A megbetegedett állatok lázasak és levertek voltak, valamint felpuffadtak – ezek a fertőző hashártyagyulladás (feline infectious peritonitis – FIP) tünetei, melyet egy macskákra veszélyes koronavírus okoz. Azonban a tudósok eddig nem találtak magyarázatot arra, miért nőtt meg robbanás szerűen az esetek száma a szigeten – írja a Science.

Most azonban azonosíthatták a lehetséges elkövetőt: a macskakoronavírus egy új törzsét mutatták ki a beteg állatokból, amely a rendkívül fertőző pantropikus kutyakoronavírusból (pCCoV) vett át kulcsfontosságú RNS-szekvenciákat. A bioRxiv oldalon múlt héten közzétett eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy egy ilyen súlyos betegség hogyan tudott ennyire széles körben elterjedni a macskák között a szigeten.

A ciprusi állatorvosok az év elején kongatták meg a vészharangot, amikor jelentősen megnövekedtek a FIP esetek, amely a COVID-19 vírustól független, és nem érinti az embereket.

Augusztusban a ciprusi kormány engedélyezte a molnupiravir, a humán SARS-CoV-2 elleni gyógyszer állatorvosi alkalmazását, amely gátolja a koronavírus szaporodását, és a jelek szerint hatékonynak bizonyult a FIP kezelésére is.

Az FCoV-23-ra keresztelt koronavírus vélhetően akkor jött létre, amikor a macskakoronavírus egy ismeretlen gazdaállatban találkozott a pCCoV-val, és átvette annak tüskefehérjéét – ez az a része a koronavírusoknak, melynek segítségével kötődnek a gazdasejtekhez – magyarázta Christine Tait-Burkard, az Edinburgh-i Egyetem Roslini Intézetének virológusa, a tanulmány egyik társszerzője. Ez és még néhány genetikai változás tette lehetővé, hogy az FCoV-23 súlyos betegséget okozzon, miközben a beleket megfertőzve az ürülékkel tovább tud terjedni.

Margaret Hosie, a Glasgow-i Egyetem virológusa és a Macskabetegségek Európai Tanácsadó Testületének elnöke arra figyelmeztet, hogy még sok nyitott kérdés van FCoV-23 terjedésével és az általa okozott megbetegedésekkel kapcsolatban. Például több járványügyi adatra lesz szükség ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a vírus képes az ürüléken keresztül közvetlenül macskáról macskára terjedni.

Hozzátette, hogy a macskakoronavírusok és a pCCoV évek óta együtt élnek a mediterrán régióban, így lehetséges, hogy a genetikai kereszteződés már régebben megtörtént.

Tait-Burkard és munkatársai most ciprusi kutatókkal együttműködve tesztelik a helyi macskákat FCoV-23-ra, hogy pontosabb képet kapjanak a betegség terjedéséről, az elhullási arányról, valamint többet tudjanak meg arról, hogyan fertőzi a vírus a különböző sejttípusokat. Úgy tűnik ugyanis, hogy az újabb koronavírus okozta FIP-es esetek 28 százalékában fordulnak elő neurológiai tünetek, míg a „régi” megbetegedéseknél ez az arány 14 százalék.

A most felfedezett „vegyes” macska-kutya koronavírus rávilágít annak fontosságára, hogy a vírusok fejlődésének megértéséhez széleskörű, fajokon átívelő megközelítést kell alkalmazni.