0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 24.

Versenyképessé tett sertéstenyésztés Békéscsabán

Az istállók betelepítése már korábban megkezdődött, hivatalosan viszont szeptemberben adták át a NAGISZ Csoporthoz tartozó HAGE Zrt. békéscsabai sertéstelepét. A négy új istállóban a tervek szerint évi 25 000 vágósertést állítanak elő.
Fotó: NAGISZ

Az istállók betelepítése már korábban megkezdődött, hivatalosan viszont szeptemberben adták át a NAGISZ Csoporthoz tartozó HAGE Zrt. békéscsabai sertéstelepét. A négy új istállóban a tervek szerint 760-as átlagos kocalétszám mellett évi 25 000 vágósertést állítanak elő. A mintegy 2900 tonna sertést átlagosan 115 kg-os élősúlyban az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezeten keresztül értékesítik.

Telepet építeni, tenyészállatot, takarmányt venni, mondhatjuk, „csak” szándék és pénz kérdése. Viszont a szakképzett munkaerő olyan kincs, amit meg kell őrizni

– így vélekedik Pecze László termelési igazgató arról, miért kellett a ’60-as években épült telepet korszerűsíteni úgy, hogy az megfeleljen a mai versenyképes termelés alapfeltételeinek.

– A kiválóan képzett munkaerőn kívül rendelkezésünkre áll még az a növényter­mesztéssel foglalkozó partneri kör, akiktől a takarmány-alapanyagot szerezzük be már évtizedek óta. Ezek a partnereink értékes táp­anyagként tekintenek a telepen keletkező hígtrágyára, melynek korszerű és biztonságos tárolási lehetősége szintén rendelkezésre állt. Ami még fontos szempont volt a beruházás mellett szóló döntés során, az az állatjólét. A gazdasági céllal tartott állatok akkor termelnek a genetikai potenciáljuknak megfelelően, gazdaságosan, ha a jólétük biztosított. Ezt a korszerű telep maradéktalanul biztosítani tudja. De meg kell említenem, hogy a régi telepen igen nehéz volt azokat a járványvédelmi normákat biztosítani, amikkel az állományt megvédhettük a betegségektől, elsősorban az afrikai sertéspestistől. Az új telepen viszont az állatok egészsége jobban megőrizhető, ezáltal könnyebben megvalósítható a gyógyszermentes felnevelés, állattartás – mondta a termelési igazgató.

Tehát a régi, pavilonos épületrendszer kedvezőtlen energiahatékonysága és kézimunkaigénye, valamint a járványvédelmi aggályok együttesen arra kényszerítették a már 50 éve sertéstenyésztéssel foglalkozó céget, hogy helyettük vadonatúj épületeket építsenek.

Hat fiaztatóteremben egyenként 36 férőhelyet, 6,24 m2-s, úgynevezett szabadtartású fiaztatókutricát alakítottak ki
A tenyésztési épületben 456 csoportos kocaférőhelyet („vemhes szálló”), 258 tenyészkoca egyedi állást (termékenyítő állás) és 64 tenyészkocasüldő-férőhelyet alakítottak ki.

A telepre érkező tenyészkocasüldőknek további 8 kutrica áll rendelkezésre 64 állat fogadásához, és 4 keresőkannak is önálló helye van a telepen. A hat fiaztatóteremben egyenként 36 férőhelyet, 6,24 m2-s, úgynevezett szabadtartású fiaztatókutricát alakítottak ki, ami a jelenlegi állatjóléti normákat túlteljesítve hosszú távon is biztosítja a tenyészállatok kényelmét, jólétét a fialás, valamint a malacnevelés során.

 

A 6 darab, termenként 16 kutricából álló, összesen 2976 férőhelyes utónevelő, és a 2 épületben kialakított, összesen 8640 férőhelyes hizlaldai termek lagúnás rendszerűek, külső hőszigeteléssel, vasbeton falazattal, korszerű szellőzőrendszerrel és természetesen gépészeti, raktár- és elektromos helyiségekkel.

Az automata szellőzőrendszer számos környezeti paraméter és az istállóban elhelyezett állomány életkora alapján vezérli a szellőztetést

– A klímaváltozás következményeit évek óta érezzük. Nemcsak a közvetlen hatásokat, mint az extrém meleg nyarakat, hanem a közvetett hatásokat is, amilyen például a takarmány-alapanyag és energiahordozók rendelkezésre állása, ára – mondja Pecze László. – A megépült sertéstelepet ezek ismeretében terveztük, építettük.

Az energiahatékonyságot magas szintű szigeteléssel, valamint rendkívül energiahatékony szellőz­tetési rendszerrel biztosítjuk.

Az állatoknak megfelelő mikroklíma biztosításával a fajlagos takarmányértékesítésük alacsony lesz, ami jelenleg a legeredményesebb védekezés a magas takarmányárakkal szemben. Egyelőre geotermikus energia felhasználásával csökkentjük a fosszilis energia felhasználását, amit a későbbiekben napelemekkel egészítünk ki.

A termelési igazgató már most azt tervezi, hogy bekapcsolódnak a tartástechnológiai kutatásokba is: – Már elérhetőek a legújabb kutatási eredmények, amik azt támasztják alá, hogy a legkorszerűbb professzionális állattartó rendszerek a kevesebb víz-, takarmány-, energiafelhasználás, továbbá a minél mérsékeltebb károsanyag-kibocsátás miatt, egységnyi termékre vetítve, az előállítás során kevésbé terhelik a környezetet, mint a hagyományosabb rendszerek. Ilyen felmérést a mi rendszerünkre vonatkozóan is el fogunk végezni – jelentette ki Pecze László.

A békéscsabaiak azt is látják, hogy a keletkező hígtrágya a szántóföldi növénytermesztés számára érték: a 2021–2022. évi energiaválsághoz köthető műtrágya­ár-emel­kedés ezt csak alátámasztotta, de tapasztalataik szerint a növénytermesztők is egyre szívesebben fogadják a folyadékban oldott tápanyagot.

Míg a termelési igazgató az új telep várható gazdasági mutatóit tartja elsődlegesnek és a beruházás gyors megtérülését várja, Lapos László, a sertéságazat vezetője a kialakítás járványvédelmi és egyéb napi gyakorlati előnyeit ecseteli.

– A telep 4 épülete „zárt rendszert” alkot, amit egy központi folyosó köt össze, ahol egyirányú a közlekedés. A folyosó egyik végén bejönnek a kocasüldők, a másik végén pedig kimennek a vágósertések. Visszafelé nincs közlekedés. A telepen 3 hetes termelési ritmusban dolgozunk, ez munkaszervezési és járványvédelmi szempontból is kedvező, ugyanis kevesebb különböző korosztály van a telepen. A fiaztatóban például csak két korosztályt tartunk – magyarázza Lapos László.

A NAGISZ Molnártag tenyésztelepéről 9 hetes rotációban érkeznek a kocasüldők. Topigs Norsvin hibridet tenyésztenek, TN70 kocáikhoz Talent vonalú befejező kanokat használnak. A telepen mesterséges termékenyítést végeznek.

A telepre a NAGISZ takarmánykeverőjéből érkezik a szopós- és választottmalac-­kor­csoportok számára a táp, illetve a tenyész- és hízó korcsoportnak a koncentrátum, amit a környéken termelt gabonadarával és vízzel, illetve tejipari melléktermékkel keverve folyékony takarmányként „szolgálnak fel”.

Mindehhez a vizet a telep két saját fúrt kútja biztosítja.

A lagúnás rendszerű istállókban keletkező hígtrágya a földmedrű, szigetelt tárolóba, majd a környékbeli gazdálkodók földjeire kerül.

A telepet minden pozíciót egybevetve 12 fő üzemelteti. Itt már nincs „gumicsizmás, lapátolós” sertésgondozói munka… Amit viszont az ágazatvezető talán a leglényegesebbnek tart a teleppel kapcsolatosan, az a járványvédelem.

– Fekete-szürke-fehér rendszert alakítottunk ki a telepen.

Ez azt jelenti, hogy a telepre érkezők, legyenek idegenek vagy telepi dolgozók, a külső, fekete térből a közismert belépési rutin (kéz- és cipőfertőtlenítés, feliratkozás, idegeneknek nyilatkozattétel, hogy 72 órán belül nem érintkeztek sertésekkel) és a védőruházatba való beöltözés után a szürke térbe jutnak, amit ugyanúgy kerítés választ el a fehér tértől, mint a feketétől. Itt kaptak helyet például a takarmánytároló silók, amiket a járművek is csak alapos fertőtlenítés után közelíthetnek meg.

A termelő épület, az állattartó tér található a fehér övezetben, ahová viszont már csak zuhanyzás, hajmosás és a teljes ruházat lecserélése után lehet belépni. Az épületen egyébként csak egy belépési és egy kilépési pont van. Az utóbbi a hizlaló épületek végén, ahol a vágóállatok is elhagyják a telepet – ismerteti az ágazatvezető.

Kissé rigorózusnak tűnhet ez a járványvédelmi rendszer, ám Békéscsaba „szomszédságából” a román hatóságok rendszeresen jelentenek az Állategészségügyi Világszervezetnek afrikai sertéspestis járványkitöréseket házisertés-állományokban, a környékbeli vaddisznókról nem is beszélve.

– A cégcsoportunk által tartott állatfajok közül a sertés esetében szerencsések vagyunk, mert még 2011-ben egy komplex fejlesztési program megvalósításába kezdtünk – mondja a termelési igazgató.

A fejlesztési program a műszaki fejlesztéseken, beruházásokon túl dolgozói képzésből, illetve digitalizációs, takarmányozási és sok-sok egyéb más elemből áll.

A korszerűsítési beruházások az elmúlt évek során igazolták, hogy jó irányba indultunk el, a termeléshatékonyság fejlődése az új építésű telepeken megtérül. A naturális mutatók terén az egységnyi kocától nyert választottmalac-szám, a nevelés során a fajlagos takarmányértékesítés, a minimális kiesésszám mind-mind olyan értékmérő, amik megjelennek a termékünk – az élő vágósertés – minőségében és önköltségében, ezeken keresztül a gazdaságosságban.

A beruházást a VP2-4.1.1.-20 kódszámú „Állattartó Telepek Fejlesztésének Támogatása” című pályázati felhívás keretében a Magyar Állam és az Európai Unió támogatta. A projekt értéke összesen 5 900 000 000,- Ft, a támogatás összege pedig 2 166 000 000,- Ft volt.

A lagúnás rendszerű telepről a hígtrágya a földmedrű, szigetelt tárolóba, majd a környékbeli gazdálkodók földjeire kerül
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: