A kutatók egy csésze kávé mellett találták ki, hogy kidolgoznak egy olyan technológiát, amellyel a kávézaccot újrahasznosítva erősebb beton készíthető. Eszerint a kávézaccot bioszénné, a faszénhez hasonló könnyű
anyaggá alakították át, és ezzel a bioszénnel helyettesítették a beton készítéséhez szükséges homok egy részét.
Az ötlet abból az elhatározásból fakadt, hogy hogyan lehetne minimalizálni a munkahelyi kávészemetet.
mondta Dr. Shannon Kilmartin-Lynch, a Royal Melbourne Institute of Technology kutatója.
A technológia környezetvédelmi szempontból is előnyös lehet, ha csökkenthető vele a hulladéklerakókba kerülő kávészemét mennyisége, valamint az építőiparban használt természetes homok iránti kereslet – állítják a mérnökök.
A pirolízisnek nevezett eljárás során a kávéhulladékot körülbelül 350 Celsius-fokra hevítik. A csapat szerint az általuk alkalmazott módszer energiatakarékosabb, mivel a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletet igényel. A pirolízis azaz hőbontás olyan technológia, melynek során erre a célra kialakított reaktorban hevítéssel, oxigénmentes, vagy oxigénszegény közegben a szerves hulladékot többféle termékre bontják.
kal növelte a szilárdságot.Szerkezetileg maga a kávés bioszén finomabb, mint a homok, de mivel porózus anyag, így lehetővé teszi, hogy a cement a bioszén porózus szerkezetében kötődjön meg – mondta Kilmartin-Lynch.
Az eljárást egyelőre kezdeti fázisban van, további teszteket kell végezni például az elkészült anyag tartósságával kapcsolatosan. Az elképzelések szerint ugyanis járdák, utak építésénél is használható lenne a bioszénnel dúsított beton.
Az élelmiszer hulladék Ausztrália éves üvegházhatást okozó kibocsátásának mintegy 3%-át teszi ki, ebből a kávéhulladék 75 000 tonna. Ha az Ausztráliában évente keletkező összes hulladék kávézaccot bioszénné alakítanák át, az a kutatók becslése szerint nagyjából 22 500 tonnát tenne ki.
