A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tartott rendezvény alkalmat adott arra is, hogy bemutassák a szerkesztőtársával, Gyuricza Csabával éppen azokban a napokban megjelent könyvüket. A Zöld úton a klíma- és energiaválság kezelésében című hiánypótló műben olyan lehetőségekre irányítják rá a figyelmet, amelyek hazánkban messze nincsenek kihasználva.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora köszöntőjében kiemelte, az egyetem nagy hangsúlyt fektet rá, hogy köszöntse azokat a tudósokat, iskolateremtő professzorokat, akik kerek évfordulójukat ünnepelik. Dudits Dénes is ahhoz a generációhoz tartozik, akik személyiségükkel és teljesítményükkel egy egész tudományterületet alkottak.
– mondta, egyben emlékezve arra, hogy személyes kapcsolatuk 15 évvel ezelőttre datálható.
„Ekkor vetődött fel, hogy az energianövények kutatási területén, a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítására kidolgozott módszerek és technológiák mellett, a témában tovább is lehetne lépni. Dudits Dénes ismert olyan eljárásokat, olyan biotechnológiai – nem genetikai módosítást alkalmazó – módszereket, amelyekkel a kutatást kibővítve, olyan területek hasznosítása is szóba jöhet, melyek más módszerekkel nem vonhatók termelésbe. Ennek alapján indult el a közös gondolkodás és kutatási program, melynek most már kézzelfogható eredményei vannak. Ezen eredmények publikálása céljából közérthető tudományossággal megfogalmazott ismeretterjesztő könyv született” – mondta a rektor.
Dudits Dénes előadásában ismertette a nyomdából frissen kikerült új, sorban a 19. könyvét, melynek címe a „Zöld úton a klíma és energiaválság kezelésében”.
A média hírei folyamatosan figyelmeztetnek az élelmezési válságokra, a klímaváltozás tragikus következményeire, az erdők pusztulására. Az érzelmekre ható információk csak akkor vezetnek helyes cselekvéshez akár a döntéshozatalban, akár a gazdaságban, ha tudományosan megalapozott ismeretekre épülnek. Az új kötet az agráriumhoz kapcsolódó tevékenységeket elemzi, azt, hogy a növényi zöld energiák miként járulhatnak hozzá a globális problémák kezeléséhez. A könyv témája tehát nagyon aktuális, így a három társszerzővel a legfrissebb ismeretek megosztásával reflektálnak a kihívásokra. Gyuricza Csaba elsősorban az agrotechnikai problémákat érinti, Bagi Zoltán és Kovács Kornél a biofermentáció témakörét elemzi, Molnár István, az Agrárbéta Kft. alapító tulajdonosa pedig egy konkrét nagyüzemi példával is bemutatja azt, hogy a metántermelés hogyan illeszthető be egy biogázüzem komplex gazdálkodási rendszerébe. Tehát az agráriumhoz kötődő tevékenységeket elsősorban a növényi zöld energia szempontjából tanulmányozza a kötet, melyből betekintést nyerhetünk egy biogáz-fermentációs üzem tapasztalataiba is.
Az időjárási katasztrófák gyakoriságának emelkedése, az árvizek vagy az aszályok okozta tragédiák életünk részévé teszik a kiszolgáltatottság tudatát. Jogos társadalmi elvárás, hogy a tudomány, a termelői szféra és természetesen a kormányok felkészüljenek, és aktív szerepet vállaljanak az alkalmazkodásban. A tennivaló nagyon sok területen fogalmazódik meg, de vitathatatlan, hogy az agrárium és az erdőgazdaság ebből a szempontból központi szereplő. A víz-, szél- és napenergia hasznosításában tett jelentős fejlesztések elkerülhetetlenek voltak, és a továbbiakban is szükségesek lesznek. Dudits Dénes szerint ugyanakkor a jelenleginél sokkal nagyobb teret kellene biztosítani a komplex hatású programoknak, amelyek lassítják a klímaváltozás folyamatait, és egyben környezetbarát módon hasznosítható energiát biztosítanak.
A „zöld úton” haladás a fás- és a lágyszárú növények biomasszájának energiaforrásként való felhasználását jelenti. Kérdés azonban, hogy milyen technológiákkal történik a hasznosítható energia előállítása. Lényeges, hogy ezek klímasemleges folyamatokra épüljenek. A klímavédelem szempontjából pedig jelentős tényező, hogy az energianövények életciklusa során a fotoszintézis folyamata a CO2-megkötésre épül. Így nem közömbös, hogy az egyes energianövények mennyi CO2-ot vesznek fel a légkörből. A „zöld út” azt is jelenti, hogy az energianövényeket olyan területeken termesszük, amelyek nem alkalmasak élelmiszernövények termesztésére. Magyarországon ezek nagysága elérheti a 800 ezer hektárt.
A kötet tanulmányai igen változatos megközelítésben elemzik a növények szerepét a bioenergia-termelésben. Részletes leírást olvashatunk az egyes energianövények sajátosságairól, a termesztésük módszereiről. Egy fejezet gyakorlati szempontból mutat be magyarországi biogázüzemet, valamint elemzi annak működtetési tapasztalatait. A kötet ismertet néhány kutatás-fejlesztési projektet is. Például az energiafűz nemesítési eredményeinek bemutatása rávilágít a poliploidia és a heterózis kombinálásából eredő biomasszahozam növelésének lehetőségére. Ahogy Dudits Dénes is kiemelte, újdonság a lignintartalomra történő nemesítés, amelynek csökkentése javítja a biometánhozamot. Külön fejezet foglalkozik a fermentáló mikroorganizmusok szerepével, és részletes elemzést találhatunk a bioenergia-termelés hatásairól a klímaváltozás befolyásolásában.
A szerzők kísérletet tesznek arra, hogy a döntéshozóknak megbízható információkat nyújtsanak.
Hazánkban is egyértelműen szükség van a bioenergia-termelési kapacitások bővítésére, és indokolt, hogy ennek érdekében a kormányzati energiapolitika támaszkodjon a „zöld út” nyújtotta fejlesztési lehetőségekre. A tanulmányok remélhetőleg hasznosíthatók lesznek mind az agrár-, mind a környezetvédelmi egyetemi szakok hallgatói körében is.
A megújuló energiák nem fosszilis forrásból származnak. Ilyennek tekintendő a szél-, a nap-, a geotermikus, a víz- és környezeti energia, az árapály-, a hullám- és az óceánból nyert energia, a biomassza, a hulladéklerakókban és szennyvíztisztítókban keletkező gázok, valamint a biogáz-energia. A tanulmánykötet szakmai hátteret kíván adni ahhoz, hogy hazánk is aktív szereplője legyen ennek az uniós törekvésnek.
