„Nem szabad, hogy kialakuljon a pincevakság, az nem egy szerencsés jelenség. Mindig meghallgatjuk a fogyasztókat, nem gondolom, hogy csak a borversenyekről kapott visszajelzésre építhetünk, sokat elmond a vendég arca, amit látunk egy borkóstolón vagy borfesztiválon, amint belekortyol a borunkba” – fogalmazta meg Fodor Gábor, hogy ezen keresztül is rengeteg visszajelzés érkezik.

Sok fajtával dolgoznak, s ha ehhez hozzáadjuk a különböző borászati stílusokat, belátható, hogy nemcsak időigényes foglalatosság, de kézben tartani sem könnyű.

Fodor Gábor kíváncsi természetű, ha van idő, egy-egy új dolgot ki szokott próbálni a szüretnél vagy szüret után, az érlelésnél. Bár – ahogyan meséli – inkább a fajtaborok híve, de a kísérletezgetés sem áll messze tőle. Hajtja a fiatalos lendület, pedig nemcsak a pincében dolgozik, hanem a szőlőben, a palackozóban is. Milyen a Fodor-bor? Nem túlzok, elsőre azt mondanám, olyan, amit szívvel-lélekkel, kellő odafigyeléssel, szeretettel készítenek. Persze kell a technológia, a szaktudás, hiszen mindennek ez az alapja.

„Talán a legtöbb magyar borászat olyan, mint a miénk, a kis-közép kategóriába sorolható. Üzletünk van Aszófőn, a főút mellett, ami nagy segítséget jelent, a borok 70 százalékát ott tudjuk értékesíteni. Emellett szállítunk éttermekbe, különböző vendéglátóhelyekre. Fontosnak tartom, hogy csak a legjobb minőség kerülhet ki a kezem alól” – hívta fel a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy ha tíz szüretre előretekint, nem látja, melyik fajta, milyen típusú bor fog előtérbe kerülni, de egy biztos, változni fog a fogyasztók igénye. Véleménye szerint az Olasz rizling a pincészet frontvonalán marad. Ahogyan néhány évig az illatos fajták is, de ma még nem látni, mi fogja ezeket felváltani. Az ágazat szempontjából nagyon fontosnak tartja a borfogyasztás népszerűsítését a fiatalok körében. Ugyan nagy változás történt az elmúlt évtizedekben, mindenki megtanulta, miként lehet értékelni a bort. Az mindenképp észrevehető, hogy a kocsmák, a borozók eltűnnek vagy eltűnőfélben vannak, ami űrt hagy maga után. A Balatonnál a családok vagy a baráti társaságok keresik a nagyobb kiszerelést, ehhez alkalmazkodva a Fodor Borbirtok nemcsak palackba, hanem bag in boxba is tölt.

„A szüreti időt apával közösen szoktuk meghatározni, kialakult már a rutin, csak ritkán szoktunk analízisekbe bocsátkozni, inkább a szájízünkre és a refraktométerre hagyatkozunk. A gyakorlat azt mutatja, működik a dolog, ha nem így lenne, akkor nem nyernénk országos és nemzetközi aranyérmeket” – avat be a szakember.

A szakmai közösségről kérdezve Fodor Gábor elsőre a Rizling Generációt említette. Minden szüretet követően, a téli időszakban, amikor jobban ráérnek, járják egymás pincéjét, megkóstolják egymás borait, pontoznak, elmondják a véleményüket. Kinek jót, kinek rosszat, muszáj őszintének lenni a másikkal. Ha úgy látják, úgy érzik, hogy nem jó, nem tiszta, valami probléma van, fel kell hívni a figyelmet, segíteni kell a másikat, hiszen az viszi őt előrébb és a többieket is. A cél, hogy mindenki sokkal jobb bort készíthessen és ezzel is vigyék a borvidék hírét itthon és külföldön. Ne legyen irigység a borászok között, hanem segítsék egymást abban, hogy minél előkelőbb helyen szerepeljenek a hazai és nemzetközi ranglistán.

– fogalmazta meg Fodor Gábor.