0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Csemegeszőlő-mintakert létesült

Augusztus utolsó hétvégéjén a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében minden a csemegeszőlőről szólt.

Az intézettől nem messze csemegeszőlő-technológiai mintakertet avattak, Szentmiklós-hegyen, a borbirtokon pedig immár másodszor rendezték meg a csemegeszőlő-kiállítást és -versenyt, valamint első alkalommal került sor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatósága által még 2022-ben életre hívott szakmai rendezvényre, a baranyai agrárnapra is.

Fél hektáron mutatják be a legkorszerűbb termesztéstechnológiát és fajtákat

A mintakertet Nagy István agrárminiszter avatta fel. Mint mondta, hazánkban egyedül Pécsett van világszínvonalú rezisztencianemesítés, amelynek célja a környezettudatos, fenntartható szőlő- és borágazat megteremtése, megerősítése. Kitért arra is, hogy a csemegeszőlő termőterülete az utóbbi években folyamatosan csökkent. Jelenleg 1000 hektár, azonban az önellátást fedező mennyiséghez mintegy 14 ezer hektárra kellene növelni az ültetvények nagyságát. A boltokba kerülő csemegeszőlő negyede volt csak hazai 2021-ben, az import mennyisége elérte a 14 ezer tonnát. A pécsi egyetem kutatóintézete ezen a helyzeten szeretne változtatni.

A fogyasztói igények egyre kifinomultabbak lettek, ezért fontos a magyar csemegeszőlő-termesztés fellendítése.

Minden olyan kezdeményezést segít az agrártárca, ami ezt a célt szolgálja, és a jelen helyzet megváltoztatására irányul: a pályázati struktúra átalakítása is ösztönözni fogja a hazai csemegeszőlő-ter­mesztés bővülését.

Rezisztens fajtákat telepítettek a csemegeszőlő-mintakertbe

A pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet nevéhez már több mint 80 államilag minősített szőlőfajta és klón köthető. Jelenleg 22 új, rezisztens szőlőfajta állami minősítését kezdeményezték. Emellett folyamatosan dolgoznak újak nemesítésén, klónszelekcióján is. A cseme­­geszőlő-technológiai mintakert ebben újabb mérföldkő, ami hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben import helyett hazai csemegeszőlő kerüljön a boltokba. Emellett külön értéke, hogy

olyan rezisztens fajtákat telepítettek el benne, amelyeket minimális vegyszerhasználattal lehet ter­meszteni, ugyanis jobban ellenállnak a betegségeknek és az időjárási szélsőségeknek, kevesebb permetezést igényelnek. Ezeknek a fajtáknak az évi nyolc-tíz permetezés helyett maximum két alkalommal van szükségük növényvédelemre.

A mintegy 10 millió forintból létrehozott félhektáros mintakert úttörő kezdeményezésnek számít hazánkban. Az ültetvényben 650 tőkét telepítettek el tíz, az intézetben nemesített rezisztens fajtából. Az Amur Seedless és a Blue Spirit kiemelt képviselői a Pécsi Tudományegyetem ökokert-projektjének, mivel mag­vatlanok, a peronoszpórával és a lisztharmattal szemben pedig rezisztensek. A projekt Teszlák Péter, a kutatóintézet kutatási igazgatójának szakmai felügyelete alatt valósult meg, és szorosan illeszkedik a Pécsi Tudományegyetem zöld egyetem koncepciójába, mivel környezetkímélő termesztéstechnológia megvalósítását teszi lehetővé, valamint javítja az egyetem karbonsemlegességi mutatóját.

Pécsen 70 éve foglalkoznak szőlőnemesítéssel

Emellett több szerepet is betölt a mintakert. Hetven éve foglalkoznak a pécsi kutatóintézetben szőlőnemesítéssel, a génbankjukban több mint 1600 szőlőfajtát őriznek.

Az elmúlt húsz év nemesítői munkájának eredményeivel ezen a félhektáros területen ismertetik meg a nagyüzemi termelőket, gazdálkodókat, ugyanakkor a kert a hallgatóknak gyakorlati helyként szolgál, miközben kísérleteket is végeznek benne.

Ilyenek például az öntözéssel kapcsolatos vizsgálatok, melyek során három különböző öntözési módot alkalmaznak ugyanazon szőlőfajták esetében, a különbségeket így helyben tudják bemutatni.

A KITE segítségével hozták létre a mintakertet, a legmodernebb technológiai háttérrel.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: