Egyes vélemények szerint a növénytermesztés genetikai előrehaladása elmarad az állattenyésztésétől. Egyetért-e ezzel, és ennek a ténynek milyen hatásai lehetnek a magyar növényter­mesztésre?

– A magyar növénynemesítésnek világszintű versenyben kell óriás nemesítőházakkal szembenéznie. De a GMO-mentességünkből előnyt tudunk kovácsolni, mert a globális vetőmag-forgalmazókkal szemben természetes, biztonságos, kockázatmentes alternatívát tudunk kínálni.

Amikor keleten Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Üzbegisztán térségét vagy akár csak Romániát nézzük, a nagyon magas fokon kinemesített növények nem jól akklimatizálódnak. Ha az éghajlat vagy a tápanyagellátás nem optimális, bármiben egy pici eltérés van, a túlnemesített fajta vagy hibrid sokkal rosszabb termésátlagot ad, mint mondjuk egy gyengébb genetikai képességgel bíró fajta vagy hibrid.

A már említett térségekben is kezdetben holland vagy amerikai vetőmaggal indultak, de rájöttek, hogy kevesebb eredményt értek el, mint a régi saját vetőmagjukkal. Ekkor fordultak a magyar vetőmagok felé, és onnantól kezdve előnyben vagyunk, mert az otthonihoz képest, a miénk 30-40 százalékkal többet tud, és mindig megbízhatóan többet ad.

A vetőmagágazatnak az éghajlatváltozással összefüggő kihívásokra is megoldást kell adnia. A fajtanemesítés és a termesztés egyik fő mozgatórugója, hogy hogyan tudunk a jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert termelni a természeti környezet változása közepette. A termőképesség mellett legalább akkora súllyal esik latba az alkalmazkodóképesség, a szárazság- és hőtűrés vagy a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Magyarországon – a földrajzi adottságaink alapján – a nemesítő intézeteknek elsősorban a kukorica és a kalászosok nemesítésében vannak eredményei.

Ezzel az eredménnyel a 8. helyen állunk. Ugyanakkor a szántóföldi növények esetében az elmúlt 5 évben az elismert fajták száma 11 százalékkal csökkent. Olyan kihívások előtt állunk, amelyek adekvát megválaszolása előrelátást igényel. Egyszerre kell figyelemmel lenni a környezeti és az étkezési változásokra is. A versenyképes és fenntartható gazdálkodáshoz jó áron, nagy hozamú, magas beltartalmú és kis input­igényű fajták minél gyorsabb előállítására lenne szükség. Ezt pedig csak innovációval, fejlesztésekkel és beruházásokkal lehet elérni, hiszen nincs még egy olyan szektor, amelyet annyira hajt a fejlődés, mint a vetőmagipart.