A víz mindennapi életünk része, természetesnek vesszük. Pedig egyáltalán nem az. A Föld vízkészletének csupán 2,5 százaléka édesvíz, ráadásul igen egyenlőtlenül oszlik el, és gyorsabban fogy, mint gondolnánk. Ennek oka sokrétű és a legtöbb emberi tevékenységek által előidézett. Ezáltal viszont egyre kevesebb víz marad emberi fogyasztásra, élelmiszertermelésre és más szükséges javak előállítására, továbbá az ökoszisztémák fenntartására. A világ különböző részein eltérően szembesülnek a vízhiánnyal vagy éppen a többlettel. Napjainkban 2,4 milliárd ember él vízhiányos országban.

Ráadásul a klímaváltozás további kockázatokat hoz ezen a téren, a víz megtartása és megőrzése egyre nagyobb jelentőségűvé válik. Érdemi változtatás nélkül a mezőgazdaság vízigénye a mai harmadával is nőhet 2050-re. A FAO a csökkentett vízfelhasználású termelési módszerekben látja a megoldást.  „Úgy kell bánnunk a vízzel, hogy az életünk – és az élelmünk – függ tőle.” Az elmúlt húsz évben az emberiség által elérhető édesvízkészlet körülbelül 20 százalékkal csökkent.

A gyors népességnövekedés, városiasodás, gazdasági fejlődés és klímaváltozás mind jelentős kárt okoznak a vízkészletben. Vizeink szennyezésével, túlhasználatával és rossz kezelésével együtt a kihívások komplex egyveleggé váltak. Megdöbbentő módon a szennyvíz több mint 80 százaléka a mai napig  kezeletlenül kerül ki környezetbe.

Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események többsége is vízzel kapcsolatos. A 2001 és 2018 közötti katasztrófák 74 százaléka összefüggött a vízzel, és ezek összesen 700 milliárd dollár gazdasági kárt okoztak. Az áradások száma 2000 óta több mint megduplázódott, ugyanakkor az aszály gyakorisága és időtartama közel a harmadával nőtt.

A WaPOR vízhasználati platform

A Föld édesvízkészletének 99 százaléka a felszín alatt található, és a mindennapokban használt víz negyedét ebből fedezzük. Csakhogy nem kap  sok figyelmet, és a nyomon követése és a kezelése sem megfelelő, aminek következtében a világ egyre több pontján túlhasználják a talajvizet, és egyre nagyobb része szennyezetté válik. Ezért a FAO speciális eszközöket fejleszt országok és helyi közösségek számára a talajvíz megfelelőbb kezeléséhez.

A FAO WaPOR-platformja a világ minden részéről ingyenesen elérhető adatokat szolgáltat. Használatával a kormányok és a gazdálkodók is nyomon követhetik a mezőgazdasági vízhasználat hatékonyságát, és megtalálhatják a kritikus pontokat, hogy mivel javíthatnának rajta; például az öntözőrendszer modernizálásával, jobb vízhasználattal, az éghajlatnak jobban megfelelő növényválasztással és vetési idővel.

A megoldásért tenni kell

A vízgazdálkodás javításának az együttműködés az alapja. A döntéshozóknak lehetőség szerint együtt kell működnie a kutatókkal, a vállalkozásokkal és a civil szférával  olyan megoldások kidolgozásában, amikkel garantálni lehet, hogy a következő generációk is vízhez jussanak.

A szakpolitika sikere érdekében gyakran egymással versengő érdekeket kellene összeegyeztetni az ökoszisztémák egészségéért. A vizes élőhelyek a biológiailag legsokszínűbb ökoszisztémák, és háromszor gyorsabban pusztulnak, mint az erdők: az elmúlt 300 évben 85 százalékuk eltűnt. Globálisan több mint 600 millió ember megélhetése múlik közvetlenül vízi élőhelyeken, vagyis a táplálkozás és az élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságúak.

A szakpolitika működéséhez több befektetésre, jobb jogszabályi környezetre, technológiára, több innovációra és kapacitásbővítésre van szükség, ezen belül  pedig több befektetésre és a kutatásra a öntözés, a szennyvízkezelés és -újrahasznosítás  hatékonyabbá tétele érdekében, illetve a körforgásos gazdaság és az integrált talaj- és vízgazdálkodás fejlesztésére.

Az infrastrukturális fejlesztések (öntözőrendszerek, gátak) ugyanilyen fontosak. A gazdákat és a vállalatokat ösztönözni kell arra, hogy részt vegyenek ezekben és támogatni kell őket, hogy megtalálják és alkalmazzák a megfelelő vízgazdálkodási megoldásokat.

Nem vehetjük többé magától értetődőnek a tiszta víz meglétét. Tudatos vásárlóként, kevesebb víz pazarlásával és a vízszennyezés elkerülésével mindenki hozzájárulhatna az élelmiszertermelés, a Föld és az emberiség kilátásainak javításához.

A FAO segíti az együttműködést

A FAO kormányokat és helyi közösségeket egyaránt támogat saját vízgazdálkodási ütemterv kidolgozásában, hogy nemzeti szinten erősítse a szektorközi együttműködést, adatbázisokat tart fenn és technológiákat dolgoz ki a jól megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében. Továbbá a FAO együttműködik a kormányokkal hogy a vízgazdálkodás javításával garantálni tudják a gazdálkodók vízhez való jogát és vízhez jutását, valamint hogy elősegítsék  a halász és gazdálkodó közösségek klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és termelékenyebb tevékenységét. A FAO kiáll a vízügyi és öntözési infrastruktúrába való beruházások szükségessége mellett és segít a kormányoknak az aszálykockázat kezelésében.

A FAO által létrehozott Globális Keretrendszer a Mezőgazdaság Vízhiányának a Kezelésére – a  WASAG – célja, hogy közös platformként szolgáljon a vízhez való hozzáférés és a vízhasználat állami, vállalati, intézményi és civil szereplői számára, amin keresztül megosztják adataikat és tapasztalataikat, és azok alapján dolgozhassanak ki új szakpolitikát, stratégiát és programokat az egyre szűkösebb vízkészlet minél hatékonyabb mezőgazdasági hasznosítására. A FAO és tagországai szorosan együttműködnek az ENSZ víz-akciótervének a megvalósításán, ami a nemzeti vízgazdálkodási ütemterveket, a vízhasználati jogot, az aszálykockázat kezelését, a vízügyi adatok gyűjtését és megosztását, a párolgás nyomon követését mind meghatározta. A tervet az ENSZ idei vízügyi konferenciáján fogadták el, amiben meghatározó szerepe volt a FAO tevékenységének.

A nemzeti vízügyi ütemterveket és stratégiák kidolgozásába  minden érintettet be kell vonni, hogy az agrárium és a többi szektor szükségleteit mind figyelembe vegyék. A vízhasználat hatékonyságát az infrastruktúra, azon belül az öntözési rendszerek modernizálásával is javítani kellene.

Maguk a gazdálkodók is sokat tehetnek a víz védelmében, már olyan egyszerű lépéssel is, hogy helyesen használják és tárolják a növényvédő szereket és a műtrágyát. A hatékonyabb vízfelhasználás is nagy lépés volna, amit a vízhasználat felmérésével vagy az öntözőrendszerek hatékonyságának javításával kellene kezdeni. A klímabarát fenntartható mezőgazdasági gyakorlat ugyancsak javítja a vízhasználat hatékonyságát.

A globális vízügyi párbeszédbe bekapcsolódva közösen alakíthatjuk a felelős vízgazdálkodás alapelveit. A világszerte előállított élelmiszerek 17 százaléka hulladékként végzi, amivel az előállításuk során felhasznált értékes vizet is elpazaroljuk.