0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Borfogyasztási felmérés: édes vagy száraz?

Ma a szőlész-borász társadalmat két nagy téma foglalkoztatja: az egyik a klímaváltozás, amivel nap mint nap szembesülnek az ültetvényekben; a másik a fogyasztói szokások változása, és az ehhez való alkalmazkodás kérdése.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kiemelt figyelmet fordít a magyar bor legfontosabb piacára, Magyarországra, ezért már 2017-ben átfogó, reprezentatív piackutatást végzett a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról. Az idei évben hasonló alapokon, de egyes kérdéseket megismételve három részből álló piackutatás készült, melynek végleges eredményeit sajtónyilvános webináriumon ismertették az ágazat szereplőivel.

Szolnoki Gergely, a Geisenheim Egyetem piackutatási tanszékének professzora tartott bemutatót az elmúlt hat év változásairól, az idei kutatások eredményeit pedig Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. projektvezetője foglalta össze.

Mint Szolnoki Gergely előadásában elmondta, a kutatás eredményei rámutatnak a magyar borfogyasztás kritikus pontjaira. A két felmérés között eltelt időszak alatt sok változás történt.

Talán a legszembetűnőbb, hogy 12 százalékkal – közel egymillióval – nőtt a bort nem fogyasztók tábora. Az sem jelent vigaszt, hogy ez a többi alkoholos italnál is megfigyelhető.

A gyakori borfogyasztók száma a férfiak körében megfeleződött, a fiatal korosztályban is csökkent a bor népszerűsége. Az egyetlen szegmens viszont, ahol nőtt a borok iránti érdeklődés, az a vagyonosabbak köre. A vizsgálatokból kitűnik, hogy a bor tradíciója a családok, valamint a barátok és az ismerősök körében lassan elkopik.

A fiatalok több importbort vásárolnak, míg az idősebb korosztály jobban kötődik a magyar termékekhez. A vörösbor 7 százalékot veszített a népszerűségéből, míg a rozék aránya 17 százalékkal nőtt. Érdemes azt is megnézni, hogy az intenzív fogyasztók táborában magasabb a vörösbor népszerűsége, míg a mérsékelt ivók inkább a rozét választják. Viszont a félédes és édes borok rovására nőtt a félszáraz és száraz borok aránya. A borvásárlásban csökkent a hipermarketek és a kisebb élelmiszerboltok szerepe, ugyanakkor népszerűbbek a webáruházak és a diszkontok.

A borok iránti érdeklődés és tudás minden szinten nőtt, szembetűnő a prémium kategória irányába történő elmozdulás. Már nem az ár jelenti a legfontosabb választási szempontot, 2023-ban a borvidék és a szőlőfajta megelőzte. A borvidékek megítélésében az elmúlt hat év során nem történt jelentős változás, legfeljebb a Balatonfüred-Csopaki, illetve az Etyek-Budai borvidékek váltak népszerűbbé. Ugyanakkor egyre többen próbálnak ki új borokat, nézik a bor-étel párosítást, és figyelemmel kísérik az akciókat.

Összességében elmondható, jelentős csökkenést tapasztalhatunk a borfogyasztók száma és fogyasztási intenzitása terén. Mindegyik szegmensben (nem és kor tekintetében) a borfogyasztás gyakoriságát illetően hasonló a helyzet, kivéve a magas vagyoni státuszúakat. Az egyéb alkoholos italok – sör, likőr és alkopop – esetén is csökkenés tapasztalható, míg az égetett szesz fogyasztásának gyakorisága kissé növekedett.

A borfogyasztás elutasításának két fő oka – „nem szeretem a bor ízét”, valamint „nem iszom semmilyen alkoholt” – 2017 óta nem változott. Ugyanakkor „a borivásnak nincs hagyománya a családunkban” ok 2023-ban sokkal feljebb került a listán.

Az utóbbi években 3 százalékkal növekedett a külföldi borok fogyasztásának aránya. Főként a fiatal fogyasztóknál találunk szignifikánsan magasabb arányokat az importált borok esetében, de az adatok szerint az alacsonyabb vagyoni státuszúak is több külföldi bort fogyasztanak. A vörösbor fogyasztása 7 százalékkal csökkent, míg a rozéboroké 5 százalékkal nőtt.

Az adatok arról tanúskodnak, hogy a száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett, és 2023-ra elérte az 50 százalékot a 2017-es 41-ről.

A nők és a 65 év felettiek lényegesen több bort vásárolnak diszkontban, mint 2017-ben. Az eredmények azt mutatják, hogy az érdeklődés és tudás majdnem minden szinten nőtt 2017-hez képest. A borfogyasztás eltolódott a vagyonosabb, képzettebb szegmens irányába. A közép és alsó vagyoni szegmens szignifikánsan kevesebb bort iszik, mint 6 évvel ezelőtt.

Szolnoki Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a bor mint kategória a különleges és drága élvezeti cikk irányába halad, és fennáll a veszély, hogy hosszú távon teljesen elkopik a hagyomány és „a bor a mindennapok alkoholos itala” imázs.

A hazai borpiac, a hazai borfogyasztási szokások és trendek vizsgálata 2017-ben 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív felméréssel teljesült. A felnőtt lakosság borfogyasztási szokásait és borhoz kapcsolódó attitűdjét, a nem fogyasztók körében az elutasítás okait és a magyarországi oltalom alatt álló földrajzi jelzések megítélését 2023-ban a Társadalomkutató Kft. három lépcsőben vizsgálta.

A 18-35 éves magyar fiatalok körében először végzett bor tematikájú vakkóstolással egybekötött ízpreferencia-teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján Rabcsánszki Laura projektvezető elgondolkodtató következtetéseket vont le.

A felmérésből kiderül, az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik, és az elsőként fogyasztott alkoholok között a sör és a bor fej-fej mellett áll az első két helyen. A többség számára a bor fogyasztását leginkább annak kellemes íze és felpezsdítő vagy lazító hatása motiválja.

A borfogyasztók és a bort nem fogyasztók döntő többsége hallotta már az eredetvédelem kifejezést és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében. Az eredetvédelem jelzését a bort nem fogyasztó csoporttagok fontosnak tartották. Úgy látták, hogy ez egyfajta minőségbiztosítás, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget.

Az ízteszten a magasabb cukortartalmú bor nyerte el leginkább a fiatal borfogyasztók tetszését: a késői szüretelésű édes Sárgamuskotályt vásárolnák meg legszívesebben a megkóstolt hat bor közül. A második legkedveltebb bor a száraz, könnyed és gyümölcsös kategóriába tartozik, a dobogó harmadik helyén pedig egy rozé áll. A kvantitatív kutatásból kiderült, hogy az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbort fogyasztók, ezért érdemes lehet az édes bor mellett ebben a kategóriában gondolkodni, ha a kezdő borfogyasztók belépő boráról beszélünk. A gyümölcsös ízeket, illatokat szinte minden megkérdezett kedveli (96 százalék), a citrusos ízvilág és illataroma pedig 90 százalék számára kedves. A válaszadók 62 százaléka preferálja továbbá a fűszeres ízeket, illatokat.

Forrás: Borászati Füzetek

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: