0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. december 4.

Ellenállnak a legveszélyesebb betegségeknek

A törzsfejlődés során számos vad gyümölcs kifejlesztett ellenálló képességet egy-egy kórokozóval szemben, amivel a leggyakrabban találkozott.

Manapság a gyümölcsök nemesítése során kitüntetett figyelmet fordítanak az ellenálló képesség javítására. Nemcsak a klímaváltozás miatt szélsőségesebbé váló időjárást kell elviselniük az új fajtáknak, hanem lehetőleg genetikailag meghatározott rezisztenciával kell rendelkezniük a legnagyobb kárt okozó betegségekkel szemben.

A törzsfejlődés során számos vad gyümölcs kifejlesztett ellenálló képességet egy-egy kórokozóval szemben, amivel a leggyakrabban találkozott.

A rezisztencia­nemesítés a szőlővel kezdődött, amikor a lisztharmat és a peronoszpóra ellen amerikai vad fajokkal keresztezték az európai szőlőfajtákat.

Magyarországon máig komoly eredményeket értek el a nemesítők ezen a téren, az első sikeres hibrid a Zalagyöngye volt, amit számos más, nagy területen termesztett fajta követett.

Gyümölcsök esetében fajtól függően más-más kórokozók ellen próbálnak ellenálló (rezisztens), vagy legalább tünetet nem mutató (toleráns) fajtákat létrehozni. Almában a varasodás okozza a legnagyobb gondot a világon, ezért ez a fő nemesítési irány, de léteznek nektriás ágrákkal, lisztharmattal, tűzelhalással, illetve levéltetvekkel szemben ellenálló fajták is.

Sajnos a rezisztencia nem állandó, mert a kórokozók változnak, új törzsek jelennek meg, amelyek már képesek áttörni a rezisztenciagén hatását, illetve a különböző termőhelyeken eltérő kórokozótörzsek élnek, amelyek fertőzőképessége is különbözik.

Az almavarasodás kórokozójának például hét különböző törzsét ismerik a kutatók. A nemzetközi nemesítési programokban általában egy-két génen alapul az almavarasodással szembeni ellenálló képesség. Manapság rengeteg ilyen fajta létezik, az elsők körülbelül 50 éve az USA-ban születtek, Freedom, Liberty, Prima, majd következtek a francia (Florina), német (Reglindis, Remo, Relinda), cseh (Topaz, Red Topaz, Luna, Orion, Rozela, Sirius) almafajták.

Magyarországon a volt Kertészeti Egyetemen folyt rezisztencianemesítés, aminek eredményeként több államilag elismert és oltalmazott fajta született Tóth Magdolna keresztezéseiből. Az Artemisz szeptember közepén szedhető egy menetben. Középnagy vagy nagy gyümölcse teljes felületén sötét rubinpirosra színeződik, kissé hamvas, nagy lenticellái vannak, jól tárolható. A gyümölcshús roppanó, fehér, savanykás, jellegzetes parfümös zamatú, nem barnul. Varasodással szembeni ellenálló képessége két géntől származik, emellett lisztharmatra és tűzelhalásra sem fogékony. A Cordelia október első felében szedhető, két menetben. Sárgászöld gyümölcsét felerészben világospiros, mosott és csíkozott fedőszín borítja, igen nagy méretű, az első termőévekben túl nagy is. Krémszínű húsa nagyon kemény, roppanó, édes-savas, jellegzetesen ananászos zamatú. Különösen sok polifenolt és pektint tartalmaz.

Varasodásrezisteciája két géntől származik, lisztharmattal szemben ellenálló, tűzelhalásra a virágai kevéssé, a hajtásai mérsékelten érzékenyek.

A Hesztia augusztus végén, szeptember elején, két menetben szedhető. Kúpos, nagy vagy igen nagy gyümölcsét 60-80%-ban borítja piros fedőszín, húsa világossárga, roppanó, lédús, édes-savas, aromás. Varasodásrezisztenciáját három gén adja, lisztharmatra és tűzelhalásra nem fogékony, és a tavaszi fagyokra sem érzékeny.

A nemzetközi gyakorlatban ezt a fajtát használják kontrollként a rezisztencia összehasonlítására. A legújabb fajták ebből a programból a szeptember közepén érő, kimondottan édes Isolda, a szeptember végén szedhető, igen kemény húsú, savanykás Damara, valamint az október elején érő, harmonikus ízű Bellona. Mindegyik fajta védett, egyelőre kevés oltvány kapható belőlük. (A magyar ellenálló fajtákról 2019-ben írtunk a júliusi számunkban.)

A csonthéjasok esetében két fontos kórokozó ellen indult rezisztencianemesítés. Az egyik a kajszit, szilvát, őszibarackot fertőző himlővírus vagy sharka vírus, a másik a meggyet, szilvát, kajszit megbetegítő, virág- és hajtáspusztulást okozó moníliás betegség.

Ez utóbbival kapcsolatban kevesebb sikerről tudunk beszámolni, hazánkban az érdi kutatóállomáson született egy meggyfajta, ami kevésbé fogékony a betegségre, ez a Csengődi fajta.

Öntermékeny, június első felében érő meggy, fája erős növekedésű. Nem célzott nemesítésből született, hanem természetes állományból kiemelt fajta.

A himlővírusra viszont folynak rezisztencianemesítési programok, a fajták azonban nem mindenütt adnak tökéletes eredményt, ami az említett különböző fertőzési nyomásból ered. Kajsziban az ellenálló, de legalább toleráns fajták közt érdekes módon kanadai fajtákkal (Harcot, Goldrich) találkozhatunk. Francia nemesítők hoztak létre rezisztens kajszikat (Bergarouge, Bergeval), illetve a Cot International új fajtáinál is szempont a rezisztencia (Lady Cot, Swired, Justo Cot, Rougecot). Ellenálló a fertőzéssel szemben az amerikai Orangered, az olasz Alissa vagy a német Kuresia.

Szilvában a német Jojo volt az első fecske, követte a Jofela, Topfirst, Elena és a Top-sorozat fajtái is toleránsak a vírussal szemben.

Szilvában született meg az első genetikailag módosított, vírusellenálló fajta, a HoneySweet, ami az EU-ban a GMO-mentesség miatt nem termeszthető.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: