0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 10.

Mi köze Kimlének Pocsajhoz? – Aki megtalálta az első hazai ázsiai lódarazsat

Pocsaj, ez a kis Hajdú-Bihar vármegyei település 1978-ban bevonult a hazai méhészeti szakma történelemkönyvébe. 1978. június 28-án TÖRÖK LAJOS pocsaji méhész jelentette be elsőként, hogy Varroa atkát talált a méhesében.

Kimle, ez a kis Győr-Moson-Sopron vármegyei település 2023-ban vonult be a hazai méhészeti szakma történelemkönyvébe. 2023. augusztus 22-én MÁRTA TAMÁS kimlei méhész jelentette be elsőként, hogy ázsiai lódarazsat talált a méhesében. A címben feltett kérdésre ez a válasz, ennyi köze van Kimlének Pocsajhoz. Kimle a Szigetközben helyezkedik el, Mosonmagyaróvártól 12 kilométerre, közel az osztrák és szlovák határokhoz. Márta Tamás méhésszel beszélgetünk.

• Kérem, röviden mutatkozzon be!

Márta Tamás, 47 éves gyakorló méhész vagyok. A méhek és a méz iránti szeretetemet és rajongásomat gyermekkoromban dédpapám méhészetében alapoztam meg. Családom az 1950-es évek óta méhészkedik, én 4. generációs méhészként 1995 óta méhészkedem. Eredetileg Baranya vármegyéből, Villánykövesd településről származom. 2005-ben költöztem a Szigetközbe, a méhcsaládjaim is velem jöttek. Kimle a Mosoni-Duna kanyarulatában, a Mosonmagyaróvárt és Győrt összekötő ősi út mellett helyezkedik el.

A Hanság és a Szigetköz, Magyarország e két önmagában is különleges területe találkozik a község határában, és ezáltal rendkívül gazdaggá teszi a környék növény- és állatvilágát. 2012 óta vagyok főállású méhész.

Párommal és apósommal látjuk el a méhészeti feladatokat. Mindegyikünk 100 méh­családdal rendelkezik jelen pillanatban. Vándorolunk, akácra, hársra és napraforgóra szoktunk elmenni.

• Emlékszik arra a napra, amikor először meglátta a darazsat?

Igen, emlékszem. Épp az inszeminált tenyészcsaládok ellen­őrzését végeztem (idén 50 darabot készítettem), ekkor láttam, hogy egy sötétebb rovar tűnt ki a tájoló méhek tömegéből. Jobban körülnéztem és láttam, hogy nem is egy egyed volt a kaptárkijárók előtt. Befogtam pár élő példányt, fotóztam őket, annak érdekében, hogy be lehessen azonosítani, ugyanis korábban ilyen darázzsal még nem találkoztam.

• Mi történt az első darázs megpillantása óta eltelt egy hónapban?

Az első egyedeket eljuttattuk a Magyar Természettudományi Múzeum biológus-főmuzeológusának, dr. Vas Zoltán rovarszakértőnek, aki első szemrevételezés alapján azonosította és elismerte, hogy Vespa velutina nigrithoraxról van szó. 2023. augusztus 28-án a Folia Entomologica Hungarica rovartani közleményekben megjelent a hivatalos közzététel is.

Több méhész barátom megkeresett telefonon és üzenet formájában is, hogy igazak-e a hírek, amit megerősítettem. A média, az újságírók és számomra ismeretlen emberek folyamatosan zaklattak, de akkor még úgy éreztem, hogy nincs kellő információ a kezemben, amit át tudnék adni, ezért elzárkóztam a nyilatkozatoktól.

Azt gondolom, hogy felelősséggel nyilatkozni csak megfelelő információk birtokában és megfelelő szakmai fórumokon szabad. A bulvársajtó szerintem erre nem alkalmas…

• Nyilván korábban is hallott, olvasott az ázsiai lódarázsról, de most, „személyesen” is megismerve, többet tud-e róla?

Igen, korábban a Professzionális Méhészek Egyesületének szervezésében az egyik tagtársam az ázsiai lódarázsról (erről a fajról) tartott előadást. Azóta én is rengeteg információt gyűjtöttem be külföldi méhész barátaimtól, akik már évek óta küzdenek a lódarázzsal.

A 3 centimétert is elérheti az ázsiai lódarázs
Első tapasztalataim…? Nem szereti az ember közelségét, nagyon intelligensnek tűnik. Nem egyszerű csapdázni és elfogni. Több alkalommal köröztek a kaptárak felett, amíg kezeltem a méheket, de a jelenlétem nagyon zavarta őket, addig nem merészkedtek a kijárók közelébe.

Egyik nap munka végeztével a pólómat más színűre cseréltem, és azt vettem észre, hogy mintha ott sem lennék, olyan zavartalanul vadásztak a méhekre. Nem tudom, ennek mi az oka, de olyan érzése van az embernek, mintha „gondolkodnának”. Feltűnő különbség még a Vespa crabro (európai lódarázs) és a Vespa velutina nigrithorax között az, hogy a crabro közvetlenül a kaptárkijáróból vadássza le a dolgozóméheket, míg a velutina a hazaérkező, fáradt, virágporos és nektárral teli méheket szemből várja és gyorsan elkapja.

• Tartja-e a környékbeli méhészekkel a kapcsolatot? Mit hallott, megjelent-e máshol is a darázs?

Igen, tartom a kapcsolatot, de más méhészetekben még nem jelent meg.

• Ezek szerint az ön méhészete egy elszigetelt eset. Mire következtet ebből, illetve abból, hogy sem Ausztriában, sem Szlovákiában nem jelent még meg a darázs?

Azt gondolom, hogy valószínűleg úgy érkezett ide hívatlanul, mint 2004-ben Franciaországba – egy szállítmánnyal.

• A darázzsal kapcsolatban üzen-e bármit is a méhésztársaknak?

A modellezések szerint 2025 környékére várták ennek a fajnak az érkezését, sajnos korábban érkezett két évvel, amire nem vagyunk felkészülve, és egy kicsit úgy érzem, pánikhangulat alakult ki. Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben nagyon fontos a higgadt, megfontolt és biztos eredményhez vezető cselekedet.

 

Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: