Mielőtt a fajták leírása következne, érdemes pontosítani a terméshozási jellemzőket. A hagyományos málnafajták a második évben, vesszőn hoznak termést, és léteznek olyan málnák, amelyek már az első évben, a kifejlődött sarjak végén teremnek. Ezért vezettük be a sarjon, illetve vesszőn termő elnevezést, ám megfigyeléseink alapján további csoportosítást tartottunk szükségesnek a fajták tényleges tulajdonságainak jellemzésére.
Valódi sarjon termőnek azokat a fajtákat nevezzük, amelyeknek sarjnövekedése hamar befejeződik, a hajtáscsúcs termőrüggyé alakul, virágzik és termést hoz. Ennek a gyümölcsérése a hagyományos málnaérési időszak közepén-végén kezdődik, mintegy folyamatossá téve a friss gyümölcs piacát. Ezek a fajták különleges kezelést igényelnek, a letermés után tarra vághatók, hogy a következő évben ismét a sarjakon képezzék a fő termésüket.
Egyes fajtáknál ez olyan minőségű és mennyiségű, hogy gazdaságosan szedhető. Ezeknél a fajtáknál az őszi metszéskor csak a letermett részt kell eltávolítani, mert a megmaradó vessző elegendően hosszú (180-200 cm) a nagy termés eléréséhez. Majdnem minden málnafajta hajlamos ilyen gyümölcsképzésre, ha az időjárási viszonyok (hosszú, meleg ősz, szárazabb periódus után kiadós csapadék) kedveznek ennek a folyamatnak.
Az új fajták a 2000-es Fertődi aranyfürt és Autumn Bliss keresztezésből, illetve a Golden Bliss sárga gyümölcsű sarjon termő fajta szabad elvirágzásából származó magjainak begyűjtéséből nevelt állományokból származnak. Közülük a Julcsi és a Dorka már állami elismerést is kapott, míg a Sári és a Zsófi még nem került bejelentésre. A negyedik fajta, a Zsófi a mikroszaporító laboratóriumban keletkezett. A szokásos eljárási rend szerint a kiemelkedő egyedeket összehasonlító parcellakísérletbe helyezzük és a gyorsabb felszaporítás érdekében mikroszaporítási eljárás alá vetjük. A piros gyümölcsű Julcsi laboratóriumból kikerülő állományában 15-20%-ban sárga gyümölcsű változat jelent meg, amely minőségénél, termőképességénél fogva felhívta magára a figyelmet és érdemes volt önálló fajtaként kezelni.
Rendkívül erős növekedése, bő terméshozama, jó szállíthatósága, valamint késői, jó minőségű és mennyiségű termése tette keresetté a szaporítóanyagát. Érdekessége, hogy a „második” (őszi) termésének átlagsúlya magasabb, mint a nyárié. Korai érése miatt Szentes környékén fűtetlen fólia alá telepítették, és koraisága, valamint termésminősége segítségével kiemelkedően magas egységáron kelt el a nagybani piacon.
A Dorka 2016-ban kapott állami elismerést. Valódi sarjon termő fajta. Gyümölcsének érési ideje a kategóriájában korai és hosszú ideig tart. A sarjon termő fajták igen jellegzetes – és genetikailag meghatározott – tulajdonsága a sarjon kihajtott és termést érlelő rügyek aránya az összes képződött rügyből. Ez az adat ennél fajtánknál 50,5%, ami meghaladja a jól ismert Autumn Bliss, illetve a „testvére”, a Golden Bliss értékét. A hibridtáblában anyatövének összesített terméshozama 2503 gramm volt, egy bogyó átlagsúlya 3,5 gramm, szemben az Autumn Bliss 2,4 grammjával.
Mint minden fajtának, ennek is megvannak a hátrányai: örökölte a fogékonyságot a málna bokros törpülés vírus fertőzésére. Sajnos, uniós csatlakozásunk óta ez a vírusbetegség az egész országban elterjedt az ellenőrizetlen fajtabeáramlás miatt és az úgynevezett „vírusmentes certifikációs” papírral ellátott szaporítóanyaggal.
Erős növekedésű, igen jellegzetes növekedési formájú típus. A sarj középső részén a rügyek hosszú hajtásokat képeznek, amelynek minden rügye virágzatban végződik. Ez magyarázza a tövenként mért 3084 grammos terméshozamot. Kúp alakú gyümölcse sötétpiros, átlagsúlya 4 gramm, húsállománya szilárd. Fedett termesztésben akár az év végéig szedhető, amennyiben nem éri fagykár. A vizsgálati évek átlagában a sarjon képződött rügyek 49%-a hoz termőhajtást és terem jó minőségű gyümölcsöt.
Más sarjon termő fajtáktól eltérően ennél érdemes meghagyni a ki nem hajtott, áttelelő vesszőrészt, mert azon is érdemleges termésmennyiség szüretelhető a sarjon termés mennyiségének csökkenése nélkül. Különös sajátossága, hogy virágzása az összes nálunk termesztésben vagy kísérletben szereplő fajtánál korábbi, így érése is előzi azokat. Kiemelkedő tulajdonsága, hogy a környezetében lévő fajtákon kialakuló málna bokros törpülés vírus fertőzésére nem fogékony.
Ritkán ugyan, de a sárga szín megtalálható a vadon élő málnaállományokban. A hazai minősített fajták között is jelen van Kollányi László munkájából a Fertődi aranyfürt. A sárga gyümölcsszínű málnafajták nem terjedtek el széles körben, mert a sárga színt adó gének összekapcsolódnak a puha gyümölcshússal és a szürkepenészre való fogékonysággal. Ezért inkább a hobbikertek növényei, mert ott rövid az út a szedés és a fogyasztás között. A sárga színhez kapcsolódik a gyümölcs alacsonyabb savtartalma is, emiatt a gyümölcsbírálatokon mindig kiemelkedően szerepeltek a sárga fajták.
Középkései virágzása és érése sajnálatos módon a legmelegebb időszakra esik, de gyümölcse rendszeres betakarítás mellett jó minőségben szedhető. Bogyója könnyen leválasztható a vacokkúpról, szedés közben viszonylag kevésbé szilárd húsállománya ellenére sem sérül. Piros gyümölcsű málnafajtával keverten kínálva nagyon hívogató tud lenni.
