0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Indul az üzekedés, vigyázzunk az utakon!

Az őz a legelterjedtebb, hazánkban legnagyobb egyedszámban előforduló nagyvadunk. Üzekedése (párzási időszak) július második felétől egészen augusztus elejéig-közepéig tart. Ebben az időszakban többet mozogva nagyobb területet bejárnak, mint általában, útjuk gyakran keresztezi a közutakat. Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy ebben az időszakban hatványozott figyeljenek vezetés közben!

A becslések szerint jelenleg a hazai őzállomány mintegy 386 000 egyedet tesz ki. Őznász idején a bakok felkeresik a sutákat, kergetik őket (boszorkánygyűrű), illetve más rivális bakokat hajtanak el a sutától a párosodás reményében. A szerelem mámorában sokkal figyelmetlenebbek, mint az év többi időszakában. Gyakrabban találkozni velük az utak mentén, amelyeken gyakran fejvesztve áthaladnak. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ne csak a vadveszélyt jelző táblák után vezessenek a szokásosnál óvatosabban, hanem végig az út során, ugyanis bármikor fennáll a vaddal való ütközés veszélye.

Üzekedés idején, ha egy őz átugrik előttünk, nagy valószínűséggel követi majd egy másik, ezért feltétlenül lassítsunk! Ha a vadat mégis későn vesszük észre, és elkerülhetetlenné válik az ütközés, ne a kormány elrántásával próbáljuk megakadályozni az ütközést – letérhetünk az útról, esetleg átsodródhatunk a szemközti sávba –, inkább vészfékezzünk. Abban az esetben, ha bekövetkezett a baleset, feltétlenül értesítsük a rendőrséget, ugyanis a vadelütés közúti balesetnek minősül. Szintén értesíteni kell a területileg illetékes vadgazdálkodó szervezetet (ezek zömében vadásztársaságok), erről a rendőrség gondoskodik.

Két kiugró időszakról beszélhetünk, amikor megnövekszik a nagyvaddal való ütközések száma. Mindkettő az őz éves biológiai ciklusához kapcsolódik: az egyik a tavaszi területfoglalás idejére esik, amikor a bakok egymást kergetve gyakrabban keresztezhetnek közutakat, a másik pedig a már említett üzekedés időszaka. Emellett főként a nagyvadas megyékben (például Tolna, Zala, Somogy), bőgés idején növekedhet a szarvaselütések száma, de ez koránt sem olyan számottevő, mint az őz esetében.

Az autópályákon lényegesen kevesebb a vadelütések száma, mint a le nem kerített közutak esetében, de a vasútvonalakon is megesik ilyesféle szerencsétlenség, még ha nagyságrendekkel kisebb számban is. Erről nyilvános statisztika nem áll rendelkezésre, de a Magyar VADÁSZLAP 2011 augusztusi számában megjelent cikk szerint „A MÁV Zrt. szerelvényei évente átlagosan 120-150 állatot gázolnak el. Ennek 20-30 százaléka nagytestű háziállat, a többi vad.”

De mi a teendője a gépkocsi vezetőjének vaddal való ütközés esetén?

Mivel a vad- és gépjármű-ütközés közúti balesetnek minősül, bekövetkezte után a rendőrséget kell értesíteni. Ugyancsak tájékoztatni kell a területileg illetékes vadászatra jogosultat, ezt azonban általában a rendőrség teszi meg, amelynek hivatalból van elérhetősége a vadgazdálkodóhoz.

A vadelütésből származó anyagi károk kapcsán azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan esetek, mikor az ütközés után a vad elmenekül, és csak később pusztul el. Ilyenkor a vadászatra jogosult nem tudja minden esetben egyértelműen megállapítani, hogy az utólag elpusztulva megtalált vadtest az elütés miatt halt bele sérüléseibe, netalán meg sem találják, és akad olyan autós is, aki a vadat elviszi a helyszínről – vagyis a magyar jogrend szerint ellopja –; ezek mind további, a vadászatra jogosultat érő anyagi károk, amelyeknek megállapítása lehetetlen.

Nem szabad elfelejteni, hogy a vad az állam tulajdona, amellyel a vadászatra jogosultak gazdálkodnak. A Vadgazdálkodási törvény értelmében, miután az elejtett, jelen esetben elütött vad a vadásztársaság tulajdonába kerül, az ütközésből származó hús roncsolódása miatt a vadhúsból származó bevételtől elesik, emellett trófeás vad esetén, az agancs súlyának, formájának függvényében, a vadászatra jogosult további vadgazdálkodási és piaci értéket is veszít.

Forrás: magyyarmezogazdasag.hu