Termelők és a MATE Kertészettudományi Intézet szőlészeti és gyümölcstermesztési kutatóállomásai működtek együtt a hazánkban 2012-ben megtalált, kelet-ázsiai eredetű rovar megfigyelésén, ugyanis számos nyitott kérdés van még vele kapcsolatban.
A Drosophila suzukii először bogyósokon okozott súlyos károkat, ezért a fertődi kutatóállomást keresték fel legkorábban a termesztők a problémával, mondta bevezetőjében Varga Jenő állomásvezető. Azt is előrevetítette, hogy egyelőre nincs hatékony megoldás a védekezésre, pedig az idén már cseresznyében és meggyben is károsított, permetezni kellett ellene.
Nagy gond a védekezés, mert kevés rovarölő szernek van engedélye a bogyósokra, derült ki Tüh Annamária zala megyei növényvédelmi előrejelző előadásából.
A nagy nemzedékszám és a kevés rendelkezésre álló rovarölő szer könnyen vezethet rezisztencia kialakulásához, bár a szakirodalom sem említ még ilyen esetet. Védekezésre a gyors taglózó hatású, de rövid hatástartamú piretroidok használhatók legkésőbb az érés kezdetén, mert kultúrától függően 7-14 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idejük. A kontakt hatású, spinozad hatóanyagú készítmény engedélyokiratában is szerepel a foltosszárnyú muslica, és hatékony is a rovar ellen. Az acetamiprid hatóanyagú szerek számos kultúrában bevethetők különféle rovarok ellen, de bodzában csak kétszer, a többi bogyós kultúrában pedig egyszer egy tenyészidőben. A felszívódó szerek hatástartama körülbelül egy hét. Új, hatékony, felszívódó hatóanyag a ciántraniliprol, ez is csak kétszer vethető be, a várakozási ideje pedig mindössze 3 nap. Sajnos éppen a legérzékenyebb málna, szeder és bodza kultúrákban nincs engedélye.
Biológiai hatóanyag az azadirachtin, amit minden bogyós kultúrában lehet használni. A kontakt és transzlamináris anyag tartamhatása hosszabb, mint a piretroidoké. Permetezőboxban próbálták ki a a foltosszárnyú muslica ellen és kellően hatékonynak bizonyult. A narancsolajnak gyérítő hatása van a kártevőre.
Ezt megerősítette Németh Krisztina, a kecskeméti szőlészeti kutatóállomás tudományos munkatársa is. Tapasztalata szerint a rendszeresen narancsolajjal permetezett szőlőben nem volt foltosszárnyú muslica.
Bergendi Nadin rovarhálóval fedett sátrakban, betelepített foltosszárnyú muslicák telelését is vizsgálta a kutatóállomáson és a málnával beültetett sátrakban tavasszal nem találta meg a kártevőt. Szabadföldön, a tiszafasövényben viszont télen is sok volt belőle. A kártevő megjelenését nagyban befolyásolja a tavasz és kora nyár időjárása: csapadékos, enyhébb tavasz után korábban fogják az első rovarokat, a rajzáscsúcs pedig novemberre esik. Az időjárás alakulásának hatását a Badacsonyban és Kecskeméten folyt szőlős kutatások is alátámasztották. Hűvösebb időszak után mindig nőtt a fogás a csapdákban. Szőlőfajták szerint nem találtak különbséget a károsítás mértékében, évjáratonként más fajtákban volt nagyobb kár. Németh Krisztina szerint szilícium-, illetve kitozántartalmú készítményeket is érdemes kipróbálni a muslica ellen.
Alap az almaecet, ahhoz adtak vörösbort, kávét, etil-alkoholt, Unicumot különböző kombinációkban, illetve külön apró műanyag csőben belógatva etil-laktátot. Utóbbi kísérletet Érden végzi Nagy Csaba, aki félliteres PET palackokon kialakított különböző méretű és elrendezésű lyukakkal, piros festéssel, valamint az apróbb rovarokat kiengedő „szabadulókupakos” csapdákkal kísérletezik. Az almaecet ugyanis rengeteg más rovart is vonz a csapdákba, sokféle rokon muslicafajt, apróbb legyet, hangyát, álskorpiót. A foltosszárnyú muslica elkülönítése a rokon fajoktól a legnehezebb, ezért lenne jó szelektívebb csapdát kifejleszteni.
