0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 19.

Új szín a KÁN-on: beszéljünk egy nyelvet!

A társadalomban növekszik az ellenérzés az állattenyésztéssel szemben, aminek a hátterében többnyire információhiány vagy téves elképzelések állnak.

A közönségprogramok nélkülözhetetlen elemei az KÁN Egyetemi Napoknak, amit bizonyít, hogy idén is több ezer család látogatott ki a kiállításra. A közönségprogramok sorában azonban először szerepelt a magyar állattenyésztés történelmi áttekintésére, amit élő állatok bemutatásával tettek érdekessé a szervezők.

A Holstein Frízben minden átépült a funkcionális szervekre. A formája nem mutatós, de a tejtermelésben de remekül teljesít (Fotó: Lakos István)

Nagyon sokszor elhangzik a szakmai programok, előadások, tanácskozások során, hogy a társadalomban növekszik az ellenérzés az állattenyésztéssel szemben, aminek a hátterében többnyire információhiány vagy téves elképzelések állnak.

A hiteles tájékoztatás városi emberek és az ágazat számára is minden eddiginél fontosabbá vált. Jól szolgálta ezt a törekvést a Magyar Állattenyésztők Szövetségének újszerű közönségprogramja, ami a „Genetikai sokszínűség a magyar állattenyésztésben” címet kapta.

A több száz érdeklődő megtöltötte a helyszínt biztosító Fedeles Lovardát, ahol Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület társadalmi elnöke mesélt a magyarországi állattenyésztés legfontosabb fajtáiról és fejezeteiről.

Az évek-évtizedek kitartó munkájával végzett szelekció eredményét jól szemléltette a 36-os számú belga mén ivadékainak együttes bemutatása (Fotó: Lakos István)

A történelmi visszatekintés természetesen a szürkemarha bemutatásával kezdődött, ami után a parlagi szamár, a magyartarka, a Holstein Fríz, majd a hidegvérű lovak vonultak be a porondra. A közönség egyebek mellett megtudhatta, hogy a magyartarka nem őshonos fajta a Kárpát-medencében, de elterjedéséhez hozzájárult, hogy a lakosság egy része felhagyott a mezőgazdasági tevékenységgel és városi életmódra váltott, amivel együtt megnőtt az élelmiszerigény és ezért modernebb, jobb teljesítményű fajtákra lett szükség. Így vált a magyartarka domináns fajtává a XX. század közepére.

Hogy a korábban 3000 literes laktációja közben 7000 liter körüli szintet ért el, az komoly tenyésztői munka eredménye, de a jelzett időpontig ellátta az ország tejszükségletét, sőt jelentős exportra is termelt.
A magyar hidegvérű ló tenyésztése sokáig a katonaságra alapult, a XVIII. században azonban a gazdasági hasznosítása vált jelentőssé (Fotó: Lakos István)

A tejszükséglet további emelkedésével került előtérbe a tejtermelésre szelektált Holstein Fríz, amelynek nemesítése Észak-Európában kezdődött és a tengerentúlon fejeződött be. Az állat a funkciójának megfelelően alakult át közben: nem mutatós a formája, de remekül teljesít. Az átlagos laktációja a 10 ezer litert is meghaladja, de akár a 30 ezer litert is elérheti. Ráadásul kiválóak a reprodukciós képességei és hosszú a hasznos élettartama.

A genetika ehhez önmagában nem elég – emelte ki Baranyi Sándor -, aki a takarmányozás és tartástechnológia változásáról, a tökéletesen gépesített, precíziós tejtermelésről is beszélt. Aláhúzta: óriási tévedés azt gondolni, hogy a nagyüzemi termelésű tej nem megfelelő.

Nem véletlen, hogy a nyári kánikulában az állatgondozók is az istállókban keresnek menedéket, a jó körülmények között tartott állatok pedig jó minőségű tejet adnak, ami egy esetlegesen elhanyagolt, gondozatlan tanyasi szarvasmarháról nem feltétlenül mondható el.

A nagyüzemi körülmények között a tejpálya is optimális, ami garantálja a jó beltartalmat.

Az előadás során bemutatták a mintegy egymillió hektáros hazai gyepet hasznosító húsmarhákat, amelyeknek a tartása világszínvonalú, majd bevonultak a hidegvérű lovak, amelyeknek a tenyésztéstörténetébe nagyban beleszólt a politika. A második világháború során eltűntek az országból, és 75 évvel ezelőtt kezdődött meg a fajta hazai rekonstrukciója. Az évek-évtizedek kitartó munkájával végzett szelekció eredményét jól szemléltette a 36-os számú belga mén ivadékainak együttes bemutatása.

Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója minden résztvevő tenyésztőnek és tenyésztőszervezetnek köszönetet mondott a programban való színvonalas közreműködésért. Kiemelte, hogy nem szerveztek még hasonló közönségtalálkozót, de látva a sikerét, biztosan lesz folytatása.

Szeretnék megmutatni a szélesebb közönségnek, milyen színes a hazai állattenyésztési paletta, és milyen célok mentén történt és történik a különféle fajok nemesítése.

„Ha csak a MÁSZ-hoz tartozó tenyésztőszervezetek számát nézem, akkor 32 tartozik ide, szarvasmarhában 10 fajta tenyésztő egyesület működik, a lótenyésztésben pedig 14. Tehát van honnan meríteni, van mire büszkének lenni” – mondta.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: