0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Termékenyítési index alakulása a szarvasmarha-tenyésztésben

A sikeres termékenyítés rendkívül fontos a szarvasmarhatartás mindkét ágában, hiszen húsmarhatartás esetében a szaporulat a fontos, a tejtermelés szempontjából pedig ellés nélkül nincsen tejtermelés sem.

Bár gazdaságomban a különböző mutatók értékei alapján hozok döntéseket, azért néha az érzelmek ezeket felülírják…

Az elején térjünk ki termékenységi szempontból a szarvasmarhák faji sajátosságaira és a termékenységet befolyásoló tényezőkre.

Jellemzően egyet ellő (unipara) állatok, így esetükben a szaporaság nehezen értelmezhető.

A nőivarú állatok termékenysége alatt azt értjük, hogy az állat rendszeresen ivarzik és termékenyül, valamint életképes ivadékot hoz a világra. Kifejezetten rosszul öröklődő tulajdonság, ha az úgynevezett h2-értéke mindössze 0,05-0,15 körül alakul, ami azt jelenti, hogy az örökölhetőségi értékekben meghatározóak a környezeti tényezők. A takarmányozás mindezt nagyban befolyásolja, azonban annak mennyisége és fehérjetartalma kevésbé jelentős szempont, mint a vitamin- (zsírban oldódók: A-, D-, E- és K-vitamin) és ásványianyag-tartalma.

Lili 8 hónapos vemhes üszőként

A vemhesülési százalék a termékenység mérőszámai közé sorolandó, amely a vemhesült és a vemhesítésre került egyedek arányát fejezi ki. A termékenyítési index az, amely megmutatja, hogy hányadik termékenyítésre sikerült vemhesíteni az adott állatot. Ez annál jobb, minél közelebb van az egyhez – populációszinten természetesen törtszámokat is kaphatunk. Hazánkban ez az érték tehenek esetében 3,0-3,5-re tehető, míg üszőknél jóval kedvezőbben, 1,2-1,5 körül alakul.

Kisgazdaságunkban az eddig ellett egyedek adataiból készítettem egy szemléltető táblázatot, melyből jól látszik az egyes teheneink termékenyítési indexe üszőként, majd az első és második laktációjukban.

Az üszők termékenyítési indexeinek átlaga (~1,33) pontosan beleillik az irodalmi paraméterekbe. Kilenc üszőből hat első termékenyítésre vemhesült, míg három a második alkalommal lett vemhes.

A három esetből két üsző szexált jersey spermával volt rakva, így valószínűleg ez is befolyásolta a termékenyülési indexük alakulását, hiszen a szexált spermák valószínűleg egy kicsivel gyengébb termékenyítő képességűek. Azonban a szexált sperma használata sem jelent minden esetben hátrányt, példa erre Csoki, akit üszőként szexált holstein-fríz spermával termékenyítettünk, és első alkalommal vemhesült is. A szexált spermával termékenyített üszőim (Csoki, Bambi és Suzy) termékenyítési indexeinek átlaga 1,67, mely kicsivel magasabb csupán, mint az országos átlag.

Mindhárom párosításból egészséges üszőborjú született, tehát a szexált spermák használatával kapcsolatosan a tapasztalataim teljes mértékben pozitívak, azt a hátrányos tényezőt leszámítva, hogy nehezebben vemhesülnek tőle az üszők.
Lili és Lucy, avagy az első ellés Bociországban

A harmadik vemhességet mindösszesen három tehén esetében tudom vizsgálni. Termékenyítési indexük átlaga 2,33, mely még mindig jobb az országos átlagnál. Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, hogy ebben a csoportban igencsak nagy az adatok terjedelme. Két tehén az első termékenyítéstől vemhesült, míg a harmadiknál, az úgymond „örök kakukktojásnál” – Lilinél – csupán az ötödik rakás járt sikerrel. Korábban mindkét vemhességénél egyszer-egyszer volt termékenyítve.

Lili igazi különc az állományunkban, ugyanis az első üszőm, majd később az első fejőstehenem, így az első tapasztalatokat tőle szerezhettem meg, sokat tanultam általa. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért adtam neki öt esélyt. A válasz egyszerű, mert sokat jelent nekem ez a tehén.

Az utolsó ellését követően négyszer volt termékenyítve, kisebb-nagyobb szünetekkel, melyek közül volt, amely hormoninjekciós kezeléssel egybekötötten történt, de egyik sem járt sikerrel. Néhány hónapos kihagyást követően újabb hormoninjekciót kapott, majd másnapra igencsak megváltozott a viselkedése, kiszámíthatatlan volt, rendkívül élénk és mozgékony, a következő napra lenyugodott, visszatért a viselkedése a napi szokásoshoz. Aznap lett termékenyítve, mint később kiderült, sikerrel!

Az ivarzó egyedek észlelése kisgazdaságban abból a szempontból egyszerűbb feladat, hogy az állatok gondozója az állomány létszámából adódóan, sokkal jobban ismeri a tehenek napi szokásait, hamarabb észreveszi rajtuk, ha a folyatás következtében megváltozik a viselkedésük, élénkebbek lesznek. Általában az üszők rendkívül élénk viselkedését követő napon célszerű termékenyíteni, amikor viselkedésük visszatér a megszokotthoz, és ismét nyugodtak lesznek.

Szilágyi Szabina
Bociország

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: