0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 23.

Be kell tiltani a nyári szántást

Alapvető paradigmaváltásra van szükség a földhasználatban Magyarországon – mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a Portfolio Agrárszektor Konferenciáján.
Bemutató talajszelvény a Bábolnai Gazdanapokon

Ezt húzza alá, hogy tavaly még a saját szükségleteinkre sem volt elég a megtermelt kukorica mennyisége. Mindent az aszályra fogtunk, pedig ehhez az elhibázott művelés is hozzájárult.

Mint mondta, harminc éve kutatja a hazai talajhasználatot, ez alapján figyelmeztet: az időnk elfogyott.

Érdemi változtatásra van szükség, mivel a csapadék mennyisége jelentősen csökkent, eloszlása szélsőségessé vált, a hőmérséklet és ezzel együtt a párolgás pedig jelentősen emelkedik.
Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, egyetemi tanár, az MTA doktora. Harminc éve kutatja a talajhasználatot

A csapadékot meg kell őrizni a talajban, de a jelenlegi mezőgazdasági technológiával a fele veszendőbe megy.

Ezt igazolja, hogy bár mindössze 250-300 milliméter esett tavaly, de ahol odafigyeltek a talajhasználatra és a vízmegtartásra, ott nem okozott akkora károkat az aszály.

A nedvességet akkor kell megőrizni, amikor van, mert jövőre lehet, hogy ismét jön a szárazság. Ezért olyan szomorú látvány, amikor az Alföldön mindenfelé szántanak. Nem önmagában a szántással van a probléma, hanem azzal, amikor rossz időpontban, rosszul és a termesztési rendszerbe nem illeszkedően végzik. Ez vezet oda, hogy drasztikus beavatkozásokra lehet szükség. Nemcsak a vízmegtartás érdekében, hanem amiatt is, hogy a rosszul és gyakran végzett szántás a belvizek kialakulásához is hozzájárul a kialakuló tömör záróréteg miatt.

A rosszul és gyakran végzett szántás a belvizek kialakulásához is hozzájárul a kialakuló tömör záróréteg miatt

A szakember szerint a szántás csökkentésére, sőt kivezetésére lehet szükség a hazai talajok termőképességének megőrzése érdekében, a nyári szántást pedig meg kellene tiltani, különben néhány év alatt le fogjuk nullázni a termőföldjeink fizikai, biológiai és kémiai állagát.

Ha pedig ez történik, alkalmatlanok lesznek arra, hogy védekezzünk az aszály és a kedvezőtlen időjárás ellen.

Ha továbbra is évi 2-4 cm termőréteget veszítünk el a nem megfelelő talajművelés miatt, akkor mindössze 20-25 évünk áll rendelkezésre, hogy termőképes talajon gazdálkodjunk. A szimpla támasztóközeget biztosító földeken pedig 2050-2060 között lehet az utolsó aratás.

Annak ellenére, hogy már a 20-as években elkezdődtek azok a hazai kutatások, amelyek bizonyították, hogy talajközpontú szemlélettel megőrizhető, sőt, növelhető a szervesanyag-tartalom és a vízmegtartó képesség, érdemi változás nem történt a művelésben. Pedig az öntözésfejlesztésnek sem az öntözőgépek beszerzésével kellene kezdődnie, hanem a csapadék talajban tartásával.

Talajszelvénybemutató a Bábolnai Gazdanapok keretében

A rektor ugyanakkor hisz abban, hogy az új szakemberek megjelenése, a mezőgazdasági generációváltás hatalmas lökést adhat a változásnak. Amire óriási szükség is van, hiszen mint mondta:

„Minden a talajjal kezdődik, a mi dolgunk pedig az, hogy ne ott érjen véget.”
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: