Az amarilliszfélék családjába tartozó Haemanthus nemzetségből ez az egyetlen faj, amelyik az afrikai téli és a nyári esős évszak körülményei közt is képes megélni.

Tömött virágzatát rengeteg apró fehér virág alkotja, amelyekből hosszú porzószál nyúlik ki, sárga portokokkal. A virágfejet négy zöld fellevél fogja össze. Hosszan díszítenek ezek a sárgával pöttyözött fehér virágcsomók. Sok nektárt és virágport termel, a rovarok kedvelik.

Sikeres megporzás után vibráló narancssárga vagy piros bogyók alakulnak ki rajta, és ha hagyjuk beérni a magokat, azokkal is szaporítható. Egyébként fiókgumókat fejleszt, azokkal terjeszkedik.

Nálunk nem télálló, a hideget csak plusz 1 °C-ig viseli el. Eredeti élőhelyén ősszel és télen virágzik. Tekintettel a fagyérzékenységére, cserépben neveljük és télen hűvös helyen teleltessük, mérsékelt öntözéssel.

Ajánlott egy-egy rész érett komposzt, durva homok és vályogos föld keverékét használni. Élénkzöld gumóinak felső része maradjon a felszínen, csak félig szabad a talajba süllyeszteni. Vastag gyökerei a felszínhez közel, laposan fejlődnek, és képesek tárolni a nedvességet, ezért a növény meglepően szárazságtűrő.

Csak az idősebb tövek virágoznak, magról nevelve a harmadik-ötödik évben várható az első virág, a környezeti feltételektől függően. Nem szükséges évente átültetni, sőt nem is szabad, mert jobban szereti, ha nem bolygatjuk. Elég 7-8 évente átültetni. Napégésre érzékeny!

A teljesen érett magok lassan csíráznak, hónapokig kell várnunk, míg megjelennek a csíranövények. Fiókgumóról tavasszal lehet szaporítani. Mindkét esetben vigyázzunk rá, hogy ne érje tűző nap a fejlődő növényeket és ne száradjon ki a földjük.