Az USA több államában számos almafajtán végeztek metszési kísérleteket, amelyekben a tűzelhalás kezelésére szolgáló jó gyakorlatot hasonlítják össze más módszerekkel.

A tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium virágzáskor vagy sebeken át fertőz, és gyorsan a fás részekbe jut, ahol elhalást vagy rákos sebeket idéz elő. Súlyos esetben az egész fa elpusztul. Almát, körtét, birset, naspolyát és a rózsafélék családjába tartozó más fákat betegít meg.

Az összehasonlító kísérletben vizsgálták, milyen szerepe van a betegség kiújulásában a visszametszett rész hosszának, a metszőolló fertőtlenítésének és a csonkos visszametszésnek. Az USA-ban a jó gyakorlat szerint a beteg részeket 30-40 centiméteres ráhagyással kell levágni a fákról, és a metszőollót fertőtleníteni kell. Nem értek el jobb eredményt akkor sem, ha kétszer ilyen hosszú egészséges résszel együtt vágták vissza a beteg ágakat.

Erős fertőzés esetén azzal szokták gyorsítani a munkát az amerikai almatermesztők, hogy kézzel törik ki a beteg hajtásokat, a kísérlet azonban megerősítette, hogy ez a megoldás rontja a növényegészségügyi helyzetet az ültetvényben, mert több fertőzőanyag szóródik szét, mint metszés után. Annak viszont nincs számottevő hatása, ha kihagyják a metszőolló fertőtlenítését.

Ezen ugyan továbbterjedhet a fertőzés, de nem jut el a törzsig, ahol a fa nagy részének pusztulását okozná. A csonkot aztán a téli metszéskor kell levágni a fáról, amikor a melegkedvelő kórokozó nincs aktív állapotban.