Szabadszálláson az 1970-es évek második felében Szűcs Sándor téeszelnöksége alatt épült meg a szárítóüzem.
A több mint 150 hektárról betakarított fűszerpaprika 90%-át a szárítóüzemben dolgozták fel a 300-500 hektáron termesztett levélzöldségek mellett. A fennmaradó 10%-ot az Univer-Product Zrt. termeltette a szövetkezettel, illetve a tagokkal egyéni szerződéssel. Ez az együttműködés a mai napig életképes, bár a felület jóval kisebb.
A háztájiban termesztett fűszerpaprika az 1980-as és a rendszerváltás utáni években kimagasló jövedelmet adott, sok család abból építette a házát, vagy személygépkocsit vásárolt belőle. Az ezredfordulón viszont fordulat következett be: véleményem szerint a termelésben a 2000-es években éltük meg a mélypontot, majd az uniós csatlakozás magával hozta az import fűszerpaprikát, ami valószínűleg napjainkban is jelen van a piacon.
Költségelemzés és költségterv nélkül gazdálkodni, kertészkedni, „üzletszerű tevékenységet” folytatni felelőtlenség. A költségnyilvántartó Excel-táblázatokat nevezhetjük számokkal kódolt történelemnek, alapos vizsgálatuk a szakmai hiányosságokra vagy szervezeti hibákra egyaránt rávilágít.
A mellékelt táblázat jól mutatja a költségnemek százalékos megosztását 2012 és 2022 között, kiválóan látszik, hogy melyik évben melyik költségnem „robbant”. Látványos példa a növényvédő szerek költséghalmaza, ami 2012-ben 17% volt, majd 2016-ban 35%-ra emelkedett, és jó pár évig tartotta is magát az adott év teljes költségéhez viszonyítva. Az újabb változás 2020-21-ben következett be, amikor a műtrágya és egyéb energiaköltségek módosították az arányokat, hiszen az öntözés önköltsége a 2021-es 480-ról 1500 Ft/mm-re emelkedett. Az évről évre növekvő ráfordításokkal csak megfelelő hozamszint, illetve a feldolgozók által korrigált ár mellett maradt rentábilis a termelés.
A költségek fele
Az elmúlt tíz évet figyelembe véve a termelési költségek szántóföldön több mint 100%-kal növekedtek, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nem kellően felkészült gazdálkodónak mind szakmailag, mind pénzügyileg kockázatos fűszerpaprikát termeszteni. Ez igaz a többi zöldségkultúrára is, és nemcsak itthon, hanem egész Európában.
Tavaly egy hektár fűszerpaprika termesztése kézi kapálással együtt 1,9-2,2 millió forintba került a betakarításig. A betakarítás költségének százalékos aránya alapvetően nem változott az elmúlt negyven évben, hiszen azt már Balázs Sándor professzor is az összköltség 50%-ában határozta meg, és azóta is így van.
A legapróbb technológiai hiba vagy rossz üzleti megállapodás drasztikusan rontja az eredményességet. Jó példa erre a betakarítás, hiszen a 90 Ft/kg költségről egy rossz megállapodás miatt megduplázódhat, ami hektáronkénti 20 tonnás hozamnál lenullázhatja az eredményt. Sajnos erre vannak példák. Bizonyos termesztési körzetekben emiatt szűkül a termelői réteg.
Miben áll a siker?
A fűszerpaprika szerződött áron kerül értékesítésre, ami az esetek többségében fix, legföljebb szezonális jelleggel, a piaci viszonyokat figyelembe véve korrigálható minimálisan. Mindenekelőtt optimalizálni kell a költségeket, és a lehető legnagyobb hozamra kell törekedni.
Az alapanyagot az Univer-Product Zrt.-nek értékesítjük, nagyon sok tagunk 20-25 éve termel fűszerparikát az Univernek, valószínűleg mindkét fél megelégedésére. A fő probléma a betakarítás nem megfelelő szervezése, igen sokan véreztek el ezen a költségtényezőn. Ennek kiküszöbölését szolgálja a Róna Tész határozott szervezése.
Termesztési tippek, jótanácsok
Az előző évben ajánlatos középmély lazítást végezni. Tavasszal simító helyett – ami porossá teszi a talajt – crosskill hengert használjunk, mert így a talaj beengedi a heves esővizet, és tapasztalataim szerint jobban megőrzi azt. Ne legyen poros a magágy, inkább az apró, morzsolható rögfrakcióra törekedjünk. Ha van mód rá, akkor szántás helyett ásógépet használjunk, és vetés előtt, és ne utána hengereljünk. A vetésmélység semmi esetre se legyen 2,5-3 centiméternél több, mert ha mélyebbre kell vetni, akkor rossz a magágy. Sorközművelést feleslegesen ne végezzünk.
Egy szezonban akár 10-12 öntözés is kalkulálható. Ha lehetőség van rá, az öntözést este 18 óra körül fejezzük be, hogy éjszakára felszáradjon a lomb. Nem kötelező, de erősen ajánlott lombtrágyákat és biostimulátorokat használni, mert ha a növény jól érzi magát, a kertész is jól fogja.
Szabadszálláson az elmúlt tíz évben a folytonnövő Meteorit fajtát termesztettük, mert jól terhelhető, nagy hozamú, csaknem egy méter magas lombja jól takar, így megelőzhető a napégés a bogyókon. A nagy lomb deres reggeleken is védelmet nyújt. A legfontosabb azonban, hogy hosszú távon csak korrekt, jó szerződőpartnerre lehet alapozni a termelést.
Varga István
kertészeti ágazatvezető
Szabadszállási Róna Szövetkezet