0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 14.

Varjúriasztó csávázószer

A vetési varjakat az 1980-as években még módfelett gyérítették hazánkban, de 2001-ben védetté nyilvánították őket, és azóta egyre nő az állomány.
Vetési varjú a kísérleti röpdében

A vad által okozott mezőgazdasági veszteség helyenként komoly problémává vált, és az egyébként is költséges védekezést tovább nehezíti, ha védett vagy fokozottan védett állatfaj okoz kárt. A vetési varjakat az 1980-as években még módfelett gyérítették hazánkban, de 2001-ben védetté nyilvánították őket, és azóta egyre nő az állomány.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetéhez az utóbbi néhány évben egyre több bejelentés érkezett róla, hogy – főleg kukoricában, de egyéb kultúrákban is – egyre nagyobb kárt okoznak a vetési varjak.

A megyei szervezet és a vármegyében gazdálkodó magánszemélyek kérésére a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán átfogó kutatást indítottunk annak kiderítésére, hogy hogyan lehetne megelőzni vagy csökkenteni az általuk okozott veszteséget. A tavaly indított kutatásban többek közt az eredetileg fácánok ellen kifejlesztett Korit 420 FS csávázószer vetési varjak elleni hatékonyságát vizsgáltuk.

Az idén március 13-án kiállított befogási, tartási és kutatási engedély birtokában három vetési varjút fogtunk be, létrás élve fogó csapdával.

A Korit 420 FS madárriasztó csávázószer produktivitásvizsgálata keretében a március 19-től 31-éig tartó etetési kísérletben előbb kezeletlen, majd a csávázószerrel bevont kukoricavetőmagot kínáltunk a befogott vetési varjaknak a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán.

Vetési varjak által okozott kár kukoricakultúrában

A madarak az első két napban száz-száz szem kezeletlen (kontroll), majd 100-100 szem csávázott kukorica-vetőmagot (kísérlet) kaptak. A vizsgálatot egyszeri ismétléssel végeztük. A kutatás lezárása után a befogás helyén engedtük szabadon a madarakat.

Az etetési kísérlet során a Korit 420 FS csávázószerrel kezelt kukoricamagból lényegesen kevesebbet (20/100 szem) fogyasztottak a varjak, mint a kezeletlenből (70/100 szem), vagyis a kísérlet alátámasztotta, hogy a Korit csávázószer képes hatékonyan megvédeni a kukorica-vetőmagot a vetési varjaktól.

Ezzel egyidejűleg húsz Hajdú-Bihar vármegyei gazdálkodót kérdeztünk elsősorban a vetési varjak által okozott kár idejéről és módjáról, illetve az ellenük való védekezés formáiról. A gazdálkodók többsége tapasztalt vetési varjak által okozott kárt a földjén, de a mértéke csak 5 évvel ezelőtt kezdte el meghaladni az elviselhetőt. A leggyakrabban alkalmazott védekezési módok az emberi zavarás és a gázágyú működtetése, bár csak átmeneti sikert értek el velükel. A megkérdezett gazdálkodók egyöntetűen a Korit 420 FS madárriasztó csávázószer alkalmazását tartják a leghatékonyabb védekezési eljárásnak.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgató­sága rendelkezésünkre bocsátotta az Észak-­Alföldön nyilvántartott vetésivarjú-költőpá­rokra vonatkozó 2016–2020 közötti adatsorát. Az adatsor szerint az általunk vizsgált területeken 2019-ig növekedett a vetésivarjú-költőpárok száma, de 2020-ra kis mértékben csökkent.

Kutatásunk alapján javasoljuk a gazdák lehető legszélesebb körű tájékoztatását a védett fajok elleni védekezés engedélyezett lehetőségeiről, és szorgalmazzuk a Korit 420 FS madárriasztó csávázószer népszerűsítését különböző fórumokon.

Továbbá indokolt volna kidolgozni és bevezetni egy kárpótlási rendszert azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a területén védett állatfajok okoznak veszteséget, annak ellenére, hogy a lehetséges módszerekkel mindent megtettek a kár megelőzése érdekében.

Tikász Klaudia
vadgazda mérnök

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: