0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Mit vetnek 2024-ben a lengyelek?

A következő szezonban valószínűleg nem tapasztalhatunk drasztikus változásokat a vetésszerkezetben Lengyelországban. Nagyobb érdeklődést mutatkozik a cukorrépa-termesztés iránt. Jelenleg nehéz eldönteni, hogy a kukorica vetésterülete megmarad-e.

Az előzetes adatok szerint Lengyelországban a cukorrépa vetésterülete növekedni fog. Ez annak a viszonylag jó pénzügyi eredménynek a hatása, amelyet az ágazat az elmúlt két szezonban ért el.

Idén elég nagy volt az érdeklődés a cukorrépa termesztése iránt.

Sok olyan gazdálkodó, akinek eddig nem volt kedve kalandozni ennek a növénynek a termesztésével, a mostani helyzet felhívta a figyelmét a cukorrépára. A cukorgyárak azért utasították el korábban az új érdeklődőket, mert sok olyan gazda, aki korábban a cukorgyáraknak szállított alapanyagot, érdeklődést mutatott a termőterület növelése iránt. Ebben a szezonban, Lengyelországban 265 000 hektáron termesztettek cukorrépát. A jövő évi terület pontos meghatározása nehéz, de úgy tűnik, hogy a reális terület megközelítőleg 300 000 ha lesz.

Burgonya – mindent vagy semmit?

A burgonya területe Lengyelországban 2023-ban nem haladta meg a 200 000 ha-t.

Míg korábban a burgonya volt az a növény, aminek termesztéséről Lengyelország ismert volt, mára ez sajnos nem tartozik az ország gazdaságilag legfontosabb növényei közé.

Bár a helyzet még így sem a legrosszabb. Sajnos vannak olyan becslések, amelyek azt feltételezik, hogy a következő években csökkenhet a burgonyatermesztés területe az országban. Másrészt egyes szakértők a burgonyaterület enyhe növekedését feltételezik jövőre az országban. Annál is inkább, mert a burgonyatermesztés az idei szezonban elvileg viszonylag jövedelmező volt, különösen a főbb növények – a gabonafélék, a repce és a kukorica – tekintetében.

Gyakran mondják, hogy a burgonyatermesztés, mindent vagy semmit megközelítést igényel. Ez nem teljesen igaz, sok múlik az értékesítési modellen, de az igazság az, hogy a burgonya speciális felszerelést igényel, és maga a gazdasági helyzet is nagyon változó. Ezenkívül a burgonya meglehetősen érzékeny az időjárási viszonyokra, és erősen függ a stresszes körülményektől.

Mi a helyzet a kukoricával?

Szakértők szerint nehéz megmondani, hogy milyen lesz a kukorica vetésterülete 2024-ben Lengyelországban. Egyes gazdálkodók bejelentették, hogy csökkentik a vetésterületet, de ez nem annyira nyilvánvaló.

Az állattenyésztésben a kukoricát nem lehet könnyen helyettesíteni más takarmányokkal. Ezért várható, hogy a silókukorica területe a jelenlegihez hasonló lesz.

Megfigyelhető az a tendencia is, hogy a kisebb lengyel gazdaságok megszűnnek, beolvadnak, ami a silózásra szánt kukorica terület csökkenését eredményezheti. Egyes becslések szerint a kukoricával bevetett terület kisebb lesz – de a csökkenés valószínűleg legfeljebb néhány százalékos lehet. Az elemzők felhívják azonban a figyelmét arra, hogy a kukorica esetében az 5%-kal kisebb terület is nagy, 90 000 hektár kiesést jelenthet.

Napraforgó és szójabab – ezeknek a növényeknek vannak kilátásai

A napraforgó nagyobb vetésterülete még mindig reális várakozás a szakértők szerint, de itt az ár lehet a kulcs. Idén, sem a napraforgó ára, sem az értékesítési lehetőségek nem voltak biztatóak – ezek azonban a főbb növényeket, azaz a kalászosokat, a repcét és a kukoricát is érintették. A napraforgó egy olyan növény, amelynek területe eddig intenzív növekedést mutatott Lengyelországban (bár kevesebb napraforgót vetettek 2023-ban, mint 2022-ben).

Az előzetes várakozások szerint megnő a szója vetésterülete, mert a kereslet Lengyelországban meghaladja a hazai termelést. Sőt, a cégek és a gazdálkodók egyre komolyabban veszik ezt a terményt – egyre több fajta jelenik meg, és évek óta általánosan emelkedő tendencia figyelhető meg. Idén ez meghaladta a 44 ezer hektárt.

Ebben a szezonban a szeptemberi és októberi jó körülmények miatt sok őszi kalászos vetésre került sor. Ezért a tavaszi kalászosok területe valószínűleg nem lesz magasabb, mint az előző szezonban. A több őszi vetés is hatással lehet a fent említett kukorica vetésterületére.

Nem várható, hogy a következő szezonban forradalmi változások történnek az országos vetésforgóban. Valószínűleg több százalékos eltolódást fogunk megfigyelni egyik vagy másik irányba az egyes növények között. A kérdést azonban, hogy hosszabb távon tekintve, több hüvelyes fog-e megjelenni a vetésforgóban? Itt fontossak lesznek a gazdasági és logisztikai kérdések – többek között: vajon a helyi cégek érdeklődnek-e e termékek iránt.

Nincs olyan ágazat, amely garantálná a megfelelő jövedelmezőséget

Melyik növénynek lesz a legjobb pénzügyi teljesítménye? Melyik javítja a növénytermesztők gazdasági stabilitását? Jelenleg ezt senki sem tudja Lengyelországban. Feltételezésekkel élhetnek a szakértők, hogy a piac és a termőterület milyen irányba halad. Ez azonban nagyrészt kitalálós játék. Akár akarják, akár nem, az ukrán piacot is szemmel kell tartani. A keleten olcsóbban előállított áruk óriási versenyt jelentenek a lengyel alapanyagok piacán, még akkor is, ha a piac normálisan kezd működni, és az áruk áramlása egyértelműen meghatározott.

Azt is tudni lehet, hogy hogyan működik a piac. Ha drasztikusan megnő az érdeklődés egy adott termény iránt, akkor kiderül, hogy gyakran esnek az árak. Ezért nincs olyan növény, amely garantálná a megfelelő jövedelmezőséget. A szakértők szerint a legjobb, ha a lengyel gazdák lelehetőség szerint diverzifikálják a kockázatot. A szélesebb vetésforgó nemcsak csökkenti a gazdaság függőségét az adott növénykultúra piaci helyzetétől, hanem a következő évszakokban is előnyös a talaj számára. Azonban még itt is gyakran szükségesek (mint a burgonya esetében) gépi beruházásokkal számolni.

Forrás: farmer.pl

Magazin ajánló: