0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 1.

A kéreg és a fás részek betegségei

A gyümölcsfákat több károsító veszélyezteti. Fontosságuk miatt külön is érdemes kiemelni a baktériumos és gombás eredetű kéreg- és ágelhalásokat.

Ezeket a betegségeket többnyire gombák okozzák, amelyek nagy része gyengültségi károsító, azaz a legyengült, beteg fákat, cserjéket fertőzik meg. A betegség kialakulásának kedvez még a pangó víz az ültetvényben, vagy a víz és tápanyagok hiánya, illetve a fák magas kora, de különféle kórokozók, kártevők nagyobb mértékű fellépése is hozzájárul a tünetek kifejlődéséhez.

A gombák, baktériumok különféle sebeken keresztül (pl. metszési sebek, beforratlan levélripacsok, rovarok, hernyók okozta rágások, fagy­lécek) jutnak a növényekbe.

A károsítás jellegzetes tünete, hogy a fák az egyre nagyobbodó, nyílt sebeket a kéreg és a farész szöveteit megduzzadva próbálják benőni és lezárni, ami a kórokozók nagy életképessége miatt általában sikertelen. A sebek egyre mélyebbé és szélesebbé válnak, míg végül a felettük lévő ág, majd az egész fa elpusztul. A gyümölcsfákon leggyakrabban a következő betegségek fordulnak elő.

A gyümölcsfák nektriás ágrákbetegsége során apró,
kiemelkedő gombaképletek láthatók az elhalt ágon

A nektriás ágrák a gyümölcsfajok közül az alma, a körte és a dió betegségeként ismert elsősorban. Hosszú lefolyású, krónikus ágbetegséget okoz, ami ágelhalással, koronapusztulással, néha fapusztulással jár. Jellegzetes tünete, hogy a fertőzés helye körül a héjkéreg megsötétül és besüpped. A fertőzött háncsszövetek elhalnak, és az évek során az ág elrákosodik. A fertőzött rész környékét kezdetben fedi az elpusztult kéreg, később azonban fölrepedezik és leválik a sebről.

Az évek során a fertőzött ágakon a hajtásnövekedés fokozatosan csökken, a fertőzött fák koronájának fejlődése megáll vagy csökken a még egészséges részekből állandóan fejlődő vízhajtások ellenére. A megtámadott részek szélén apró, kiemelkedő vörösesbarna gombaképletek fejlődnek.

A betegség ellen leginkább a fertőzések megelőzésével védekezhetünk. Az őszi zárópermetezést célszerű rézkészítményekkel végezni. Kialakult fertőzés esetén a fertőzött ágrészeket a téli metszéssel el kell távolítani, a sebeket pedig – bármi is okozta azokat – gondosan le kell zárni. Ahol a fertőzés veszélye ismételten fennáll, az őszi permetezésen túl, célszerű tavasszal is egy rezes permetezést alkalmazni. Sajnos számos igen népszerű almafajta (pl. a Gala) fogékony a fa- és kéregbetegségekre. A gyenge növekedésű törpesítő alanyok (pl. M9, M26) tulajdonsága, hogy a rájuk oltott nemes is gyengébb növekedésű, ami elősegíti a fertőzést. Az ilyen alanyokon levő fák jóval kisebb törzskerülete miatt (az erős alanyokon álló fákhoz képest) a kórokozók már fiatal korukban könnyen „meggyűrűzhetik” ezeket.

A körte esetében a ventúriás varasodás elleni védekezés közvetetten csökkenti a rákosodások kialakulását, ugyanis a varas hajtásokat a kórokozó könnyebben megfertőzheti.
Mély repedések jelzik az alma fomopszisos rákja fertőzését

Az alma fomopszisos rákja régóta ismert betegség itthon, de az alma ritkábban előforduló kéregbetegségének tekintik. Gazdanövénye elsősorban az alma és a körte. A gallyakon, vesszőkön szürke, szürkésbarna besüppedő foltok alakulnak ki, amelyek évről évre nagyobb kiterjedésűek lesznek és rákosodnak. A foltok szélén, az elhalt és az ép szövet határán mély repedés keletkezik. A beteg részeken apró, kiemelkedő piknídiumok törnek elő. A fertőzés általában nyáron vagy ősszel következik be. A kórokozó a fás növényi részekben gombafonalakkal és piknídiumokkal telel át. A gomba elsősorban sebparazíta, de a levélripacsokon keresztül bejuthat a vesszőbe. A fertőzött részeket minél hamarabb el kell távolítani és a helyüket kezelni.

A körte potebniamices rákbetegsége a körtefák fás részeit (vesszőit, gallyait, ágait, törzsét) támadja meg sebeken vagy elszáradó, letört, sérült termőrészeken keresztül. A fertőzött egy-két éves részeken hosszirányú vörösesbarna elhalás látható, amely gyorsan körülöleli a vesszőt vagy a gallyat, és annak pusztulását okozza. Idősebb fás részeken ez a folyamat több évig is eltarthat. A fertőzés helyén a kéreg besüpped, majd koncentrikus elrendezésben repedések jelennek meg. Ezek a tünetek a lomhullás után válnak szembetűnővé. A fertőzött ágrészeket a metszés alkalmával el kell távolítani és megsemmisíteni, a sebeket pedig sebkezelő anyaggal kezelni.

A cseresznye citospórás rákosodásának kórokozója friss
sebeken keresztül jut a növénybe
A cseresznye citospórás rákosodása a fiatal és az idősebb fákon egyaránt előfordul, részleges vagy teljes fapusztulást okoz. A gombás fertőzés következtében rákos, mézgás sebek keletkeznek, idővel a háncs- és faszövet elpusztul.

A fertőzött fa levelei hirtelen elszáradnak, vörösesbarnára színeződve a fán maradnak. Igen szembetűnő a tenyészidőszakban a korona részleges vagy teljes pusztulása. A kórokozó leginkább friss sebzéseken és levélripacson keresztül fertőz, de más kórokozók által elpusztított részeken is megtelepszik, és a fa súlyos, krónikus betegségét okozhatja. Fontos megelőző lépés az ép, egészséges szaporítóanyag ültetése. A fertőzés megelőzhető a mechanikai sérülések és a nyugalmi időszakon kívüli metszés kerülésével. A sebeket mindig kezelni kell sebkezelő anyaggal. A rezes lemosó permetezés tavasszal (rügypattanás előtt és rügypattanás után) két alkalommal és lombhullás után (bordóilével vagy réz-oxiklorid hatóanyagú szerrekkel) a gombabetegségek mellett a baktériumos megbetegedések megelőzésére is szolgál.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: