0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Mi lesz veled, borosüveg?

Az elmúlt időszakban sem csökkent a kérdőjelek száma, ami az EPR-t és a DRS-t (hulladékgazdálkodási szabályozás) illeti.

Mindenki egyetért abban, a hulladék értékes anyag, amit nem szabad elpazarolnunk. Érthető Brüsszel elvárása is, hogy a környezetünket terhelő hulladékok felhasználása elemi érdekünk, ám az ennek érdekében hozott elvárások nem egyformán terhelik a gazdaság különböző szereplőit. Az elmúlt időszakban sem csökkent a kérdőjelek száma, ami az EPR-t és a DRS-t (hulladékgazdálkodási szabályozás) illeti.

Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési, (újrahasználat, hasznosítás, ártalmatlanítás) költségeit a gyártók, termelők fizessék meg.

Pedig – ahogyan Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmaközi ügyekért felelős alelnöke elmondta – az üvegpalack a legkevésbé környezetszennyező csomagolóanyag, mivel végtelenszer újrahasznosítható, és akár évszázadok múlva is készíthető belőle üveg. A szakember hozzátette, minden olyan környezetvédelmi kezdeményezést támogat a HNT, amely a fenntartható szőlő- és bortermelés feltételeinek megteremtését segíti elő oly módon, hogy környezetvédelmi szabályok teljesítése ne okozzon gazdasági hátrányt a tagság részére.

A szabályozás jelen formájában indokolatlanul gerjeszti az inflációt – a különböző díjtételek közül jelenleg csak a visszaváltási díj mértéke ismert, az összes többi díjtétel ismeretlen, így nem tudni, mennyi költség-, ezáltal (kereskedelmi árréssel és áfával növelten) fogyasztói árnövekedést fog eredményezni.

A drágulás várhatóan további fogyasztáscsökkenéshez vezet, veszélyezteti a versenyképességet, ezáltal összességében bizonytalanná teszi az ágazat jövőjét. A szabályok gyakorlatba ültetése indokolatlan adminisztratív terheket jelent az ágazat szereplői számára (pl. havi adatszolgáltatás mellett kétféle negyedéves, valamint éves adatszolgáltatás). A túlzott adminisztrációs terhek bevezetése ráadásul ellentétes a kormányzat deregulációs programjával.

Az Európai Unió hagyományos bortermelő tagországai közül (ők még tárgyalnak Brüsszellel és a 2029-2030-as végső határidő felé tolják az előírásnak való megfelelést) csak Magyarországon vezették be, ezáltal versenyhátrány okoz az ágazat szereplői számára a bel- és külpiacokon egyaránt.

Összességében még két tagországban van hasonló rendszer: Romániában és Horvátországban is a koncesszor egy nonprofit társaság.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa álláspontja szerint a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) szabályrendszere a jelenleg ismert formában végrehajthatatlan és közvetlenül a kis- és közepes bortermelők eltűnését, a nagy bortermelők esetén pedig a nyereség elvesztését jelenti. Mindez pedig a vidéki családok megélhetését veszélyezteti és vidéki munkahelyek elvesztését hozza magával.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: