0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 3.

Érdemes népszerűsíteni a kulturált borfogyasztást

Nagy bajban van a szőlő-bor ágazat, az utóbbi években felmerült sokrétű problémák némelyikére keresett választ az idén ötödik alkalommal megrendezett Országos Szőlész-Borász Konferencia külföldi és magyar előadók segítségével.

A MATE Budai Campusán megrendezett V. Országos Szőlész-Borász Konferencián Nyitrainé Sárdy Diána megköszönte kollégái munkáját a szervezésben, és hangsúlyozta, hogy a szőlészek és a borászok nem létezhetnek egymás nélkül, ezért az idén minden előadást együtt hallgathatnak meg a résztvevők.

Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke elmondta, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen nehéz helyzetben az ágazat. Az árutermelő szőlészek és a borászatok kapcsolatának összehangolása, a generációváltás, a korszerű ültetvények megteremtése, a munkaerőhiány kezelése kell az előrelépéshez.

Napjainkban pedig újabb gond zúdult a borászatok nyakába, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a kötelező visszaváltás (DRS) rendszerek megugorhatatlan követelményeket állítanak eléjük.

A sokkal olcsóbb és egyszerűbb nyugat-európai példák alapján az EPR-befizetésekből meg kellene oldani a visszaváltást is, hangsúlyozta a HNT elnöke. Az idei termésről pedig elmondta, hogy a Kunsági borvidék kivételével mindenütt kevés lesz a szőlő, az országos átlagtermés nem éri el a 7 tonnát hektáronként.

Koch Csaba, Nyitrainé Sárdy Diána és Frittmann János a konferencia elnökei. Fotó: Viniczai Sándor

A borkultúra fejlesztése a fő feladata a Magyar Bor Akadémiának. A szervezet elnöke, Koch Csaba egyrészt a zéró tolerancia ellen szólalt fel, másrészt vázolta a kulturált borfogyasztással az egészségünkért programot, amelyet a hazai egyetemisták körében indított a szervezet.

A köszöntőkben már említett problémáról, a nemzetközileg is erős antialkohol-lobbi elleni lehetséges fellépésről beszélt a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem professzora, Luigi Bavaresco.

Az egész világ borágazatát nehéz helyzetbe hozza, hogy nem különböztetik meg a bort a többi alkoholtartalmú italtól, holott többszörösen bebizonyosodott, hogy testnek és léleknek jót tesz a mérsékelt borfogyasztás.

Erre a bevezető előadásra rímelt az utolsó, amiben Varga Éva belgyógyász, a Semmelweis Egyetem adjunktusa részletesen bemutatta a napi 1-2-3 deci borfogyasztás kedvező hatását a szív- és érrendszeri betegségekre, a demenciára, a vércukor-háztartásra, egyes daganatos betegségekre, valamint az immunrendszerre. A két előadás között pedig szó esett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról, a szőlőtermesztés kézimunka-ráfordításáról, drónokról, szőlőkombájnról, az átoltás szerepéről és módszeréről, valamint a béta-D-glükán szerepéről a botrítiszes borok azonosításában és az alkoholtartalom erjedés alatti csökkentésének lehetőségéről speciális élesztőkkel.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Varga Zsuzsanna, Frittmann János, Nyúlné Pühra Beáta, Bárczi-Elek Ágnes és Tiffán Zsolt. Fotó: Horváth Csilla

A tanácskozás végén a kollégánk, Viniczai Sándor vezette kerekasztal-beszélgetésen a borfogyasztás változásáról és az alkalmazkodásról, marketingről ejtett szót Frittmann János, Varga Zsuzsanna (MATE Szőlészeti és Borászati Intézet), Nyúlné Pühra Beáta (Nyakas Pincészet), Bárczi-Elek Ágnes (beszerző) és Tiffán Zsolt (Junibor).

Mint kiderült, egyszerű, a fogyasztót nem leértékelő üzenetekkel, a divatnak megfelelő új termékekkel érdemes próbálkozni a piacon. A kulturált borfogyasztás családi példájára már nem számíthatunk ebben a felgyorsult világban.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: