0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 21.

Nagyágyúkkal a pulykáért

Bizalmunk a genetikai haladásban és a nagyobb pulykahús-fogyasztásban lehet. A világ pulykatenyésztését két nagy világcég uralja, a pulykások mondhatni 95 százalékban az ő hibridjeikkel dolgoznak.

Így foglalható össze az a november 13-i szakmai tanácskozás, amelyen átfogó képet kaphattunk a pulykaágazat hazai helyzetéről, és ami még ennél is fontosabb, a meghatározó világtendenciákról. A Magyar Pulykaszövetség, a Kanadai Nagykövetséggel karöltve, a Marriott Hotelben tartotta éves szakmai konferenciáját.

Ahogy Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója felhívta rá a figyelmet, most azok jöttek el Budapestre, akik ebben a szakmában a legmagasabb szintet képviselik, akiknél jobbat nehezen találni. Kijelenthető, hogy az ágazat nagyágyúi fogtak össze a pulykatenyésztés és -termelés jegyében.

A magyarországi állapotokról Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke tartott részletes értékelést. A pulyka múltjáról, jelenéről és jövőjéről Richard Hutchinson, az Aviagen Group marketing- és értékesítési igazgatója mondta el a szakmai véleményét. A pulykatenyésztésben ismert innovatív megoldásokról Yves Jego, a Hendrix Genetics Turkeys France SAS genetikusa osztott meg mélyreható gondolatokat. A keltetési újításokról és az állatvédelmi törekvések kihatásairól az a Wolfgang Miko, a Putenzucht Miko GmbH vezérigazgatója ismertetett mindent, amit ebben a témában ma tudni lehet és tudni érdemes.

Csökkenő tendencia

Horváth Lajos: a pulyka-előállítás csökkenő tendenciát mutat Magyarországon

A világ pulykatenyésztését az itt említett két nagy világcég uralja, a pulykások mondhatni 95 százalékban az ő hibridjeikkel dolgoznak. Nálunk a Hybrid Turkey a meghatározó a tartásban, így a feldolgozásban, és ne feledkezzünk meg az élőállatexportról sem. Horváth Lajos a baromfi-felvásárlás adatait ismertetve rámutatott, hogy 2002-ben hazánkban összesen 127 350 tonna baromfit vettek meg a feldolgozók, s ezen belül 27,11 százalékot képviselt a pulyka. Amikor elérkeztünk 2022-höz, az összes felvásárlás 712 000 tonnát tett ki, aminek a 12,68 százaléka jelentette a pulykát, azaz ez 80 916 tonna volt. Ebből az érzékelhető, hogy

a pulyka-előállítás csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, miközben a hazai összbaromfi-előállítás az 1,8-szorosára nőtt, a pulykáé egyharmadával csökkent.

A Pulykaszövetség egy jól szervezett társaság, s ennek adatai is azt bizonyítják, hogy az ágazat erősen szorul vissza. A két évvel ezelőtti taglétszám (2021) még 256 volt, tavaly már csak 215-en vállalták ezt az összefogást, míg idén áprilisban a statisztika 198 pulykaszövetségi tagról tudott. Ugyanebben az időszakban, tehát 2021-ben a telepek száma még 325 volt, tavalyra ez 285-re mérséklődött, idén áprilisban pedig már csak 269 maradt. Ezek közül a járványvédelmi auditban regisztrált telepek száma 209-ről tavalyra 201-re mérséklődött, idén áprilisban már csak 182-nél tartottunk. A hasznos állattartó felület két évvel ezelőtt még 1 758 246 négyzetméter volt, tavalyra ez 1 503 153 négyzetméterre esett vissza, és a csökkenés nem állt meg, mert a 2023. április 5-i adatok szerint csak 1 275 896 négyzetméter maradt meg. A vágóbaromfi-felvásárlásnál a pulyka esetében ugyancsak hasonló tendencia érvényesül. Amíg 2021-ben 6,528 millió, majd 2022-ben 5,647 millió, az idei előrejelzés szerint 5,098 millió darab pulykát vásárolnak meg Magyarországon. Csak összehasonlításul, a csirke ide vonatkozó adatai: 2021-ben 184 millió darabról tudott a statisztika, idén ez a szám 190 millióra fog nőni. Puly­kából hetente 2000 tonnát vásárolnak föl, így az idei várható mennyiség 100 ezer tonna lehet.

Áralakító tényezők

Amikor a pulykáról, mint állatról beszélnek, akkor megkerülhetetlen a takarmányter­mesztésben a tavalyi aszály és annak minden következménye. Mivel a múlt év nagyon száraz volt, ezért nagyon kevés termett, az árak az állattenyésztők számára az egekbe ugrottak. A gabonáért 2021-ben tonnánként 50- 55 ezer forintot kellett fizetni, tavaly pedig eljutottak a 135-150 ezer forintos tonnánkénti árhoz, amihez az átlagos tápár körülbelül 180 ezer forintot jelentett.

A szemes termények ára a mostani év közepén érezhetően visszaesett, de a pulyka azon sajátossága miatt, hogy 20 hétig hizlalják, ezt az árcsökkenést csak nagyon mérsékelten lehetett a végtermékben észrevenni.

Hozzátartozik a tényhez, hogy az elmúlt évi takarmányár-emelkedést a pulyka értékesítési ára hűen követte: a 405-420 forintos kilónkénti élő testtömeg árat pillanatok alatt 740 forintra nyomta föl a drágulás, s aki exportált, az – függően a forint árfolyamától – akár 800 forint feletti kilogrammonkénti testtömeg-árbevételt is el tudott érni.

A pulykánál ivar szerint megkülönböztetik a kakast vagy bakot, illetve a tyúkokat. Ez azért fontos, mert a kakasokat 20 hétig kell etetni, a tyúkokat csak 15 hétig, s jelenleg a pulyka felvásárlási ára kilónként 600- 620 forint között mozog. A külföldi árak ehhez képest kilónként 40 forinttal kevesebbet mutattak eddig, de a legutóbbi időszakban ez is emelkedésbe fogott. A napos pipe ára szinte párhuzamosan együtt fut a felvásárlási ár változásával, ez szakmán belül megoldott kérdés.

Ugyanakkor a drágulás nem ért véget a takarmányáraknál, nagyot ugrottak a munkabérek, az energiaköltségek és az infláció, amiben élharcosokként szerepelünk.

Leírni is elég ijesztő, de regisztráljuk, hogy tavaly az energia ára a 11-szeresére növekedett, ami mostanság visszakorrigált. Ez így szó szerint igaz, ám a tény, hogy a tavalyihoz képest még mindig 300 százalékos feláron (gáz 2,5-szeres, áram 3,5-szeres) kapják az érdekeltek az energiahordozókat. Nem csak a termelők gondja ez, súlyosan érinti a vágóhidakat is, náluk a munkabér-emelkedés a szokásosnál is nagyobb volt.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: