0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 15.

Új alapokra helyezték az elszámolást

A Liget Budapest Projekt keretén belül nagyszabású kert- és tájépítészeti program zajlik a Városligetben. Az eddig megvalósult fejlesztésekről Kulich Gáborral, a Városliget Zrt. parküzemeltetési divízióvezetőjével beszélgettünk.
A növényápolás, a parkgondozás, a területek tisztántartása
óriási feladatot ró a parkfenntartásért felelős szakemberekre

A Liget Budapest Projekt keretén belül nagyszabású kert- és tájépítészeti program zajlik a Városligetben, a park egyes zöldfelületeinek részleges vagy teljes megújítására és a növényállomány gazdagítására is sor kerül. Az eddig megvalósult fejlesztésekről, a zöldfelület-fenntartás módszereiről, a feladatellátás új elszámolási rendszeréről beszélgettünk Kulich Gáborral, a Városliget Zrt. parküzemeltetési divízióvezetőjével.

Kulich Gábor ismertette
az SLA-alapú munkavégzést

A liget teljes, csaknem hatvanöt hektáros zöldfelületének üzemeltetése és fenntartása a Városliget Zrt. hatáskörébe tartozik, tudtuk meg Kulich Gábortól. A zöldfelület-fenntartás napi munkáinak elvégzésével kizárólagossággal a Főkertet (a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. kertészeti divízióját) bízták meg.

A feladatellátáshoz kapcsolódó elszámolási rendszert új alapokra helyezték, és a zöldfelület-fenntartáshoz kapcsolódóan Magyarországon elsőként vezették be az SLA-alapú (Service Level Agreement, szolgáltatási szintek szerinti megállapodás) munkavégzést.

Ehhez elkészítették a Városliget fenntartási tervét, amelyben a fenntartás intenzitása alapján csoportosították az egyes zöldfelületi használatokat.

Pontos dokumentáció

A gyepfelületeket például intenzív, ex­tenzív és reprezentatív kategóriákba sorolták, és mindegyikhez hozzárendelték az elvárt beavatkozások paramétereit és az alkalomszámokat. Eszerint az intenzív gyepfelület vágási magasságát nyolc-tíz, a reprezentatív gyepét hat centiméterben határozták meg.

Valamennyi munkafolyamatra úgynevezett fenntartási ajánlást dolgoztak ki, és az elvégzett feladat minőségét az abban megfogalmazott elvárások (megfelelt, nem felelt meg, javítható) szerint pontozzák.

Lombgyűjtésnél például a felület lombbal való borítottságát megfeleltnek tekintik, ha nem vagy csak 10%-ban borítja levél, javíthatónak 40%-ig minősítik, 50% fölött a nem felelt meg szinthez tartozó ponttal értékelik a munkát. A heti ellenőrzéseken jelen van a megbízó és a területet gondozó Főkert, valamint az alvállalkozó DeerGarden Kft. képviselője. Közösen tekintik át, hogy az egyes beavatkozások milyen szinten teljesültek, egyeztetik a folyamatokat, megbeszélik a problémákat. Az állandó fenntartási munkákra átalánydíjat fizetnek, egyéb munkákra (pl. tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, növénypótlás) egyedi megrendeléseket adnak. A pontozásos értékelés után a havi átalánydíj csökkenthető, ha a feladatot nem vagy nem jól végezték el, ugyanakkor a rendszer nem levonás-, hanem megoldásorientált, ezért a heti ellenőrzés során feltárt hibák, hiányosságok kijavíthatók, mondta a szakember.

Kulich Gábor rávilágított arra is, hogy az ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme a QTA elnevezésű térinformatikai rendszer, amelyben átláthatóan dokumentálhatók a munkafolyamatok és alátámasztja a munkavégzés tényét.

Az ilyen típusú rendszer a megbízó és a fenntartási szolgáltatást végzők számára védelmet nyújt, mert pontos és ellenőrizhető adatokat szolgáltat a napi fenntartási és ápolási munkákról, kiküszöböli a szubjektivitást.

Lehetővé teszi a szemétgyűjtők ürítésének pontos dokumentálását is. A kiürítést végző dolgozó telefonnal beolvassa az edény QR-kódját, majd fényképet készít és feltölti a rendszerre, így valós idejű és tartalmú adatokat közöl a folyamatról.

Tető- és esőkertek

A Városligeti-tóban elhelyezett
szenzorok mérik a víz hőmérsékletét
és oldott oxigéntartalmát

A Városliget teljes zöldfelületét folyamatosan 50 fő gondozza. A ligetet éves szinten mintegy hárommillió parklátogató keresi föl. A növényápolás, a parkgondozás és a területek tisztán tartása óriási feladatot ró a parkfenntartásért felelős szakemberekre.

Különös figyelmet fordítanak Városligeti-tóra, amely a közeli Széchenyi fürdőtől kapja a vizet.

A tó vizének a minőségét biológiai úton tartják fenn (betelepített amúrok fogyasztják el az algát, így szorítják vissza a szervesanyag-szint emelkedését). A tóban elhelyezett szenzorok a víz hőmérsékletét és oldott oxigéntartalmát mérik, és emelkedésekor jeleznek.

A Néprajzi Múzeum tetőkertjének intenzíven tartott növényállománya
teljes értékű zöldfelületnek számít. Fotó: Merényi Alexandra

A Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum épületeinek átadásával együtt újult meg a környezetükben húzódó mintegy hatvanötezer négyzetméternyi rossz állapotú zöldfelület, ahová 260 fát, 12 ezer cserjét és 150 ezer évelő növényt ültettek.

A parkot az ide kapcsolt funkciók (kulturális események, zenés élménypark) népszerű, nagy látogatottságú helyszínné tették minden korosztály számára.
A Magyar Zene Háza építése során
nagy hangsúlyt fektettek a favédelemre

A Magyar Zene Háza építésekor különösen nagy hangsúlyt fektettek a favédelemre. Az újabb fák telepítésére készülve már folyamatban van a száraz körülményeket, a talajadottságokat és az árnyékot tűrő fafajok meghatározása. A 2021–2022-ben telepített biodiverz ágyások, amelyeket évelők, fák és gyep alkotnak, öntözőrendszer nélkül jól beálltak. A Rondó nagy kiterjedésű pázsitfelületének szélén elszórtan kaptak helyet színes évelő és egynyári növényekkel beültetett virágágyások. A területre szórófejes öntözéssel juttatják ki a vizet.

A Néprajzi Múzeum két domboldalt idéző föld feletti részén több mint hétezer négyzetméteres tetőkertet alakítottak ki.

A speciális tápanyagokkal dúsított, meddősalakot, növényi komposztot és mikroorganizmusok keverékét tartalmazó intenzív tetőkerti közegbe virágos és hagymás évelőket, lombos cserjéket, kisméretű fákat, örökzöldeket és díszfűféléket ültettek.

Speciális, intenzív tetőkerti közegbe
ültették az alkalmas fajokat

Az intenzíven tartott állományok teljes értékű zöldfelületnek számítanak, rendszeres öntözésben, tápanyag-utánpótlásban, gyomtalanításban részesülnek (fenntartójuk a Kisvakond Kft. és a Garden Kft.). A terület vízellátását automata öntözőrendszerrel (csepegtető és szórófejes) oldják meg, a gyepfelületre burkolt műtrágyát szórnak, a növényeket tápoldattal és algakészítménnyel öntözik. Rendszeresen ellenőrzik a vízelvezetés folyamatosságát. A tetőkertet hamar birtokba vették a parklátogatók, népszerű találkozási pont, közösségi tér, míg a turisták a legmagasabb pontjáról látható panorámában gyönyörködnek.

2021–2022-ben telepített, jól beállt biodiverz ágyás

A nagyjátszótéren több esőkertet hoztak létre olyan területeken, ahol a vízzáró réteg nem engedte elszivárogni az ivókútból, csapadékból származó vizet. Az 50 centiméter mélyen kiásott területet speciális esőkerti közeggel, sóder, zeolit, komposzt, termőföld és helyi talaj keverékével töltötték föl. A beültetett növények alatti rész ásványimulcs- terítést kapott. A játszótér egy korábban kialakított biodiverz esőkertje jól beállt élőhelyként működik.

A Millennium Háza bejárata előtti rózsakertben csaknem 1500 tő hazai és külföldi nemesítésű rózsafajta nyílik.

Az ágyások takarásához fenyőmulcsot használnak.

Tömörödöttség ellen

Igyekeznek segíteni az egészséges
talajélet kialakulását, mikrobiológiai
aktivitásának növekedését

A liget szinte teljes területén gond a felületek tömörödöttsége. Többféle módszerrel törekednek arra, hogy javítsák a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét, segítsék az egészséges talajélet kialakulását, növeljék mikrobiológiai aktivitását.

Kísérleti jelleggel, magas mikro­organizmus-tar­talmú komposzttal és kvarchomokkal felülszórják a lyuggatott gyepet.

A kvarc­homok a mikroorganizmusokat védi az egyedszám-csökkenéstől, és a komposzttal keverve jó hatással van a talajszerkezetre.

A legtöbb felületen elhagyták a fenyőmulcs használatát, helyette erőművi puha nyársfamulcsot szórnak ki, amely gyorsabban elbomlik, hatékony talajjavító.

Néhány kísérleti táblában kaszálás után nem szedik össze a fűnyesedéket, és a lombot is rajta hagyják. Az őszi lombot összeaprítják és cellulózbontó baktériummal beoltják, majd gyepszellőztetővel a felső talajrétegbe dolgozzák.

A Rondó nagy kiterjedésű pázsitfelületét évelő
és egynyári növényekkel beültetett virágágyások színesítik
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: