0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 11.

Fenntartható, egészséges fehérjeforrás

A tojás egészséges élelmiszer, amelynek a környezeti lábnyoma is jóval kisebb, mint más fehérjeforrásoké, és belőle egy egész élet fejlődik ki – ezért ünnepli több, mint 100 ország a Tojás Világnapját.

Hazánk tojástermelése tavaly 1,22 milliárd darab volt, amit 4,47 millió tyúk tojt meg. Ennek mindössze a 10 százaléka az, amiből kiscsibét keltetünk, a többit megesszük.

A ketreces tyúktartási technológia aránya évről évre pár százalékkal csökken az Európai Unióban.

Míg 2016-ban 56,1 százalékban ketrecet használt a szektor, addig 2019-ben 50 százalék alá csökkent az aránya, és 2022-ben már csak 39,7 százalékot mért a Bizottság (Forrás: Európai Bizottság, 2023. szeptember 21.). Még mindig a ketrec a legmeghatározóbb technológia az EU-ban, de az áruházláncok, a civilek és most már a politika nyomásának a hatására is erőteljesen nő az alternatív technológiák aránya.

A mélyalmos és a madárházas technológia aránya a 2017-es 29,2 százalékról 37,8 százalékra, a szabadtartás aránya 10,2-ről 15,5 százalékra nőtt ugyanebben az időszakban, a biotartásé pedig 5,4-ről 7,1 százalékra emelkedett (1. ábra).

A legtöbb tyúkot továbbra is Németországban (15,1%), Franciaországban (14,8%), Lengyelországban (13,2%), Spanyolországban (12,2%) és Olaszországban (10,4%) tartják.

A nagyobb tyúktartó országok közül Lengyelországban a legnagyobb a ketreces tartás aránya, az összes ketreces férőhely 24 százaléka ott található.

Őket Spanyolország követi 21 százalékkal, majd Franciaország 11 százalékkal.

Tavasszal jelent meg az EFSA* jelentése a tojótyúktartásról, majd annak kapcsán a Bizottság állatjólétre vonatkozó hatástanulmánya, ami több szigorítást is kijelöl a termelők számára. Mivel a hatástanulmányt át kell dolgozni, aminek a határideje szeptember volt, de a mai napig nem jelent meg, ez mindenképp időnyereséget jelent az ágazat számára. Miután jövő tavasszal európai parlamenti választások lesznek, jelenleg úgy tűnik, mintha e szigorításokkal rövidebb-hosszabb ideig nem akarna foglalkozni a Bizottság.

A Copa-Cogeca tanulmányt készíttetett a ketreces tartás védelmében, pontosabban annak értékelésére, hogy mennyi idő alatt lehetne kivezetni a legkisebb kárral.

A Bizottság hatástanulmánya és a Copa-­Cogeca saját tanulmánya alapján a szervezet az alábbi álláspontra jutott:
  • A tojótyúkok, jércék, brojlertenyésztők és tojótenyésztők ketreceinek fokozatos megszüntetése (kivéve a pedigréállományokat) átmeneti időszaka 10 év.
  • A csőrkurtítás fokozatos megszüntetésének átmeneti időszaka 15 év (az átmeneti időszakban is csak bizonyos technikák megengedésével).
  • Ösztönzők biztosítása a helyigény növelésére fedett verandák esetében, 10 éves átmeneti időszakkal.
  • A kizárólag beltérben elhelyezett tojótyúkok számára 5 tyúk/m2 férőhely, kültéri hozzáférés esetén 7 tyúk/m2 biztosításának átmeneti időszaka 10 év.
  • A napos hímcsibék szisztematikus leölésének betiltására 5 éves átmeneti időszakot javasolnak a barna tojást tojó genotípusoknál, 10 évet fehér tojást tojó genotípusok esetében.

Természetesen ez ma még csak egy álláspont, egy tanulmányra adott reakció. Az állatjóléttel kapcsolatban eddig is az volt a véleményünk, hogy egy politikailag felfújt téma. Nem sok, sőt, inkább semmi szakmai alapja nincs a szigorításoknak.

A jelenlegi hallgatás megerősíti a véleményünket. Hogy mi lesz a kimenete, megvalósul-e a ketrechasználat tiltása, arról még csak találgatni lehet. Az ágazat nyitott a változtatásra, de csak abban az esetben, ha a piac, azaz a fogyasztó nemcsak igényli, hanem meg is akarja fizetni a változással járó költségeket.

Az uniós trendektől eltérően Magyarországon a ketreces technológia a leginkább jellemző. A Nébih adatai alapján a ketreces technológia aránya 79,5 százalék az 5,6 millió férőhelyből. Az alternatív tartás aránya 18,5 százalék, a szabadtartásé 1,5 százalék, a biotartásé 0,4 százalék (2. ábra).

Magyarország az EU 11. legnagyobb termelője, az EU tojástermelésének mintegy 2 százalékát adja.

A magyarországi tojáságazat elsősorban kis- és középvállalatokra, családi vállalkozásokra épül. Jellemzően a termelő egységhez tojáscsomagoló is kapcsolódik a vállalkozások keretében. Tehát a termelők általában maguk csomagolják és értékesítik termékeiket. A tojástermeléssel foglalkozó cégek tevékenysége több esetben kiegészül tojásfeldolgozással, jérceneveléssel és/vagy takarmánygyártással is, utóbbi főleg saját állományuk ellátására.

Regisztrált termelést 516 tojástermelő gazdaság folytat.

A gazdaságok, illetve üzemek 53,5 százaléka ketreces rendszerű, 38 százalékuk alternatív technológiával termel, 8,1 százalékuk szabadtartású technológiát alkalmaz, és 0,4 százalék részesíti előnyben a biotartást. Emellett a háztáji-kisüzemi (350 tyúknál kisebb állományok) gazdálkodása továbbra is fontos Magyarországon. Az ágazat tevékenységét 194 csomagolóközpont és 11 tojásfeldolgozó üzem egészíti ki.

Az utóbbi tíz év

A Bizottság 2012-ben kötelezte véglegesen az európai tojástermelőket, hogy a hagyományos ketreceket cseréljék berendezett, felújított ketrecekre. Mind gazdaságilag, mind a tyúkállományok váltása miatt nehéz időszak volt ez az európai termelőknek. A technológiaváltás után jó pár évnek kellett eltelnie, hogy a regisztrált hazai tyúkállomány és termelés stabilizálódjon. 2013-ban 3,11 millió tyúkot telepítettek termelőink, és 2015-re értük el a szűk 4 milliós éves állományméretet. 2018 óta stabilan 4-4,3 millió tyúk termel a regisztrált üzemekben. 2017 és 2022 kiemelkedő évek voltak közel 4,5 milliós telepítéssel, amit kiegészített még a háztáji-kisüzemi tyúktartás (3. ábra).

A tojástermelés a tyúkállomány változását követte az elmúlt tíz évben. 2013 óta folyamatosan nőtt a termelés egészen 2018-ig – 0,86 milliárd éves tojástermelésről 1,24 milliárdra nőtt. 2018 óta kiegyensúlyozottá vált a termelés, 1,1-1,3 milliárd darab között alakul (4. ábra).
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: