Tojásfogyasztás
Az egy főre eső tojásfogyasztás az elmúlt tíz évben 10 százalékkal nőtt, 2013-ban 214 db/fő/év volt, jelenleg 236 tojás/fő/év. Éves szinten összesen 2 296 millió darab a hazai fogyasztás, ami szintén nőtt 2012 óta, amikor még 2,112 milliárd volt. Magyarország nem önellátó a tojásból, importra szorul, amit főleg Lengyelországból elégítünk ki.
Az idei első negyedév tojóházi telepítését (1 112,12 ezer egyed) követően a második negyedév csökkenő tendenciát mutatott (548,172 ezer egyed). Az év első felében összesen 1,696 millió tyúkot telepítettek, ami mintegy 20 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az erőteljes csökkenés a jelentések időbeli csúszásából is adódhat, de mindenképpen csökkenés jellemzi az ágazatot.
A tojástermelés viszont emelkedést mutat az előző év azonos időszakának eredményéhez képest. Az idei első félévben 621,24 millió tojás volt a termelés, míg tavaly 608,34 millió. A második negyedévben 307,52 millió tojást termelt az ágazat, mintegy 2 százalékkal kevesebbet, mint az első negyedévben. Az első félévben összességében 2 százalékkal több tojást termelt az ágazat, mint 2022 azonos időszakában.
A második negyedéves termelői ár az első három hónap átlagához képest csökkent, nettó 52,65 Ft volt az április-június hónapok átlaga. Az első félév 55,78 forintos átlagára 67 százalékkal több volt, mint az előző év féléves átlagára, ami az önköltség növekedésének „köszönhető”. Éven belül viszont csökkent az ár, az első negyedév átlagárától (58,9 Ft/db) 10,6 százalékkal elmaradt a második negyedévi.
Húsvét után viszont csökkent az ár. A második negyedéves átlagár 64,74 Ft/db volt, 61 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakánál, ellenben 5,75 százalékkal kevesebb az első negyedév átlagáránál (68,69 Ft/db).
A piaci fogyasztói bruttó árak is növekedtek, mind a negyedéves átlagárat, mind a féléves átlagárat tekintve. A 2. negyedév átlagára bruttó 84,9 Ft/tojás volt, 58,33 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az első félév átlagára 84,45 Ft/db volt, 66,9 százalékkal magasabb a tavalyi félév átlagárához képest. Éven belül minimális növekedés volt jellemző az első negyedévi 83,99 Ft/db-os átlagárhoz képest (+1,1 százalék).
A bolti árak valamelyest magasabbak voltak a piaci áraknál. A 2. negyedévi átlagár bruttó 87,19 Ft/db volt, 1,25 százalékkal alacsonyabb volt az első negyedévinél (88,3 Ft/db). Az előző év azonos időszakának árához képest 45,14 százalék volt az emelkedés mértéke. A féléves átlagár 87,74 Ft/db volt. Az előző év azonos időszakának árához képest az emelkedés mértéke 60,72 százalékos volt (5. ábra). A fogyasztói árakat erőteljesen behatárolta a kormány „árstopnak” nevezett intézkedése, ráadásul a bolti ár hatással volt a termelői tojás árára, keresletére is: az árstop nem tette lehetővé a termelői ár további emelését.
Az előző év azonos időszakához képest a növekedés mértéke minden kategóriában 40-55 százalék volt. A második negyedév átlagárai: jércenevelő 17 243 Ft/100 kg, tojó I. 16 194 Ft/100 kg.
A takarmányárak mellett az önköltséget befolyásoló egyéb tényezők ára is nőtt. Az orosz-ukrán háború miatt drágult az energia, emiatt a termelőknek és a csomagolóhelyeknek olyan képességekre kellett igen rövid idő alatt szert tenniük, amire azelőtt nem volt szükségük. Ugyanis el kellett dönteniük, hogy mennyiért, milyen mennyiségben és mennyi időre, és legfőképpen kivel kötnek megállapodást az energia beszerzésére. A termelők kénytelenek voltak a korábbihoz képest többszörös áron venni az energiát, főleg a kis és közepes méretűek, akiknek nem volt lehetősége tőzsdei áron szerződni.
Fokozta a nehézségeket, hogy több ukrán élelmiszert, köztük a tojást is vámmentesen lehetett behozni az országba az Európai Unió intézkedése következtében.
Míg 2021-ben összesen 7602 tonna tojás és tojástermék érkezett Ukrajnából az Európai Unió területére, addig 2022-ben 25 644 tonna, 2023-ban szeptember közepéig 32 746 tonna. 2021 azonos időszakához képest idén a 7,5-szeresére nőtt ukrán import (748%!) (6. ábra).
A tojáspiacot most az augusztusban életbe lépett szabály vezérli, miszerint az 1 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító áruházaknak bruttó beszerzési áron kell értékesítenie a tojást, tehát nem tehetnek rá kereskedelmi hasznot. Sajnos a termelői tojás árára ez is árletörő hatással van, de míg az áruházak az emiatt elszenvedett veszteséget ráterhelik más termékekre, addig a csak tojásforgalmazással foglalkozó kereskedők ezt nem tudják megtenni. Mostanság a vásárlók körében előrelépett az ár a fontossági sorrendben, ezért sok a boltokban a külföldről behozott tojás, ami nekünk nem kedvez.
A 2023–2025 között zajló projekt lehetővé teszi, hogy megfelelően kommunikáljuk a fogyasztóknak a tojásfogyasztás fontosságát a fenntartható és kiegyensúlyozott étrendben, valamint hogy tovább javítsuk a tojás fogyasztói megítélését.
Dr. Molnár Györgyi
