0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Növényvédőszer-használat a főbb szántóföldi kultúrákban

A következő információkat a főbb szántóföldi kultúrák – kalászosok, kukorica, napraforgó és repce – növényvédelmének lekérdezése alapján állítottuk össze. Idei lekérdezésünket egy farmmenedzsment-rendszer adataival is kiegészítettük.

A Kynetec Hungary Kft. független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon, kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacot. Összeállításunk megosztásával is köszönjük a segítséget mindenkinek, aki részt vett valamelyik kutatásunkban!

Évről évre legalább 2 ezer gazdaságot kérdezünk meg a különböző kultúrákban általuk alkalmazott termesztéstechnológiáról. A következő információkat a főbb szántóföldi kultúrák – kalászosok, kukorica, napraforgó és repce – növényvédelmének lekérdezése alapján állítottuk össze. Idei lekérdezésünket egy farmmenedzsment-rendszer adataival is kiegészítettük.

A szántóföldi kutatásainkban részt vevő gazdálkodók összesen 583 ezer hektárt műveltek a 2023-as aratási évben.

Adataink a megyékre és a termesztett területre vonatkozóan is reprezentatívak, aminek a módszertanunk az alapja. Eszerint kultúrnövényenként más és más méretkategóriákat képzünk, az országos vetésterület és immár 25 éve gyűjtött saját adataink alapján. Őszi búzában például hat kategóriával dolgozunk. A legkisebb méretkategóriát az 1-10 hektár közöttiek alkotják, a hatodik, a legfelső kategóriába a kultúrát legalább 1000 hektáron termesztő gazdaságok tartoznak. A búzánál kisebb kultúrákat 2-5 kategóriára osztjuk. Az adott kultúra országos területét megyére és meghatározott méretkategóriákra osztjuk. Területük súlyozása után a lekérdezett interjúk területe pontosan lefedi az országosat.

 

Az 1. ábrán a végleges 2023-as számok alapján tekintünk vissza a szántóföldi növényvédőszer-piac elmúlt évtizedére.

Az 1. ábra területadatai a csávázás és a glifozátos tarlókezelés nélkül értendők. A Kynetec által idén felmért főbb szántóföldi kultúrákban, a becslésünk szerint 3,3 millió hektáros művelt területből 11,4 millió hektár volt SDA (Superdeveloped Area), vagyis olyan, ahol átlagosan minden egyes hektárra 3,45 növényvédő szer terméket juttattak ki a termelők. Ha egy tankkeverékben egy gombaölő és egy rovarölő szert juttattak ki, az 2 hektárnyi felhasználásnak, avagy SDA-nak felel meg. Az azonos szertípust tartalmazó gyűjtőcsomagolású termékek felhasználása is 1 hektárnak számolódik. Jellemzően ezek a kukoricagyomirtószer-csomagok.

Adataink alapján a felhasználás rekordot döntött idén, annak ellenére, hogy 2022-höz képest 150 ezer hektárral csökkent az elemzésünkben tárgyalt kultúrák vetésterülete.

A kalászosok területének a növekedése nem kompenzálta a kukoricaterület nagy mértékű csökkenését. Idén leginkább a kalászosokban alkalmazott gombaölő szerek miatt (+28%, azaz 800 ezer hektárral nőtt a felhasználás) nőtt a szerhasználat, de a gyomirtó szerek alkalmazása is megnőtt (+9%).

A rovarölő szerek hektárszám szerinti felhasználása stagnált, a talajfertőtlenítő szereké 20 százalékkal csökkent tavalyhoz képest.

Egyéb szertípusok alatt a napraforgó- és repcedeszikkáló szereket, a kalászos gabonák növekedésszabályozóit és a repcebecő-ragasztókat értjük.

Idei felméréseink alapján 18 százalékkal nőtt a teljes piac értéke.

Az árlisták alapján egyre nehezebb megállapítani a termékek árának az emelkedését az előző évihez képest. Például volt olyan növényvédőszer-forgalmazó, amelyik ebben a szezonban háromszor is árat emelt. Az áremelkedés a piac strukturális változásainak a becslését is megnehezítette. Strukturális hatás alatt például azt értjük, hogy adott szertípuson belül milyen mértékben fordulhatnak a termelők nagyobb hektárköltségű növényvédő szerek felé.

A tavalyi szezonban az áremelkedés miatt esetenként komolyabb vetőmag- és növényvédőszer-tartalékot is felhalmoztak a nagyobb gazdaságok, ami szintén nehezítette e szegmensek értékének a meghatározását.

Szertípusonként és kultúránként nagyobb különbségek alakultak ki, ahogy azt a 2. ábra mutatja. A 11,4 millió hektárnyi termékfelhasználásból a négy fő szertípus (herbicid, fungicid, inszekticid, talajfertőtlenítő) tett ki 11 millió hektárt, vagyis ezek tették ki a felhasználás döntő hányadát.

A herbicidpiac értéke 4,4, a fungicideké 55, az inszekticideké 4,5 százalékkal nőtt, míg a talajfertőtlenítők szegmense 9 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. A növényvédőszer-piac növekedését egyértelműen a kalászosgabona- és a napraforgóterület növekedésének, illetve megőrzésének tulajdonítjuk. A kukoricaterület csökkenése miatt 2023-ban a napraforgó-növényvédőszerek forgalma megelőzte a kukoricáét.

Összességében elmondható, hogy a növényvédőszer-piac majdnem telítődött. A főbb szántóföldi kultúrák alig 5 százalékára nem juttattak ki semmilyen növényvédő szert.

A bővülő piacon a párhuzamosan forgalmazott termékek és a disztribúcióban részt vevő cégek száma is növekedést mutat, annak ellenére, hogy számításaink szerint a tíz legnagyobb növényvédőszer-forgalmazó a főbb szántóföldi kultúrák piacának 92 százalékát lefedi értékben, termékhektár alapú felhasználásban számolva pedig 85 százalékos a részesedésük.

A herbicidfelhasználás nőtt az elmúlt mezőgazdasági szezonban, főleg amiatt, hogy 2022 őszén soha nem látott arányban végeztek gyomirtást gabonában: majdnem 500 ezer hektárt tett ki a felhasznált termékek volumene. A kalászosfungicidek felhasználása volt a növekedés motorja, 2023-ban csúcsot döntött.

A talajfertőtlenítők esetében 2022 számított kiugró évnek, 480 ezer hektárt tett ki a felhasználás. Még sohasem használtak ennyi talajfertőtlenítő terméket, mint a tavalyi évben.

Ehhez képest 2023-ban nagy mértékben visszaesett a piacuk, 366 ezer hektárnak mértük a felhasználásukat. A visszaesés egyenesen arányos a kukorica-vetésterület csökkenésével.

Hadd köszönjük meg még egyszer a kutatásainkban részt vevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre! A 2023–2024-es gazdasági évre is sikeres és eredményes gazdálkodást kívánunk!

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: