0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

A növényvédelem új módszere a növények hallására alapoz

Különösen hangzik a növények hallásáról beszélni, pláne idézőjel mellőzésével. De jó okkal történik. Igaz ugyan, hogy óriási a különbség a félépítésünkben, az érzékszerveinkben, de attól még nem zárhatjuk ki, hogy a növények képesek...

…valamilyen módon hallani. És kommunikálni. Egymás között biztosan. Talán még velünk is.
Ha nem ismernénk el a növények érzékszerveit, és érzékelő képességeit, az nagyjából azzal lenne egyenlő, mintha a növények azt állítanák rólunk, hogy képtelenek vagyunk beszélni, csak rémesen halandzsázunk, és biztosan nem hallunk, mert állandóan túl akarunk harsogni mindent.

Azért mert valamit nem látunk, attól az még létezik

Veszélyes az a fajta összehasonlítás, amit az ember végez, és felettébb értelmetlen is. Mégis kinek jutna eszébe egy paprika növényt, egy kígyót és egy orrszarvút egy kalap alá venni az emberrel? Szemmel láthatók ugyanis a köztünk levő különbségek, de akkor miért akarunk minden élőlényt egyformán vizsgálni? Miért az ember az etalon?

Miért gondoljuk azt, hogy mivel a paprikának nincs füle, akkor nem is hall? Igazság szerint ő és a legtöbb növény sokkal több információ megszerzésére képes a környezetéből, mint mi. Szóval akár hallhatnak is.

Zene füleiknek

Ahhoz, hogy próbára tegyük ezt a feltételezést, irány a labor és kísérletezzünk. A kutatók arra nem találtak egyértelmű bizonyítékot, hogy a növényeket érdekelné az emberek által készített zene, illetve hogy bármely zenei stílust kedvelnék-e vagy viszolyognának tőle. És arra sem, hogy a zenehallgatás pozitív hatást gyakorolna az állapotukra. Zenénk – legyen az klasszikus, vagy modern- számukra valószínűleg semmilyen jelentéstartammal sem bíró zaj. Ők inkább a természet hangjai iránt érdeklődnek, mint például: a méhek zümmögése, kártevőik rágcsálása.

Akusztikus kísérletek

A hallás egyértelmű bizonyítéka, ha az élőlény valamiképpen reagál egy hozzá intézett hangingerre. Márpedig a növények képesek erre. Egy közelmúltban készült kutatás bebizonyította, hogy csupán a kártevőjének táplálkozás közben kiadott hangjának való kitettség képes volt védekezési reakciót (fiziomorfológiai változásokat) kiváltani a vizsgált Arabidopsis thaliana-ból. Tényleges támadás nélkül mivel magyarázhatjuk mindezt? A növény valamilyen módon mégiscsak felfogta a hangingert, és annak érdekében, hogy elháríthassa a veszélyt, megkezdte a fegyverkezést. Érdekes módon antocianin- és alifás glükozinolátfelhalmozódás volt megfigyelhető azokban a levelekben, amelyek tényleges támadást is kaptak a hangjelzést követően. A szél zúgására illetve más, fenyegetést nem jelentő hangra nem történt ilyen változás. Tehát ez arra enged következtetni, hogy még különbséget is képes tenni a különféle hangok között.

Hasonló jelenséget tapasztaltak a dohánynövény esetében is – aki köztudottan nikotint termel a kártevők elrettentésére-, mivel kizárólag az ijesztgetés hatására fokozta a nikotintermelését.  Éppen úgy, mintha valós támadást érzékelt volna. A dohánynövény esetében az antocianinszint koncentrációjának fokozódását többféle rovar rágásának hangja is kiváltotta.

Új ösvény a mezőgazdaságban

A fenti eredmények kitűnő lehetőséget biztosítanak a vegyszerek csökkentésére a termesztésben. Hiszen ha hangokkal ki lehet váltani, illetve lehet fokozni egy növény védekezőképességét, még a károkozók megjelenése előtt, akkor a növények felkészültebbek lennének, hatékonyabban tudnának védekezni, és szükségtelenné válna a növényvédőszeres beavatkozás. Különösen hasznos lenne ennek a módszernek mielőbbi bevezetése az üvegházban termesztett fajok (pl.: paradicsom, uborka, saláta) esetében. És nagyon izgalmas lenne kipróbálni a szántóföldi növénytermesztésben is…

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: