A kiállítás úgynevezett fordított időkezeléssel mutatja be a természeti energiákkal működő őrlőszerkezeteket, amelyek évszázadokon át határozták meg környezetüket, a települések látképét, az ott élők életmódját – olvasható a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményében.
A tárlat kitér a 19. század világszínvonalú magyarországi malomipari gépgyártására is, a főbb malomtípusokat műtárgyak, rajzok, fotók, makettek, filmek és animációk mutatják be.
A kiállítás második szintjén a molnárok munkáját, a munkához szükséges eszközöket és a molnárcéhek működését ismerhetik meg a látogatók. Ezen a szinten a múzeum az ország legszebb céhes tárgyait állította ki az ónkancsóktól kezdve a gazdagon díszített fajansz edényekig. Hangsúlyt kapnak a malmokhoz és molnárokhoz kapcsolódó folklórelemek, az érdeklődők Nepomuki Szent János története mellett megismerhetik a malmos-kenyeres szólásmondásokat és molnárdalokat – írta az intézmény.
A harmadik szint az örökségvédelem témakörével foglalkozik négy malomkutató – Lambrecht Kálmán, Pongrácz Pál, Wöller István és Sabján Tibor – munkásságán keresztül. Bár a hazai műemlékvédelem meglehetősen későn, az 1960-as évektől kezdte beemelni a védendő értékek közé az ipartörténeti emlékeket, a hetvenes években megkezdődött azok felmérése, az utóbbi évtizedekben pedig megsokasodtak a malomfelújítások, újjáépítések – hívta fel a figyelmet a Skanzen ismertetője.
A kiállítás egy projekt zárásaként valósult meg, amelynek keretében
A kiállítás ebben az évben október végéig látható, majd – a téli zárvatartás után – jövő év április 1-jétől lesz ismét látogatható. A tárlatnak az Észak-magyarországi falu tájegység Uradalmi Magtárának 900 négyzetméteres épülete ad otthont, a kiállítás kurátora Balázs György és Tömöri Szilvia, a projekt szakmai vezetője Németh Szandra.