Jelen pillanatban a megtermelhető 100 forintból/euróból/dollárból csak negyvenet termel meg az agrárium, vagyis nemcsak hazánkban, de az egész világon van hová fejlődnie hatékonyságban a mezőgazdaságnak. Az erőforrások jobb kihasználása pedig az adatalapú gazdálkodásra való áttéréssel érhető el.
Egyebek mellett ezt emelte ki dr. Pajor Gábor állatorvos, adatelemző a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke a Hazai precíziós állattartás a gyakorlati megoldások tükrében című konferencián a KÁN Egyetemi napok nulladik napján.
Azt azonban valamennyi előadó hangsúlyozta, hogy az adatok gyűjtése nem elegendő, azokat csoportosítani, elemezni kell ahhoz, hogy a gazdálkodó a döntéseit megalapozó információkat nyerjen. Addig az adatok csak olyanok, mint az egyszeri kapitány, és a gépház beszélgetése:
– Mennyi?
– Harminc!
– Mi harminc?
– Mi mennyi?
Húsmarhatarás és az adatgyűjtés
Mozsgai József, az IT szakemberből lett húsmarhatenyésztő és Marton Aliz, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa a Mozsi Majorban folyó tenyészállat-előállítást támogató adatgyűjtést ismertették. A gazdálkodó arról beszélt, hogy
Ezeket aztán rendszerezni kell az alapján, hogy az a tehénről, a borjúról vagy épp a gulya mellett dolgozó bikákról ad-e információt. Például a borjú 120 napos korában mért tömege a tehén anyai képességeiről ad információt, nem az ivadékáról. A borjúról annak a születés- és a választáskori tömege árul el információt.
A kutató szerint ezen az úton lehet és kell továbbmenni a folyamatos szenzoros adatszolgáltatással, ami ma már a legelőn is megvalósítható.
Marton Aliz azokról a kihívásokról is beszélt, amit például az egyes szenzorok hatótávolsága, vagy épp a hálózati lefedettség okozhat. Ugyanis ezek miatt akár fals adatokat rögzíthetnek, és így rossz következtetéseket vonhatnak le.
Nagyüzemi baromfitartás
Alexy Márta azokról a nehézségekről beszélt, amikkel egy a nagyüzemi baromfitartásban használható, az állatok súlyáról, illetve súlygyarapodásáról információkat szolgáltató, kameraképeken alapuló precíziós rendszer megalkotásakor szembesültek.
Itt nem a hálózati lefedettség, sokkal inkább a több ezres állományokban a milliónyi adat megszerzése, tárolása, illetve szűrése okozott fejtörést.
A modellben a számítógép a képen a madarak körvonalai alapján azonosítja azokat, és állapítja meg a súlyukat. A mesterséges intelligencia azonban egy mozgó, mondjuk a szárnyával verdeső libát nem képes madárként azonosítani, így a tömegét sem tudja megadni.
Precíz takarmányozás
Azzal minden állattartó egyetért, hogy a kiadásainak legnagyobb hányadát a takarmányozási költségek teszi ki, tehát ha ezeken faragni lehet, az szinte minden pénzt megér. Nem meglepő hát, hogy egy olyan technológia beszerelése, amely csökkenti a takarmányveszteséget, két, sőt adott esetben akár másfél év alatt megtérül.
Az ilyen, precíz, egyedre szabott etetési technológia bevezetéséről mondta el Parádi Balázs, hogy amikor egy kocatelepen az egyik istállóban a tulajdonosok meglátták a megtakarításokat, a rendszert rögtön bevezették a cég többi istállójában is.
Egy precíziós etetőrendszerrel működő istálló az állatok jólétét is szolgálja. Egy kutricában a kocák 40-80 egyedet számláló, az állatok számára ideális méretű „kondákban” vannak, egyedre szabott takarmányozási profillal.
A takarmány beltartalma
Az állat genetikai potenciálja csak megfelelő takarmányozás mellett képes kifejeződni. Mit sem ér az a takarmány, amelynek a beltartalmi értékei nem felelnek meg az adott fajta igényeinek – gondoljunk csak például a tavalyi aszály következtében gyenge takarmányokra – mondta el Süli Ágnes a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának kutatója.
A takarmányanalitika régóta segíti az állattartókat abban, hogy megfelelő minőségű takarmánnyal etessék az állatokat, azonban a laboratóriumi vizsgálatok hosszú időt vesznek igénybe.
Ma azonban már rendelkezésre állnak modern eszközök – akár kézi NIR Spektrométerek – amelyekkel azonnal, akár a vályúban, az etetőasztalon meghatározható a takarmány beltartalma. Használatukkal pedig a gazdálkodó mindig megadhatja az állatoknak azt a tápanyagmennyiséget, amivel a legjobb teljesítményt várhatja el. Ahogy az előadó fogalmazott, ezzel más nemcsak a gazda, hanem a szenzor szeme hizlalja a jószágot.
Megoldás a munkaerőproblémákra
Csodálatos dolog, hogy a tehénről több ezer adatot vagyunk képesek összegyűjteni, azonban az adat nem feji meg a tehenet – mutattak rá előadásukban Szabari Miklós, Borbély Csaba, Holló Gabriella, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói és Bús Bence, a gödöllői Lely Center gazdaságirányítási tanácsadója.
Az emberre mégis szükség van
A konferenciát záró kerekasztal beszélgetésen résztvevők hangsúlyozták, hogy az adatokból nyert információk sokkal hatékonyabbá tehetik a gazdálkodást, de azt is, hogy a mesterséges intelligencia mellett az ember természetes intelligenciájára is szükség van ahhoz, hogy a lehetőségeket ki is használják a termelők.