0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Tavasszal nyílhatnak az új pályázatok

Történelmi hátrányokat dolgozhat le a magyar mezőgazdaság a következő támogatási ciklusban, amely során az EU legmagasabb arányú nemzeti társfinanszírozást biztosítja az állam - emelte ki Nagy István a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának ülésén.
A tárcavezető kiemelte, hogy a jövő évi pályázatokat 2026-ban is meg fogják ismételni a tapasztalatszerzés és felkészülés elősegítése érdekében (Fotó: NAK/Lévai Zsolt)

Nagy István agrárminiszter a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának november 13-i ülésén éves beszámolója keretében köszönetét fejezte ki a szakbizottságnak, amiért gyors és operatív válaszok születhettek azokra a súlyos kihívásokra, amelyekkel az ágazat az elmúlt évek során szembesült. Elismerését fogalmazta meg a gazdatársadalom felé is, amely példásan helyt állt a COVID, a háborús helyzet és az energiaválság idején. Ennek köszönhető, hogy soha nem merült fel az élelmiszerellátás biztonságának a kérdése.

A nehézségek azonban nemcsak nagy teljesítményekre ösztönöztek – mondta -, hanem abba az irányba is hatottak, hogy felértékelődött a hazai élelmiszer.

Az élelmiszergazdaság nemzetbiztonsági ágazattá vált, és ez ráirányította a figyelmet, hogy nem elégségesek a feldolgozóipari kapacitások.

Magyarország tizenharmadik uniós országként fogadtatta el a nemzeti agrárfejlesztési stratégiáját Brüsszelben, amivel olyan mértékű támogatási forrást tud az ágazat fejlesztésére fordítani, amilyenre korábban nem volt példa.

Az összesen 2900 milliárd forintos vidékfejlesztési keretből 600 milliárd az európai uniós és 1300 milliárd a hazai költségvetési forrás, aminek fő célja a versenyhátrány ledolgozása, a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének megduplázása, a kibocsátás másfélszeresére emelése és a jelenlegi évi 10 milliárd eurós export 15 milliárd euróra növelése az évtized végére.

A tárcavezető kitért a háború következtében kialakult energiaválságra és az azzal összefüggő élelmiszerinflációra is. Mint mondta, ennek mértéke azért volt nálunk a legmagasabb, mert korábban nálunk volt a legolcsóbb az élelmiszer.

A háború termelői oldalon is felborította a piacot, az Ukrajnából menekített mezőgazdasági termékekkel ugyanis úgy kellene versenyezni, hogy azokat 300-400-700 hektáros egybefüggő birtokokon, nyolc méter vastag csernozjom talajon, a nemzetközi befektetőknek köszönhetően a legmodernebb technológiákkal és az EU-hoz képest sokkal kedvezőbb szabályok mellett, 40-60 százalékkal olcsóbban állítják elő.

Versenyhátrány

Ennek a versenyhátránynak a leküzdéséhez

jelenleg sincs más eszköz, mint zárva tartani a sorompókat az ukrán mezőgazdasági termékek előtt.

Ha ugyanis olcsó élelmiszer-alapanyagként tekintenénk rájuk, azzal hosszú távon tönkre tennénk a hazai termelőket, és kiszolgáltatottá válnánk az importnak. A betiltott növényvédőszerek és ellenőrizetlen GMO vetőmagok távol tartása pedig a fogyasztók érdekeit is védi.

Magyarország továbbra is támogatja, hogy az EU hozzon létre alapot az ukrajnai mezőgazdasági tranzit elősegítésére és abban bízik, hogy előbb-utóbb normalizálódni fog a piac.

KAP-stratégia

Nagy István kiemelte a nemzeti KAP-stratégia négy alappillérét: a versenyképesség fokozását, a minőségi élelmiszertermelést, a termőterület megőrzését, vagyis azoknak a technológiáknak a terjesztését, amelyek környezetileg is fenntarthatóan járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, valamint a vidék megújulását, amely vidékfejlesztést és a generációs megújulás támogatását foglalja magában.

A 2021-22-es átmeneti években összesen 3312 milliárd forint agrártámogatást ítéltek oda.

Ebből 404 milliárd forint szolgálta az élelmiszeripari és borászati beruházásokat.  A kertészeti ágazat fejlesztéseit közel 190 milliárd, az állattartó telepi beruházásokat közel 551 milliárd forinttal támogatták, agrár- és élelmiszeripari beruházásokra 103 milliárd forintot biztosítottak. 2634 termelő kapott 192 milliárd forintot precíziós átállásra, több mint 50 ezer hektár erdőt telepítettek és az igények 100 százalékos kielégítésével, 86 milliárd forinttal járultak hozzá az öntözés fejlesztéséhez. A miniszter kiemelte a tanyákon élők életkörülményeinek javítását és a környezettudatos gazdálkodás jelentős támogatását is.

Nagy István kiemelte a nemzeti KAP-stratégia négy alappillérét: a versenyképesség fokozását, a minőségi élelmiszertermelést, a termőterület megőrzését, vagyis azoknak a technológiáknak a terjesztését, amelyek környezetileg is fenntarthatóan járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, valamint a vidék megújulását, amely vidékfejlesztést és a generációs megújulás támogatását foglalja magában (Fotó: NAK/Lévai Zsolt)

Az új támogatási ciklus első pályázati felhívásainak megjelenése tavasszal várható, amit az indokolt, hogy le kellett zárni az előző támogatási ciklust és mérleget kellett vonni a hatékonyságáról, meg kell várni, hogy kedvezőbbé váljon a kamatkörnyezet, és azt is el akarták kerülni, hogy a pályázati dömping felverje az építőipar árait.

A tárcavezető kiemelte, hogy a jövő évi pályázatokat 2026-ban is meg fogják ismételni a tapasztalatszerzés és felkészülés elősegítése érdekében. Bíznak az alacsonyabb kamatokban és folyamatosan tárgyalnak az EU szerveivel az új szabályok értelmezése, valamint az átmeneti évekre vonatkozó könnyítések érdekében.

Kiemelten szeretnék támogatni a talajvédelmet, az ökológiai gazdálkodást – amit 2027-ig a hazai termőterület 10 százalékára szeretnének kiterjeszteni -, valamint a növényvédelem és az állategészségügy területét.

Mivel a fertőzésmentesség fenntartása az exportban is döntő jelentőségű, pályázatok segítségével szeretnék fokozni az állattartó telepek állategészségügyi nívóját és a vakcinafejlesztésben is tevékenyen részt vesznek.

A közös agrárpolitika egyik megkerülhetetlen célkitűzése, hogy 2050-ig a felére kell csökkenteni a felhasznált növényvédőszerek mennyiségét, de abban jelenleg sincs egyetértés az EU és a hazai szakpolitika között, hogy ezt arányaiban vagy abszolút mértékben kell-e érteni. Míg a tagállamokban ugyanis átlagosan 2,2, Hollandiában pedig 5 kilogramm feletti ez az érték, nálunk mindössze 1,6 kilogramm. Nagy István szerint

nem lenne tisztességes minden tagállamtól egyformán 50 százalékos csökkentést követelni, a termelésbiztonságot pedig fenn kell tartani.

A hazai mezőgazdasági szabályozás és gyakorlatok digitalizálása – például az e-napló, illetve az e-pincekönyv – bevezetése kapcsán aláhúzta: az ágazat fejlődőképes és fejlődik, a szereplői pedig lépést akarnak tartani a kor és a piac elvárásaival, ami azt jelzi, hogy az előttünk álló kihívásokkal is eredményesen fognak megbirkózni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: