…valamilyen módon hallani. És kommunikálni. Egymás között biztosan. Talán még velünk is.
Ha nem ismernénk el a növények érzékszerveit, és érzékelő képességeit, az nagyjából azzal lenne egyenlő, mintha a növények azt állítanák rólunk, hogy képtelenek vagyunk beszélni, csak rémesen halandzsázunk, és biztosan nem hallunk, mert állandóan túl akarunk harsogni mindent.
Azért mert valamit nem látunk, attól az még létezik
Veszélyes az a fajta összehasonlítás, amit az ember végez, és felettébb értelmetlen is. Mégis kinek jutna eszébe egy paprika növényt, egy kígyót és egy orrszarvút egy kalap alá venni az emberrel? Szemmel láthatók ugyanis a köztünk levő különbségek, de akkor miért akarunk minden élőlényt egyformán vizsgálni? Miért az ember az etalon?
Zene füleiknek
Ahhoz, hogy próbára tegyük ezt a feltételezést, irány a labor és kísérletezzünk. A kutatók arra nem találtak egyértelmű bizonyítékot, hogy a növényeket érdekelné az emberek által készített zene, illetve hogy bármely zenei stílust kedvelnék-e vagy viszolyognának tőle. És arra sem, hogy a zenehallgatás pozitív hatást gyakorolna az állapotukra. Zenénk – legyen az klasszikus, vagy modern- számukra valószínűleg semmilyen jelentéstartammal sem bíró zaj. Ők inkább a természet hangjai iránt érdeklődnek, mint például: a méhek zümmögése, kártevőik rágcsálása.
Akusztikus kísérletek
A hallás egyértelmű bizonyítéka, ha az élőlény valamiképpen reagál egy hozzá intézett hangingerre. Márpedig a növények képesek erre. Egy közelmúltban készült kutatás bebizonyította, hogy csupán a kártevőjének táplálkozás közben kiadott hangjának való kitettség képes volt védekezési reakciót (fiziomorfológiai változásokat) kiváltani a vizsgált Arabidopsis thaliana-ból. Tényleges támadás nélkül mivel magyarázhatjuk mindezt? A növény valamilyen módon mégiscsak felfogta a hangingert, és annak érdekében, hogy elháríthassa a veszélyt, megkezdte a fegyverkezést. Érdekes módon antocianin- és alifás glükozinolátfelhalmozódás volt megfigyelhető azokban a levelekben, amelyek tényleges támadást is kaptak a hangjelzést követően. A szél zúgására illetve más, fenyegetést nem jelentő hangra nem történt ilyen változás. Tehát ez arra enged következtetni, hogy még különbséget is képes tenni a különféle hangok között.
Új ösvény a mezőgazdaságban
A fenti eredmények kitűnő lehetőséget biztosítanak a vegyszerek csökkentésére a termesztésben. Hiszen ha hangokkal ki lehet váltani, illetve lehet fokozni egy növény védekezőképességét, még a károkozók megjelenése előtt, akkor a növények felkészültebbek lennének, hatékonyabban tudnának védekezni, és szükségtelenné válna a növényvédőszeres beavatkozás. Különösen hasznos lenne ennek a módszernek mielőbbi bevezetése az üvegházban termesztett fajok (pl.: paradicsom, uborka, saláta) esetében. És nagyon izgalmas lenne kipróbálni a szántóföldi növénytermesztésben is…