Hogy mire „harapnak” a halak, az nemcsak a horgászok számára lehet érdekes, tavaly ugyanis a legszerényebb számítások alapján is közel 8000 ezer tonna halcsali fogyott el itthon, vagyis komoly iparágról beszélhetünk. Aki pedig igazán sokat tud róla, az egy többszörös magyar- és világbajnok sporthorgász, egyben halcsali- és etetőgyártó, Papp József.

A Dombóváron élő gépész- és építészmérnök családjában senki sem horgászott, de gyerekkorában egyszer elvitte halat fogni az édesapja. Bár semmi sem akadt a horgukra, és az apukája végül vízbe szórta a gilisztákat, neki mégis életre szólt ez az élmény. Így lett az ország egyik legsikeresebb sporthorgásza, de csak a rendszerváltás időszakában fellépő gazdasági nehézségek hatására döntött úgy, hogy feladja acélszerkezetek tervezésével és gyártásával foglalkozó vállalkozását, és a továbbiakban a hobbijából fog élni.

Magyarországon akkoriban még nem nagyon működtek etetőanyag-előállító vállalkozások, de Európában már neves cégek jellemezték a piacot. Mint minden, ez is begyűrűzött, és a horgászok egyre inkább vásárolni kezdték az etetőanyagot, őt pedig bajnokként már ekkor keresték tanácsért. Másfél évig tartó előkészítés után belevágott a Top Mix márkanevű etetőanyagok gyártásába, akkor még egyéni vállalkozóként. Úgy számolta, hogy ha az első évben elad 22 tonnát, akkor már rentábilis a vállalkozása, de nem ennyit adott el, hanem 47-et.

A jó katalógusnak és marketingnek köszönhetően a második évben már 240, a harmadikban pedig 400 tonnát forgalmazott. Miután beindult a vállalkozása, céget alapított, telephelyet, gépeket vásárolt és kialakított maga körül egy szakmai stábot, akikkel jelenleg több mint 2000 négyzetméteren dolgoznak a kft-ben.

A Top Mix 2004-re a hazai piac vezető etetőanyag-gyártója lett. Termelésének mintegy 40 százalékát exportálja, termékei Európa 11 országába jutnak el. Fejlesztésük az évtizedes személyes tapasztalatok mellett a nemzetközi trendek megfigyelésén és egy támogatott horgászokból álló állandó team információin alapul.

Számoljunk kicsit!

A hivatalos horgászkártyák és fogási naplók tanúsága szerint tavaly 4 150 tonna halat – leginkább pontyot – fogtak Magyarországon, és az engedéllyel rendelkező, etető horgászok összesen több mint 7,5 millió napot szenteltek a hobbijuknak. A 860 ezer regisztrált horgász 570 ezer engedélyt váltott ki, és ha alkalmanként csak 1 kilogramm etetőanyagot dobtak a vízbe, ennek az összmennyisége is meghaladja 7 500 tonnát.

A Top Mix dombóvári üzemében előállított etetőanyagok legnagyobb részben gabonaszármazékokból és élelmiszeripari melléktermékekből – például csokoládé- és kekszgyári selejtből – készülnek, számtalan variációban.

– húzta alá Papp József a KÁN Egyetemi Napokon rendezett haltakarmányozási konferencián. Az összes tudományunk abból van, hogy elmegyünk horgászni és megszerezzük a tapasztalatainkat.”

Ezek a tapasztalatok azonban annyira szélesek és mélyek, hogy tartalmazzák, melyik halfaj melyik ízvilágot és összetevőket kedveli, külön a pontyra és a dévér keszegre, sőt, a dunai szig, illetve jászkeszegre is.

„A horgászok élvezettel mixelik az etetőket, és elmesélik a barátaiknak, hogyan működtek. De sosem a boltban, hanem mindig a víznél dől el, hogy mi tetszik a halnak.”

Látnak? Ízlelnek? Szagolnak?

Sok tudományos cikk foglalkozik a halak érzékelésével, és abban egyetértenek, hogy a látásuk még nem túl tiszta vízben is elég jó. Meg tudják különböztetni a színeket és színárnyalatokat, amit a horgászok is megerősítenek. Az illatokat a víz hordja számukra, és nem tudjuk, ettek-e valaha almát, epret vagy banánt, de a kukorica például „benne van a génjeikben”, hogy honnan, azt szintén nem lehet tudni. Egy biztos: a különféle aromákban olyan összetevők találhatók, amelyekre jól reagálnak.

Hogy mikor milyen színű és ízű haltápokra kapnak, az a napszaktól is függ, és természetesen nem mindegy, fekszenek, lebegnek vagy éppen feljönnek a vízből.

a gyártás során pedig ezt a nagyon sokféle igényt igyekeznek kiszolgálni – mondta el az előadó.

A különféle aromák tovább modulálják az etetőanyagok hatását. „Ha például a kosárba tett csalianyagot lefújjuk egy színnel, mondjuk, pirossal, egészen más lesz a kapás, mivel húz egy szép színes felhőt a vízben, ami motiválja a halakat. A jól felkészült horgász teli tálcával indul, mert vannak lehetőségek és esélyek. Különböző színű csalikat és különböző etetőanyagokat kell felkínálni, amiket még kevergetni is érdemes, hogy a halakat kapásra bírjuk.”

A tudományos tanácskozáson Papp József arra is felhívta a figyelmet, hogy a már említett, hatalmas mennyiségű etetőanyag jelenleg gyakorlatilag ellenőrzés nélkül kerül a hazai vizekbe, miközben bizonyos alapanyagokat, például az arzént tartalmazókat már kitiltották az EU-ból. Nem véletlen, hogy az engedélyezett etetőanyaggyártást a Nébih felügyeli, hiszen az élelmiszerlánc része. Úgy véli, a tudomány világának is érdemes lenne fellépni az etetőanyagok ellenőrzése érdekében, és érdekes kutatás lenne, hogy miként reagálnak a halak színekre, ízekre, alapanyagokra, aminek a halgazdálkodásban is jelentősége lehet.

Az Európai Unió már foglalkozik a csalianyagok ellenőrzésének és engedélyeztetésének kérdésével – mondta el a tanácskozáson Urbányi Béla, a szervező Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének professzora.