette meg Rajki Attila, az Orosco Kft. ügyvezetője.
Ha egy-két hagyma virágzik a táblában, az jó, mert azt mutatja, hogy az állomány mindent megkapott, az alkalmazott technológiával kihozta a maximumot a termelő a fajtából, a termésmennyiség ideális lesz. De a sok virágzó egyed rontja a minőséget. Az ilyen növények hagymája ugyanis megnyúlhat, emiatt nem is értékesíthető; vagy ha mégis megmarad a gömb formája, csak a nyaka vastagabb, akkor is jóval rövidebb ideig lehet tárolni. És mivel nem válogatható ki a teljes tételből, rontja a tárolási minőséget, mondta a szakember.
Visszatérve a tápanyagellátásra, a szakember kiemelte, hogy a vetés előtt komplex műtrágyát érdemes kiadni, de csak annyit, hogy a hektáronként ajánlott 40 kilogrammnál semmiképpen se legyen benne több nitrogén. Tavasszal pedig, ha sikerült a három-négy lombleveles állapotot megtartani – ami idén nem volt egyszerű, mert februárban enyhébb idő volt, mint márciusban –, akkor március közepénél előbb ne kapjon nitrogént az állomány granulátum formában.
„Ne toljuk” kora tavasszal nitrogénnel a növényt, mert akkor túl fejlett lesz, és ha 10 °C alá süllyed a nappali hőmérséklet, akkor szinte biztos, hogy virágozni fognak a tövek. Ha ennél fejletlenebb állapotban telelt át a növény, akkor a nitrogén korábbi kijuttatása nem okoz problémát.
A mostani sok magszár kiváltója tehát, hogy öt-hat lomblevéllel mentek az állományok a télbe, majd az enyhe február során tovább nőtt a hagyma, húsvét körül viszont újra lehűlés érkezett. Alaphelyzetben négy hét hideg kell a felmagzáshoz, de ha fejlettebb az állomány, akkor egy rosszkor jövő egyhetes hűvös időszak is beindíthatja azt. A levelek száma mellett a szárvastagság is fontos, az a jó, ha a három-négy levél legföljebb 8-10 milliméter vastag, hangsúlyozta Rajki Attila.
Ki kell tartani az árat
Természetesen Rajki Attila sem lát a jövőbe, de a piac kapcsán bizakodó. A kereskedők várhatóan minden trükköt be fognak vetni, hogy lenyomják az árakat, de ennek Európában nincs indoka, és egy évig nem is lesz, hangsúlyozta.
Június elején emelkedett az ár, aztán stabilizálódott, de a rossz minőségű hagyma is 60-70 eurócentért értékesíthető kilónként. Azért sincs ok arra, hogy az ár lejjebb menjen, mert a hagyma alapélelmiszer, kell a főzéshez, ezért megveszik a konyhák és a háztartások, nem olyan, mint a dinnye, hogy ha drága, akkor kevesebb fogy.
A tavaszi vetésű hagyma tendenciája is hasonló, az esős, hűvös időjárás miatt keveset és később vetettek Hollandiában és Lengyelországban, ezért biztosan nem lesz rekordtermés, ezek a körülmények mennyiségben 10-15%-os kiesést jelentenek.
A tények alapján tehát a hagyma árának maradni kellene magasabb szinten, ám ebbe beleszólhat a peronoszpóra, ami miatt a tárolás helyett sokan hamar akarnak majd megszabadulni a terményüktől, és az időszakos dömping lenyomhatja az árat.
A várható Stemphylium-fertőzés ellen jó szerek vannak, ám az a tapasztalat, hogy amelyik hagymát a gyomirtó kicsit jobban meggyötörte, vagy a tripszek agyonszívogatták, azt nehezebb megvédeni ettől a betegségtől ugyanazokkal a szerekkel, ugyanazokkal a dózisokkal. Aki az elkövetkező két hónapban meg tudja védeni a hagymáját a levélfoltosságtól, az jó szezonra számíthat, véli Rajki Attila.
Technológiai hibából erény
Az előadásokat követően a résztvevők két termelő területeit is meglátogatták a környéken. Az első helyszínen Hidvégi István elmondta, hogy feltehetően egy véletlennek, egy technológiai hibának köszönheti, hogy a hagymatáblájában alig látni virágzó egyedeket, tehát a hibából végül erény lett. Talajlazítás és magágy-előkészítés után áttelelő spenót helyére vetették a hagymát.
Ez feltehetően annak tudható be, hogy a spenót gyökere allelopátiás anyagot termelhet, ami gátolja a következő növény fejlődését. A hagyma három-négyleveles állapotban ment a télbe, és ennek eredménye, hogy még nincs virág a táblán. Mivel április közepéig vontatottan fejlődött a hagyma, igen sok – granulált és folyékony – tápanyaggal támogatták meg, amitől beindult a növekedés. Itt bejött az a mondás, hogy „ha valami gátolja a hagymát, akkor meg kell biztatni”. A szerencse kulcsa a kevés lomblevéllel telelés volt és az, hogy áprilisban a még fejletlen állományt érte a hideghatás, ezért nem kezdődött el a jarovizáció.
