Az agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutató legutóbb két éve járt ilyen magasan, az erőviszonyok azonban jelentősen megváltoztak. Míg 2021 végén a jelenleg nehezebb körülmények között lévő növénytermesztők optimizmusa játszott meghatározó szerepet a pozitív kilátásokban, addig most az állattartók és -tenyésztők kedvezőbb helyzete húzza az ágazatot. Az élelmiszer-infláció őszre 10 százalék körülire mérséklődött, így az ágazat abban bízik, hogy a reálbérek újbóli erősödése mellett a bolti termékek iránti kereslet is javulni fog. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ugyanis még mindig elmarad a megszokottól.
„Arra számítunk, hogy 2024 átmeneti év lesz az agráriumban. Korábban rámutattunk arra, hogy
Az elmúlt időszakban sok vállalkozásnál romlottak a költség- és jövedelmezőségi viszonyok, különösen igaz ez a szántóföldi növénytermesztésre és a borászatra. Ahhoz, hogy tartósan javuljon az agrárium helyzete és ellenállóképessége, alkalmazkodnia kell az ágazatnak. Fenntartható gazdálkodásra, hatékony termelési módszerekre, jobb minőségre, a hozzáadott érték növelésére van szükség. Ezáltal javulhat a versenyképesség és a jövedelmezőség. Az ágazat egyik vezető finanszírozójaként ehhez kínálunk szakértelmet és tudást” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hozzátette, jövőre érkeznek az új európai uniós pályázati kiírások, és talán javulhat a beruházási kedv. Az élelmiszer-gazdaságra ható legfontosabb külső tényezők várható alakulásáról szólva úgy fogalmazott: a részben az orosz-ukrán háború miatt sérült ellátási láncok 2025-re állhatnak helyre, addigra tovább lassulhat az infláció, erősödhetnek a reálbérek, és érdemben növekedhet a fogyasztás is. „Fontos viszont, hogy a mezőgazdaságban jövőre fogják megtermelni azt, amit majd 2025-ben fogyasztunk el. Hosszabb távon így nem számítunk az árak jelentős csökkenésére, ugyanakkor további emelkedésre sem.”
Az orosz-ukrán háború előtti szinten az ágazat helyzetértékelése
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató értéke a harmadik negyedévben 31,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2021 év végén volt hasonlóan magas, amikor az inputanyagok ára alacsony, a szántóföldi terményeké viszont magas volt. Jelenleg fordított a helyzet, és a szállítási útvonalak is szűkös kapacitások mellett működnek.
– mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.
A mostani érték a 2023 második negyedévéhez képest 0,6 pontos, éves összehasonlításban azonban ennél jóval nagyobb, 2 pontos növekedést jelent. A felmérés szerint a búza-, a kukorica- és a napraforgó-termékpálya helyzetértékelése stagnált vagy romlott, de a többi alágazat jövőképe pozitív. Továbbra sincs viszont köztük olyan, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot. Ami nagyon közel áll ehhez, az a sertés- és a baromfi-termékpálya.
A kukorica lehet idén a jól jövedelmező kultúra
A tavalyi nagy aszály után idén összességében kedvező volt az időjárás a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára, amelyek helyzetértékelését azonban nagyban befolyásolják az alacsony értékesítési árak és a korábbinál rosszabb jövedelmezőség.
A hazai vetésszerkezetben idén a 2022-ben rendkívüli károkat elszenvedő kukorica lehet talán az egyetlen jól jövedelmező kultúra, annak ellenére is, hogy a 2022-es szárazság nyomán idén sokkal kisebb területen vetették. Noha emiatt az össztermés a historikus átlagtól jóval elmaradó 5,6 millió tonnára zsugorodott, a termésátlag hektáronként 8 tonna felett alakult. Legutóbb 2019-2020-ban volt ilyen magas. A belföldi mennyiség tehát adott, és szárítani is könnyebb a terményt. A búzának viszont csak a 20 százaléka sikerült malmi minőségűre, szemben a megszokott 50-60 százalékkal. Mivel kevesebb használható fel a malomiparban és a tésztagyártásban, az élelmiszeripar kisebb árualapért versenyez ezen a téren.
„A magas finanszírozási költségek, illetve az alacsonyabb kihasználtság miatt a korábbi gyakorlattal szemben 1-2 heti készletet tárolnak a feldolgozók, ami gyorsabb üzletkötéseket jelent. Ez a likviditás szempontjából bizonyos esetekben akár kedvezhet is a termelőknek.
Trendforduló az állattartásban?
Bár az élelmiszer-feldolgozók mind a hazai, mind az exportértékesítésben csökkenést tapasztalhatnak, és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) módosítása is életbe lépett, az állattartók- és tenyésztők összességében mégis nyertesei lehetnek a jövedelem-átrendeződésnek, nemcsak rövid, hanem középtávon is. Az elmúlt 10-15 évben ugyanis nehezített pályán kellett rendkívül hatékonyan működniük, ami a szereplők jelentős részének sikerült is. Megtanultak hatékonyan termelni, ezáltal kedvező viszonyok esetén plusz profit keletkezik náluk. Ráadásul az elemzésből kiderül, hogy további fejlesztésekben gondolkoznak.
Bár a recessziós környezetben csökken a húsok iránti kereslet, vannak termékek, amelyek olcsóbb fehérjealternatívát jelenthetnek, például a tojás. Ezek értékesítésében növekedés látható. Ráadásul az idei tél a La Nina jelenséget váltó El Nino miatt az előrejelzések szerint enyhébb lesz, ezért a fűtési költségek is kedvezőbben alakulhatnak, mint tavaly.
Szűken, de nyereségesek a kertészeti ágazatok
Nem minden alágazatban ugyan, de összességében sikerült némi áremelést kiharcolniuk a zöldség-gyümölcstermesztőknek. Az áruházi akciózások néhány esetben viszont rontottak a profitábilis értékesítésen. A termelési költségek valamelyest nőttek, de nem számottevő mértékben, a kereslet pedig továbbra is stabil. A többi ágazathoz hasonlóan itt is elmaradtak ugyan a beruházások, a kiegyensúlyozottabbá váló gazdasági környezetnek köszönhetően viszont kedvezőek a kilátások.
Ez főként annak köszönhető, hogy a lédig szegmensben jók az exportpiaci kilátások, mert Olaszországban és Spanyolországban 10-15 százalékkal csökkent a termésmennyiség a sokéves átlagokhoz képest. Így keresleti piacra lehet számítani ebben a szegmensben. A palackozott borok esetében pedig a reálkeresetek 2024-2025-re várható helyreállása, ezáltal az éttermi fogyasztás és a turizmus erősödéséhez fűzött remények révén javultak a kilátások. Emellett a borászatok egy jelentős része árat tudott emelni partnereinél, és a reprezentációs adó alóli mentességről szóló rendelet is hozzájárulhat ahhoz, hogy az év vége kedvező legyen a pincészetek számára.
