Ettől függetlenül ez volt az a téma, amely újdonsága miatt a legnagyobb érdeklődést váltotta ki a KÁN Egyetemi Napok keretében rendezett VI. Halászati Kerekasztalon.

Fotó: Fodor Tímea
Az előző évi tanácskozás a klímaváltozás hatásaival foglalkozott, amivel szorosan összefügg a takarmányozás, hiszen egyebek mellett ennek a fejlesztésére is szükség van a sikeres alkalmazkodáshoz – emelte ki Ferincz Árpád tanszékvezető.
Bár a halászat nemzetgazdasági súlya nem jelentős és az EU-n belül sem kap kellő figyelmet, senki sem tagadhatja, hogy a hal az egyik legegészségesebb és biológiailag rendkívül értékes élelem – húzta alá köszöntőjében a rendezvény fővédnöke, Horn Péter akadémikus.

Fotó: Fodor Tímea
A rovarok előnyei közé tartozik haltakarmányként, hogy előállításuk relatíve kicsi környezeti lábnyommal bír, fenntarthatóbb a tengeri eredetű alapanyagokénál és nagyüzemileg is lehetséges. Fekete katonalegyet például két hazai cég is nagy mennyiségben állít elő. A legtöbb halfajta természetes körülmények között is táplálkozik rovarral.
Mivel azonban az EU szigorúan szabályozza, hogy milyen takarmányon lehet a takarmányrovart nevelni – élelmiszerhulladékon vagy trágyán például nem -, felhasználásának jelenlegi legnagyobb korlátja az ára. Egyebek mellett erről beszélt Kucska Balázs, aki a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetében folyó haltakarmányozási kísérleteket mutatta be.

Fotó: Fodor Tímea
Míg a haltermelés meredeken nő a világban – elsősorban Ázsiában -, a hallisztfelhasználás arányaiban csökken a növényi eredetű fehérje javára.
– mondta el Eduard Schneeberger, az ausztriai Aqua Garant takarmánygyártó vállalat képviselője.
A növényi alapanyagok drágulásával sokan invesztálnak az állati eredetű fehérjébe, aminek a mennyiségét az Aqua Garant is több mint tízszeresére akarja növelni a következő 3-4 évben. De ez még akkor is jelentéktelen arányt fog képviselni a teljes takarmányelőállításban. Hozzátette: a jó minőségű (hipoallergén) rovarfehérjét el fogja szívni a piacról a petfood.
Az előadó kitért az Omega-zsírsavakban gazdag halolajra, amelynek felhasználása csökkent a takarmányban az ára miatt, de amilyen arányban helyettesítik a takarmányban, olyan arányban lesz kevesebb belőle a halhúsban is. Heti egy ponty vagy lazac azonban még így is fedezi a szükségletünket.
– húzta alá Berczi Edit, aki a piacvezető és 40 országba exportáló premixgyártó Agrofeed Kft. tevékenységét mutatta be.
Miután az 500 millió éves evolúciós folyamat során kialakult különféle halfajok emésztőrendszere, szervei, hormonjai, enzimjei nagyban különböznek, nincs általános „haltáp” – húzta alá Horváth Zoltán, aki a H&H Carpio Kft. saját igényekre szabott haltápgyártásának tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
A fekete katonalégy lárva nagyüzemi gyártásában látja a globális fehérjekitettség egyik működőképes megoldását az Agroloop Hungary Kft. és befektetői köre. Tizenhárom ezer négyzetméteren hoznak létre üzemet napi 15 tonna rovarfehérje előállítására.
– mondta el Percze Rajmond, a cég munkatársa.

Fotó: Fodor Tímea
A technológia helyigénye háromszor, vízigénye és karbonlábnyoma pedig negyvenszer kisebb a hagyományos állati fehérje-feldolgozáshoz képest és tökéletesen automatizált.
A legszerényebb számítások alapján is közel 8000 ezer tonna halcsalit használt fel tavaly az 570 ezer engedéllyel rendelkező magyar horgász, vagyis komoly iparágról beszélhetünk – mondta a halcsalik és etetőanyagok gyártásával foglalkozó Top Mix Kft. alapító tulajdonosa, Papp József.

Fotó: Fodor Tímea
Ekkora mennyiségnél az sem mindegy, hogy pontosan mi kerül a vizekbe. Az unió már foglalkozik a csalianyagok ellenőrzésének és engedélyeztetésének kérdésével. Erről már Urbányi Béla, a MATE AKI professzora számolt be. Mint mondta, az európai akvakultúra konferencián az ágazat legnagyobb problémái közé sorolták a humánerőforrás hiányát és a szakképzés csökkenését, valamint a takarmányozás kérdését. Ő is úgy vélte: talán a szója, de biztosan nem a rovarfehérje fogja megoldani.