A Liget Budapest Projekt keretén belül nagyszabású kert- és tájépítészeti program zajlik a Városligetben, a park egyes zöldfelületeinek részleges vagy teljes megújítására és a növényállomány gazdagítására is sor kerül. Az eddig megvalósult fejlesztésekről, a zöldfelület-fenntartás módszereiről, a feladatellátás új elszámolási rendszeréről beszélgettünk Kulich Gáborral, a Városliget Zrt. parküzemeltetési divízióvezetőjével.

A liget teljes, csaknem hatvanöt hektáros zöldfelületének üzemeltetése és fenntartása a Városliget Zrt. hatáskörébe tartozik, tudtuk meg Kulich Gábortól. A zöldfelület-fenntartás napi munkáinak elvégzésével kizárólagossággal a Főkertet (a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. kertészeti divízióját) bízták meg.

Ehhez elkészítették a Városliget fenntartási tervét, amelyben a fenntartás intenzitása alapján csoportosították az egyes zöldfelületi használatokat.

Pontos dokumentáció

A gyepfelületeket például intenzív, ex­tenzív és reprezentatív kategóriákba sorolták, és mindegyikhez hozzárendelték az elvárt beavatkozások paramétereit és az alkalomszámokat. Eszerint az intenzív gyepfelület vágási magasságát nyolc-tíz, a reprezentatív gyepét hat centiméterben határozták meg.

Lombgyűjtésnél például a felület lombbal való borítottságát megfeleltnek tekintik, ha nem vagy csak 10%-ban borítja levél, javíthatónak 40%-ig minősítik, 50% fölött a nem felelt meg szinthez tartozó ponttal értékelik a munkát. A heti ellenőrzéseken jelen van a megbízó és a területet gondozó Főkert, valamint az alvállalkozó DeerGarden Kft. képviselője. Közösen tekintik át, hogy az egyes beavatkozások milyen szinten teljesültek, egyeztetik a folyamatokat, megbeszélik a problémákat. Az állandó fenntartási munkákra átalánydíjat fizetnek, egyéb munkákra (pl. tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, növénypótlás) egyedi megrendeléseket adnak. A pontozásos értékelés után a havi átalánydíj csökkenthető, ha a feladatot nem vagy nem jól végezték el, ugyanakkor a rendszer nem levonás-, hanem megoldásorientált, ezért a heti ellenőrzés során feltárt hibák, hiányosságok kijavíthatók, mondta a szakember.

Kulich Gábor rávilágított arra is, hogy az ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme a QTA elnevezésű térinformatikai rendszer, amelyben átláthatóan dokumentálhatók a munkafolyamatok és alátámasztja a munkavégzés tényét.

Lehetővé teszi a szemétgyűjtők ürítésének pontos dokumentálását is. A kiürítést végző dolgozó telefonnal beolvassa az edény QR-kódját, majd fényképet készít és feltölti a rendszerre, így valós idejű és tartalmú adatokat közöl a folyamatról.

Tető- és esőkertek

A Városliget teljes zöldfelületét folyamatosan 50 fő gondozza. A ligetet éves szinten mintegy hárommillió parklátogató keresi föl. A növényápolás, a parkgondozás és a területek tisztán tartása óriási feladatot ró a parkfenntartásért felelős szakemberekre.

A tó vizének a minőségét biológiai úton tartják fenn (betelepített amúrok fogyasztják el az algát, így szorítják vissza a szervesanyag-szint emelkedését). A tóban elhelyezett szenzorok a víz hőmérsékletét és oldott oxigéntartalmát mérik, és emelkedésekor jeleznek.

A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum épületeinek átadásával együtt újult meg a környezetükben húzódó mintegy hatvanötezer négyzetméternyi rossz állapotú zöldfelület, ahová 260 fát, 12 ezer cserjét és 150 ezer évelő növényt ültettek.

A Magyar Zene Háza építésekor különösen nagy hangsúlyt fektettek a favédelemre. Az újabb fák telepítésére készülve már folyamatban van a száraz körülményeket, a talajadottságokat és az árnyékot tűrő fafajok meghatározása. A 2021–2022-ben telepített biodiverz ágyások, amelyeket évelők, fák és gyep alkotnak, öntözőrendszer nélkül jól beálltak. A Rondó nagy kiterjedésű pázsitfelületének szélén elszórtan kaptak helyet színes évelő és egynyári növényekkel beültetett virágágyások. A területre szórófejes öntözéssel juttatják ki a vizet.

A speciális tápanyagokkal dúsított, meddősalakot, növényi komposztot és mikroorganizmusok keverékét tartalmazó intenzív tetőkerti közegbe virágos és hagymás évelőket, lombos cserjéket, kisméretű fákat, örökzöldeket és díszfűféléket ültettek.

Az intenzíven tartott állományok teljes értékű zöldfelületnek számítanak, rendszeres öntözésben, tápanyag-utánpótlásban, gyomtalanításban részesülnek (fenntartójuk a Kisvakond Kft. és a Garden Kft.). A terület vízellátását automata öntözőrendszerrel (csepegtető és szórófejes) oldják meg, a gyepfelületre burkolt műtrágyát szórnak, a növényeket tápoldattal és algakészítménnyel öntözik. Rendszeresen ellenőrzik a vízelvezetés folyamatosságát. A tetőkertet hamar birtokba vették a parklátogatók, népszerű találkozási pont, közösségi tér, míg a turisták a legmagasabb pontjáról látható panorámában gyönyörködnek.

A nagyjátszótéren több esőkertet hoztak létre olyan területeken, ahol a vízzáró réteg nem engedte elszivárogni az ivókútból, csapadékból származó vizet. Az 50 centiméter mélyen kiásott területet speciális esőkerti közeggel, sóder, zeolit, komposzt, termőföld és helyi talaj keverékével töltötték föl. A beültetett növények alatti rész ásványimulcs- terítést kapott. A játszótér egy korábban kialakított biodiverz esőkertje jól beállt élőhelyként működik.

Az ágyások takarásához fenyőmulcsot használnak.

Tömörödöttség ellen

A liget szinte teljes területén gond a felületek tömörödöttsége. Többféle módszerrel törekednek arra, hogy javítsák a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét, segítsék az egészséges talajélet kialakulását, növeljék mikrobiológiai aktivitását.

A kvarc­homok a mikroorganizmusokat védi az egyedszám-csökkenéstől, és a komposzttal keverve jó hatással van a talajszerkezetre.

A legtöbb felületen elhagyták a fenyőmulcs használatát, helyette erőművi puha nyársfamulcsot szórnak ki, amely gyorsabban elbomlik, hatékony talajjavító.

Néhány kísérleti táblában kaszálás után nem szedik össze a fűnyesedéket, és a lombot is rajta hagyják. Az őszi lombot összeaprítják és cellulózbontó baktériummal beoltják, majd gyepszellőztetővel a felső talajrétegbe dolgozzák.