A vad által okozott mezőgazdasági veszteség helyenként komoly problémává vált, és az egyébként is költséges védekezést tovább nehezíti, ha védett vagy fokozottan védett állatfaj okoz kárt. A vetési varjakat az 1980-as években még módfelett gyérítették hazánkban, de 2001-ben védetté nyilvánították őket, és azóta egyre nő az állomány.
A megyei szervezet és a vármegyében gazdálkodó magánszemélyek kérésére a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán átfogó kutatást indítottunk annak kiderítésére, hogy hogyan lehetne megelőzni vagy csökkenteni az általuk okozott veszteséget. A tavaly indított kutatásban többek közt az eredetileg fácánok ellen kifejlesztett Korit 420 FS csávázószer vetési varjak elleni hatékonyságát vizsgáltuk.
A Korit 420 FS madárriasztó csávázószer produktivitásvizsgálata keretében a március 19-től 31-éig tartó etetési kísérletben előbb kezeletlen, majd a csávázószerrel bevont kukoricavetőmagot kínáltunk a befogott vetési varjaknak a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán.
A madarak az első két napban száz-száz szem kezeletlen (kontroll), majd 100-100 szem csávázott kukorica-vetőmagot (kísérlet) kaptak. A vizsgálatot egyszeri ismétléssel végeztük. A kutatás lezárása után a befogás helyén engedtük szabadon a madarakat.
Ezzel egyidejűleg húsz Hajdú-Bihar vármegyei gazdálkodót kérdeztünk elsősorban a vetési varjak által okozott kár idejéről és módjáról, illetve az ellenük való védekezés formáiról. A gazdálkodók többsége tapasztalt vetési varjak által okozott kárt a földjén, de a mértéke csak 5 évvel ezelőtt kezdte el meghaladni az elviselhetőt. A leggyakrabban alkalmazott védekezési módok az emberi zavarás és a gázágyú működtetése, bár csak átmeneti sikert értek el velükel. A megkérdezett gazdálkodók egyöntetűen a Korit 420 FS madárriasztó csávázószer alkalmazását tartják a leghatékonyabb védekezési eljárásnak.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága rendelkezésünkre bocsátotta az Észak-Alföldön nyilvántartott vetésivarjú-költőpárokra vonatkozó 2016–2020 közötti adatsorát. Az adatsor szerint az általunk vizsgált területeken 2019-ig növekedett a vetésivarjú-költőpárok száma, de 2020-ra kis mértékben csökkent.
Továbbá indokolt volna kidolgozni és bevezetni egy kárpótlási rendszert azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a területén védett állatfajok okoznak veszteséget, annak ellenére, hogy a lehetséges módszerekkel mindent megtettek a kár megelőzése érdekében.
Tikász Klaudia
vadgazda mérnök
