„Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt.

– áll az ÖMKi MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

A közlemény szerint Magyarországon a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területek harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet – mutatnak rá a kutatók.

Felhívják a figyelmet arra, hogy

Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű – írták.

„A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást” – hangsúlyozzák az ökológusok.

A talaj a Földön élő fajok közel 60 százalékának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és az élelmiszertermelés 95 százalékát biztosítja. Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. A közlemény szerint egy gramm talajban akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón. Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1 százalékát sikerült eddig beazonosítani – jegyzik meg.

Hozzáteszik, hogy a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve).

A közlemény kiemeli, hogy az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének. Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, a hosszú távú talajtermékenység fenntartása, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak – mutatnak rá.

A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növényi diverzifikációval a biogazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást.

„A szári Csoroszlya Farm területén például agronómiai és talajművelési kísérleteket végzünk, 2021 óta. Első eredményeink megmutatják, hogy a talaj biológiai paraméterei, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására” – magyarázza az ügyvezető, aki elmondja azt is , hogy idén a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével együttműködésben geofizikai vizsgálatokat indítottak a talajművelés hatásainak hatékonyabb mérése érdekében.

A talaj egészséges működésének fenntartásához a kutatóintézet szakemberei tanácsokat is adnak, ezekről az ÖMKi honlapján érhető el bővebb információ.