A kajszifák pusztulásáért korábban baktérium- és gombafajokat tartottak felelősnek. Korszerű diagnosztikai módszerekkel kiderítették, hogy leg­gyakrabban fitoplazmás fertőzés idézi elő. A betegség főleg a kajszit, de az őszibarackot, a szilvát és a cseresznyét is érinti. Fellépése a fák hirtelen pusztulásával jár, ami kiterjedhet egy-egy vázágra vagy a teljes a fára. Már a fiatal, 4-5 éves fák is elpusztulhatnak, jellemzően azonban tízéves kor fellett válik jelentőssé a betegség. A kajszi gutaütését okozó baktérium sebfertőző, az ág- vagy a törzselhalás minden esetben sebzéstől, leggyakrabban metszési helyről indul, de a kártevők, például a kéregmoly által ejtett sebeken keresztül is bejuthatnak a kórokozók.

A sebek környékén mézgakiválás látható, ezzel szemben a fitoplazmás fertőzésnél nem képződik mézga. A betegség kialakulásában elsődlegesnek tekinthető fitoplazmafaj főleg fertőzött szaporítóanyaggal és rovarokkal (pl. szilva-levélbolha) terjed. A fiatal fákon a fertőzés sokáig rejtett marad, a tünetek általában a harmadik évtől alakulnak ki. A késő tavaszi metszés csökkenti a fertőzések létrejöttét.

Lombhulláskor rezes lemosó permetezéssel gyéríthetők a levelek felületén lévő baktériumok. Az erősen fertőzött fákat távolítsuk el, míg a kevésbé beteg fákról elég a károsodott vesszők, ágak lemetszése és a sebkezelés. A rügyfakadás és a lombhullás időszakában ajánlatos réztartalmú készítményekkel permetezni a fákat. A fatörzset mindenféle sebzéstől, különösen a nyulak kártételétől védenünk kell, ezek ugyanis a baktériumokat az egészséges fákra áthurcolhatják.

A tűzelhalás az Erwinia amylovora nevű baktérium által okozott súlyos betegség, amely számos, a rózsafélék családjába tartozó növényt fertőz. A gyümölcsfajok közül az almát, a körtét és a birset veszélyezteti leginkább. A baktériumot Magyarországon 1996-ban izolálták először, karantén károsító. Elsősorban virágzáskor fertőzi a fákat: a virágok megbarnulnak, a hajtásvégek hervadnak, csúcsuk begörbül, a levelek hirtelen elhervadnak és megbarnulnak. A fertőzés következtében a vesszők, az ágak és a törzs kérgén lilásbarna foltok jelennek meg, amelyek később rákos sebekké alakulnak. A megbetegedett növényrészeken baktériumnyálka tör elő, amely a további fertőzések forrása. A baktérium a fák fekélyes sebeiben, a fertőzött rügyeiben telel át. Tavasszal (16,5 °C felett), esős, párás időben a baktérium eleinte a virágokra és a hajtásokra kerül, ahonnan a hajtások szöveteiben továbbterjed. Rovarok, víz, madarak, fertőzött pollen, valamint a nem megfelelően fertőtlenített metszőeszközök terjesztik.

A virágzás időszakában a Blossom Protect (7,5-22,5 g 10 liter vízhez) mikrogomba-tartalmú (Aureobasidium pullulans) készítmény használható, melyet kijuttatva a virágokon megtelepszik a mikrogomba, és megakadályozza az Erwinia amylovora baktérium szaporodását és bejutását a növényi szervezetbe. Virágzás előtt és a termés viaszosodása után réztartalmú szerekkel (réz-szulfát, réz-oxiklorid, réz-hidroxid, tribázikus réz-szulfát) lehetséges a védekezés.