Mi az a COP? Mi az 1,5°C-os út? Mi az a nettó nulla?

A COP az Egyesült Nemzetek azon tagállamainak éves találkozója, amelyek aláírták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét. A találkozó célja, értékelni az éghajlatváltozás kezelésében elért előrehaladást, és éghajlatpolitikai cselekvési tervet készíteni. Az első COP-ot 1995-ben Berlinben rendezték. A tavalyi COP27-re az egyiptomi Sharm El Sheikhben került sor.

A COP döntéseinek globális tekintélyük lehet: az ENSZ rendszerében az olyan erős országok, mint az Egyesült Államok és Oroszország, ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint az olyan apró szigetországok, mint Vanuatu vagy São Tomé és Príncipe. Ráadásul a döntéseket csak konszenzussal lehet meghozni. Az ENSZ tagállamai mellett megfigyelő szervezetek is képviselőket küldenek a tárgyalásokon való részvételre, és részt vesznek a rendezvényen az ipar képviselői és lobbistái is.

Mik azok az üvegházhatású gázok?

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) a természetben előforduló gázok, mint például a szén-dipoxid (CO2), a metán (CH4) és a kén-dioxid (SO2), amelyek megtartják a hőt a Földön – mint ahogy az üvegházak megtartják a hőt a paradicsom termesztéséhez. A NASA szerint üvegházhatású gázok nélkül a Föld átlagos hőmérséklete –18 °C (0 °F) lenne, nem pedig a mostani 15 °C (59 °F).

Az 1700-as évek közepe táján, az ipari forradalom kezdetével az emberek elkezdtek fosszilis tüzelőanyagokat égetni, és egyre több gépet használnak. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe. Ezek a gázok pedig ott is maradnak: több ezer évbe is beletelhet, mire a globális felmelegedés körülbelül háromnegyedének oka, a CO2 teljesen eltűnik a légkörből. Minél több az üvegházhatású gáz a légkörben annál melegebb a bolygó.

Mi az 1,5°C-os út?

Az ipari forradalom óta a Föld átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül 1,2 °C-kal emelkedett, bár 2023-as becslések szerint már voltak időszakok, amikor ez 1,4 fok volt. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a 1,5 °C-os emelkedés az a küszöb, amelyen túl a klímaváltozás hatásai egyre veszélyesebbek és szinte visszafordíthatatlanok. A 1,5 °C-os pálya arra irányul, hogy a globális átlaghőmérséklet-növekedést ez alatt a szint alatt tartsák. A 2021-es COP26-on a kormányok megállapodtak abban, hogy a 2015-ben Párizsban elfogadott kevésbé szigorú 2 °C-os cél helyett a 1,5 °C-os pályára összpontosítanak. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozzák, a globális gazdaság minden részét gyorsan dekarbonizálni kellene. Számos vállalat, ország és szervezet ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező években dekarbonizálja működését, csökkenti az ÜHG-kibocsátását, és áttér a nettó nullára.

Mi az a nettó nulla?

A légkörben lévő üvegházhatású gázok nettó nulla növekedését akkor lehetne elérni, ha az üvegházhatású gázok éves kibocsátása megegyezik az évente eltávolított mennyiséggel. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által azonosított utak a nettó nullához vezető úton egyaránt magukban foglalják a szén-dioxid-mentesítést és a szén-dioxid-eltávolítást.

A dekarbonizáció a szén és más üvegházhatású gázok légkörben való csökkentése, amelyet a magas szén-dioxid-kibocsátású fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésével érnek el. A széneltávolító megoldások eltávolítják a szenet a légkörből, és hosszú távon tárolják.

A nettó nulla eléréséhez a szén-dioxid-mentesítésnek minden ágazatban meg kell történnie, beleértve az energiát, a mezőgazdaságot és a földhasználatot is. A szén-dioxid-eltávolításra pedig szükség lenne az olyan iparágak maradék, nehezen csökkenthető kibocsátásának ellensúlyozására, mint például a cement.

Mi a Kiotói Jegyzőkönyv és a Párizsi Megállapodás?

Az 1997-ben ratifikált Kiotói Jegyzőkönyv mérföldkőnek számító nemzetközi szerződés, amelyben az aláíró felek megállapodtak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, hogy megakadályozzák az emberi beavatkozást az éghajlatba. A COP3 eredményeként létrejött szerződés a COP üléseinek egyik legjelentősebb eredménye. 2012-ben a megállapodást 2020-ig meghosszabbították.

A Párizsi Megállapodás, más néven Párizsi Klímaegyezmény, egy nemzetközi szerződés, amelyet 2015-ben tárgyaltak a COP21-en. Párizsban a résztvevők megállapodtak abban, hogy a globális hőmérséklet emelkedését 2 °C-ra korlátozzák, miközben törekednek arra, hogy 1,5 °C-on belül maradjanak. A megállapodás értelmében minden országnak nyomon kell követnie, rögzítenie és jelentenie kell szén-dioxid-kibocsátását, valamint az annak csökkentésére és ellensúlyozására tett erőfeszítéseit.

Mi történt a legutóbbi COP-on?

A COP27 Sharm El Sheikhben rendezett ülésén is látszottak azok a jelentős akadályok, amelyek továbbra is akadályozzák a nettó nulla elérését. Sok szakértő szerint a 1,5°C-os út még nem érhető el. A kibocsátás szükséges mértékű csökkentése érdekében a vezetőknek és szervezeteiknek további, sürgős lépéseket kell tenniük a kibocsátáscsökkentés és -elnyelés érdekében.

A COP27 egyes küldöttei azt is megjegyezték, hogy a konferencia hangsúlya túlterjedt az éghajlati katasztrófa enyhítését célzó múltbeli megbeszéléseken. Az alkalmazkodás, a veszteség és a károk voltak a fő témák, különösen azért, hogy növeljék az éghajlati veszélyekkel szemben érzékenyebb földrajzi területeken élő emberek milliárdjainak ellenálló képességét. A nettó nulla kibocsátás továbbra is cél, de az energiabiztonság, a rugalmasság és a megfizethetőség egyaránt fontosak.

Mi várható a COP28-on?

A COP28-nak az Egyesült Arab Emírségek ad otthont Dubaiban. Az idei eseményen lesz az első „globális felmérés”, amely átfogó értékelést ad a Párizsi Megállapodás óta elért előrehaladásról. A cél az éghajlat-politikai intézkedésekre irányuló erőfeszítések összehangolása, beleértve a folyamatban lévő hiányosságok áthidalását célzó intézkedéseket.

A COP28 az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a mérséklésre irányuló kezdeményezésekre is hangsúlyt fektet. Ezek négy kulcstéma alá tartoznak: egészség, víz, élelmiszer és természet. Végül pedig a COP28 lesz az első, amelyen az érdekelt felek kiterjesztett részvétele szerepel, beleértve a magas kibocsátású ágazatokat és a magánszektor olaj- és gázipari szervezeteit.