Lapunk talán októberi számánál történt, hogy egy takarmányozási cikkhez a szerző több baromfitartó különféle „stílusú” fényképeit küldte el illusztrációnak. Voltak nagyon jó fotók és csapnivalóak is. Ekkor határoztuk el, megpróbálunk segíteni, hogy mindenki a lehető legelőnyösebb képeket készíthesse az állatairól.

Az internet tele van állatfotózási tanácsokkal, ám azok vadállatok, vagy kutyák fényképezéséhez igyekeznek segítséget nyújtani. Ezen tippek közül, persze, jó néhány általános érvényű, de mi most a haszonállatok, illetve a hobbiból tartott galambok, fürjek, nyulak, hüllők fotózásához is próbálunk segítséget adni a gazdáknak. Elvégre szükség lehet egy jó képre egy katalógushoz, hirdetéshez vagy épp újságcikk illusztrálására, és persze az sem baj, ha a közösségi médiában is jó képet mutatunk a tenyészetünkről.

Fény

Magyarul a fotó neve fénykép, ami ki is fejezi a lényeget. Fény nélkül nem készíthetünk jó képet. Csatlós Norbert kollégánk szerint kültéri képnél furcsamód a legjobb a kicsit felhős idő, amikor szórt fény van. Ha süt a nap, akkor a legszebb képeket nyáron délután négy után, vagy még inkább napkelte után és napnyugta előtt fél-egy órával lehet készíteni.

– Ebben az időszakban a legszebbek a fények, a természetfotósok is ilyenkor fényképeznek. Ekkor van legalacsonyabban a nap, és a lágy, súrló fények gyönyörű szépen megcsillanhatnak az állat szőrén vagy tollán – mondja Norbi hozzátéve, hogy

hacsaknem az a célunk, hogy a lehető leg­élesebb, legcsúnyább árnyékok legyenek a felvételen. Embernél például ilyenkor lehet fekete szemgödröket „alkotni”.

– Ha nem muszáj, az állatot ne istállóban/szobában fotózzuk, inkább vigyük ki a szabadba, a fűbe!

Soha ne fotózzunk ablakkal szemben, a (szórt) fény mindig a mi hátunk mögül jöjjön (az árnyékunk azonban ne essen az állatra).

Környezet, technológia

Ha lapunkra gondolok, egy-egy tenyésztésről szóló cikk illusztrálására fontos, hogy a tartási körülményekről is készüljenek képek. A „kendőzetlen valóság” azonban nem biztos, hogy jól veszi ki magát. „Az istállóban, kennelben, volierben is rendet lehet rakni, ki lehet almolni” – jegyzi meg Norbi, aki a konyhai folyamatról készült fotókat, videókat hozza fel példának, ahol a főzés közben sem látszik a szennyes edény. Az állattartónak a fotózáshoz nem kell mindent elrakni, de egy ottfelejtett talicska, villa, vödör rendetlenséget mutat, és az igénytelenség látszatát kelti. Ezt pedig meg kell látni a keresőben is: „magyarul, mielőtt nekiállunk fotózni, nézzünk bele, hogy rend van-e a képen” – hangsúlyozza a szakember.

Ne valami összedobált farakás, trágyakupac vagy sáros fal előtt fényképezzünk, mert ahogy édesapám mondaná, a porta mindent elárul a gazdáról – figyelmeztet Csalós Norbi. A képet kint, a legelőn, az udvar egy szép részén készítsük el! Kisállatok esetében nagyon jó lehet, ha mondjuk, egy fehér fal elé egy tiszta asztalra kirakjuk, vagy ha lehetséges és nem szalad el, letesszük a fűbe.

Kisállatokról sok fotó készül kiállításon, ketrecben. Sajnos a rácsok között a legszebb, díjnyertes példány is rosszul mutat.

Ezt egy profi fotós a mélységélesség jó megválasztásával „el tudja tüntetni”, de egy laikus nem biztos, hogy meg tudja tenni. A legjobb az lenne, ha ilyenkor a nyuszit, madarat, görényt kivennénk a ketrecből és egy asztalon, egy egyszínű fal előtt készülnének a felvételek.

Az állat felkészítése

– Egy kiállítás előtt többször is megfürdetik az állatot, sőt, közvetlenül a „fellépés” előtt is lemossák, beszárítják, bezselézik a szőrét, befújják, lefestik, kifényesítik a patáját. Ha lóról van szó, egy-egy verseny előtt a sörényét és a farkát még be is fonják. Ugyanígy kell tenni a fotózás előtt is! Fényképészhez készülve az emberek is sminkelnek, fodrászhoz mennek és különböző szépészeti beavatkozáson esnek át. Nem mondom, hogy a galambot fürdessük meg, de készítsük elő a fotózásra! Ugyanez igaz persze a nagy állatokra is. Gondoljunk csak bele! Egy trágyával összekent lábú, netán tőgyű tehenet vagy fejőrobotot látva hiába tudjuk, hogy fejés előtt az állat tőgyét fertőtlenítik, azt érezzük, hogy a tej szennyezett – mondja Csatlós Norbi.

Beállítások

Manapság szinte mindannyian digitális fényképezőgéppel vagy mobillal fotózunk. Természetesen, ha játszunk a beállításokkal, akkor lehet igazán művészi képeket is csinálni, de mi most „dokumentálni” akarjuk, hogyan néznek ki az állataink, mi magunk milyen tenyésztői munkát végeztünk, jó gazdája voltunk-e a kedvencünknek. Norbi szerint az első és legfontosabb, hogy a kép minőségét állítsuk a lehető legjobbra! Az újságba, meg szerintem mindenhova a legjobb képarány a 3:4 és a vízszintes tájolás, illetve, ha kifejezetten az Instagramra készítünk képet, akkor az 1:1 – az utóbbi kép­arányra meg is lehet vágni a fotót.

Digitális fényképezőgépeken átlagosan jó képek készíthetők, akár automata üzemmódban is, de ha van sport-, vagy állatmód, akkor a mozgó állatról is készíthetünk éles képeket. Egyébként is jó a zársebességet 1/250, 1/500- ra állítani a bemozdulás elkerülése érdekében. Ha beállítható az ISO, akkor azt próbáljuk minél kisebbre állítani, de ha kevesebb a fény, mehetünk magasabb értékre is, ám ekkor zajosabbak lesznek a képek. De azért az ne feledjük, hogy a fényképhez fény kell!

Igazán jó kép

Fontos az is, hogy az állat „jól álljon”. Hivatalos állatfotókon – mondjuk, a holstein-­fríz teheneknél még az is előre meghatározott, hogy melyik lábuknak kell előrébb állni, és a fejüket milyen szögben tartsák. Nem gondolom, hogy ennyire „formális” képeket kellene készíteni, de mondjuk az fontos, hogy az állat szeme nyitva legyen, és a füle is azt mutassa, hogy ránk figyel. „Én húsmarhát szeretek talán a legjobban fotózni kint, a legelőn, és oldalról, de úgy, hogy közben az állat felém néz” – teszi hozzá a szakember.

Kattintás után

Egy kép nem kép. Norbi egy-egy helyszínen 3-400 képet készít, amiből nagyjából nyolcvanat ítél olyannak, ami megjelenhet nyomtatásban, illetve az interneten.

– Érdemes kis sorozatokat fotózni egy beállításból, hogy legyen olyan kép, amin nyitva van az állat szeme. És rögtön ellenőrizni is kell, hogy éles-e a kép: dupla kattintással felnagyítjuk a kijelzőn és ellenőrzünk! Mindig az állat szemét kell megnézni, arra kell élességet állítani! Vagyis mobilnál is a szemre kell rábökni, hogy arra állítson élességet – mondja Norbi, a képkivágásról pedig azt, hogy az állatot viszonylag közeliben fényképezzük le, de úgy, hogy legyen a képben benne a füle, a farka és a lába is.

Utómunka

– Mi külön képkezelő, képszerkesztő szoftverekkel „utómunkázzuk” az elkészült képeket, de mondjuk, a mobilommal készülteket én is a beépített „szépítő” funkcióval javítom. Ugyancsak minden modern mobillal lehet már a képek kivágásán módosítani (crop) – mondja Norbi hozzátéve, hogy bárki találhat otthoni használatra is online képszerkesztő szoftvereket, applikációkat, de azért utólag csak jó „alapképből” lehet szép, realisztikus fotót készíteni.